4p

„E” mint energia konferencia - fókuszban a megújulóenergia-politika érvényesülése, az energia tárolási lehetőségei, a gáz- és árampiac helyzete, a zöld átmenet finanszírozása, az elektromobilitás jövőképe.

Bankvezérek, neves energiapiaci szakértők, egyetemi tanárok és kutatók a jelen kihívásairól: hallgassa meg Ön is élőben!

2024. május 16. Budapest

Részletek és jelentkezés

Földet, céget, ingatlant, bármit megpróbált eladni 2023-ban a magyar állam, csak hogy egy kis pénzhez jusson. Az Orbán-kormány nem verte nagy dobra, de dübörgött a privatizáció.

Míg az elmúlt években az Orbán-kormány arra volt büszke, hogy növelni tudta a nemzeti tulajdont a különböző ágazatokban (bankpiac, telekommunikáció), addig 2023-ban a folyamatosan romló költégvetési helyzet miatt fordult a kocka: inkább az eladói oldalon bukkant fel a magyar állam. Ennek három nagyobb területe volt:

  • állami tulajdonú cégek eladása,
  • állami földek eladása,
  • állami tulajdonú ingatlanok eladása.

Az első kategóriában novemberben pörögtek fel az események. Három nagyobb eladást jelentett be az Orbán-kormány és mind a három ügyben az állami tulajdonban lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. képviseli az eladói oldalt. Október elején jelentették be, hogy

  • megkezdődött a Posta Biztosítókban lévő állami tulajdonrész értékesítését célzó nyílt versenyfolyamat.

Aztán november 10-én nagy hír volt, hogy az Erste Csoport visszavásárolja a magyar állam Erste Bank Hungary-ban meglévő 15 százalékos részesedését. November 21-én közölte a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., hogy tíz százalékra csökkenti tulajdonrészét a Vienna Insurance Group biztosítócsoport magyarországi üzletágában a kormány. Végül pedig december 19-én azt is bejelentették, hogy eladja a magyar állam a Yettel magyarországi mobilszolgáltató cégében lévő részesedését. A nagy cél a Budapest Airport megvásárlása volt, erre gyűjtötték a pénzt.

A második kategória nem kapott túl nagy figyelmet, pedig megérdemelte volna. Nyáron és ősszel is jelentős földprivatizáció zajlott. Lapunk írta meg, hogy augusztusban, hogy országszerte lezajlottak az állami földárverések, a NER legnagyobb földesurai nem mozdultak, de a korábbi privatizációkból jól ismert szereplők most is vitték, ami megtetszett nekik. A június 22-től július 14-ig tartó árverések során mintegy 22 ezer hektár állami földterületet hirdettek meg szerte az országban. 

Az árverési eredményekről szóló hirdetményeket átnézve négy általános megállapítást lehetett tenni:

  1. az árverések közel fele eredménytelen, mert nem volt licitáló a földre,
  2. sok Magyarországon élő külföldi, akár kettős állampolgárságú személy nyert az árveréseken,
  3. nagyon aktívak voltak a nők, feleségek, a legnagyobb nyertesekből sokan kerültek ki közülük,
  4. sok árverésen csak egyetlen licit érkezett.

A legnagyobb érdeklődés a földárverések iránt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt. A földprivatizáció második körét októberben tartották, itt is alaposan bevásároltak a külföldiek, pedig az Orbán-kormány korábbi jelszava az volt, hogy a magyar föld a magyaroké. Lapunk azt is megírta, hogy a bérelt, de árverésre meghirdetett állami földek jelentős részét vagy akár egészét maguk a bérlő cégek tulajdonosai, vagy a gazdasági családi érdekkörük tagjai vásárolták fel. Ángyán József korábbi agrárminiszter szerint korábban ezeknél a területeknél előzetes egyeztetés történhetett, magyarán, azokat a földeket bocsátották zömmel árverésre, amelyekre maguk a bérlők áhítoztak. Most is számos olyan árverés volt, ahol csak egy ajánlat érkezett, tehát versenyről szó sem volt.

Sokat ér a magyar föld. Fotó: Depositphotos
Sokat ér a magyar föld. Fotó: Depositphotos

A harmadik kategóriában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt nagyon aktív, de csak kevésbé sikeres: nagyon sok lepukkadt állapotban lévő ingatlant hirdetett meg 2023-ban, de nem kellettek senkinek. Balatoni üdülőkre, lerobbant kórházakra és egykori gyermekotthon épületére is lehetett volna licitálni, de senki nem élt a lehetőséggel, így a romos épületekkel továbbra is az államnak kellene valamit kezdenie.

Persze, azért akadtak kivételek. Például eredetileg 3 milliárd forint feletti összegért szerette volna eladni az MNV a Duna Palotát, de végül 2,3 milliárd forintért talált új gazdára az ikonikus épület. Egy másik sikeres eladás Taszárhoz köthető: lapunk írta meg, hogy 3,6 milliárd forintot kínáltak kínai befektetők az egykori légibázisért a március 31-én lezárult árverésen. Az egyik legmeglepőbb eladási kísérlet a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) négyemeletes központjára történt a Kossuth tér tövében: 7,5 milliárd forint minimum kellett volna hozzá, de ennyiért nem kelt el, így vélhetően lejjebb viszik majd az árat. Az épület eddig része volt a kormány Steindl Imre-programjának.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!