Nagy horderejű bejelentésekkel adta el a kincstári vagyont az állam, hogy mindezt véghez is tudja vinni, és ennek nem mindenki örül. A kormány a korábban stratégiainak tartott tulajdonhányadától is megválik az Erste Bankban. Ez a 2016-ban kötött megállapodás az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) közösen volt hivatott békét, vagy kiegyezést jelenteni a kormány és a bankszektor között. Eddig nem volt jele annak, hogy ezt feladná a kormány, mégis ez történik. Egyúttal az EBRD is kiszállt, és látszólag az Ersténél nem bánják a csendestársak továbbállását, ahogy arról beszámoltunk.
Az állam kisebbségi, 45 százalékos tulajdonrészét 10 százalékosra csökkentette, az Aegon biztosítóból lett Alfa biztosítócégben. Ez azért is érdekes, mert mindez rövid időn belül úgy történhetett, hogy a Vienna Insurance Group elgáncsolta az államot azon törekvésében, hogy teljeskörűen felvásárolja az Aegont, azzal a céllal, hogy egy ilyen fontos szektor ennyire erős cége meg kell maradjon hazai kontroll alatt, még ha kisebbségi is a hazai beleszólás annak működésébe.
A magyar állam 100 százalékos tulajdonában álló Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. megállapodásokat kötött a Yettel Magyarország Zrt. és a Yettel Real Estate Hungary Zrt. 25 százalékos tulajdonrészének, valamint a CETIN Hungary Zrt. 20 százalékos tulajdonrészének értékesítéséről – tájékoztatott erről a december 31-éig még Gazdaságfejlesztési Minisztérium néven működő tárca. Ebből következik, hogy a telekommunikáció se annyira fontos, hogy az állam minden szegletét tulajdonolja, lényegesebb, hogy azt pénzzé is tudja tenni.
A legnagyobb tétel, hogy év elején az Államadósság Kezelő Központ egy nagy nemzetközi, dollárban denominált kötvénykibocsátást hajtott végre. Itt 4,25 milliárd dollárról van szó, és mint kiderült, már ezt is elsősorban a repülőtéri tranzakcióra szánta az állam.
Összesen jelenleg 1700 milliárd forintról van szó, amivel az állam megszerezheti a többségi tulajdonrészt a repülőtér üzemeltetőjében. A vállalat a korábbi kormányzati féltől jövő kritikák ellenére immár nyereséges.
A Budapest Airport jegyzett tőkéje az Opten adatbázisa alapján több mint 42 millió euró. A BA részvényesei az AviAlliance 55,44 százalékban, a cég a kanadai kormány hatáskörébe tartozik egy nyugdíjalapon keresztül. Tulajdonos még a Malton Investment (23,33 százalék), a szingapúri kormány befektetési alapjának leányvállalata, a Caisse de dépôt et placement du Québec (21,23 százalék), ez is egy kanadai nyugdíjalap.
A BA az év elején azt közölte, hogy három év alatt több mint 200 millió eurót költött kapacitásbővítésre, infrastrukturális és fenntarthatósági beruházásokra, valamint az utasélményt javító egyéb háttérfejlesztésekre és digitalizációra. Ebbe felújítások, és új utasmólók kiépítése is beletartozik. Látva az átalakulást, és összevetve a budapesti repteret más országokkal, a kormányzati kritikák erősen megkérdőjelezhetőek.
Mint azt Orbán Viktor miniszterelnök a december 21-ei nemzetközi sajtótájékoztatóján elmondta, az ügylet eldőlt. A miértekről nem volt alkalmunk kérdezni, lapunk tudósítóját ugyanis nem szólították fel. Korábban több kormányzati szereplő a repülőtér gyenge színvonalú üzemeltetését is előhozta a stratégiai megfontolások mellett.
Turisztikai fókusz
Miután az állam látszólag kiszáll, vagy legalábbis visszalép a korábban kardinális fontosságúnak minősített iparágakból, mint a pénzügy, vagy a telekommunikáció, úgy tűnik, a turisztika kerül most előtérbe.
A Központi Statisztikai Hivatal októberre vonatkozó kimutatása szerint a vendégek száma 6,9, a vendégéjszakáké 5,1 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál. A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 1,2, a külföldivendég-éjszakáké 9,1 százalékkal emelkedett. Idén január-októberben a belföldi vendégek 6,4 százalékkal kevesebb, a külföldiek 12 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken, mint az előző év azonos időszakában. Ebből némi optimizmussal lehet következtetni a nemzetközi turizmus felfutására.
