4p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

Földet, céget, ingatlant, bármit megpróbált eladni 2023-ban a magyar állam, csak hogy egy kis pénzhez jusson. Az Orbán-kormány nem verte nagy dobra, de dübörgött a privatizáció.

Míg az elmúlt években az Orbán-kormány arra volt büszke, hogy növelni tudta a nemzeti tulajdont a különböző ágazatokban (bankpiac, telekommunikáció), addig 2023-ban a folyamatosan romló költégvetési helyzet miatt fordult a kocka: inkább az eladói oldalon bukkant fel a magyar állam. Ennek három nagyobb területe volt:

  • állami tulajdonú cégek eladása,
  • állami földek eladása,
  • állami tulajdonú ingatlanok eladása.

Az első kategóriában novemberben pörögtek fel az események. Három nagyobb eladást jelentett be az Orbán-kormány és mind a három ügyben az állami tulajdonban lévő Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. képviseli az eladói oldalt. Október elején jelentették be, hogy

  • megkezdődött a Posta Biztosítókban lévő állami tulajdonrész értékesítését célzó nyílt versenyfolyamat.

Aztán november 10-én nagy hír volt, hogy az Erste Csoport visszavásárolja a magyar állam Erste Bank Hungary-ban meglévő 15 százalékos részesedését. November 21-én közölte a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., hogy tíz százalékra csökkenti tulajdonrészét a Vienna Insurance Group biztosítócsoport magyarországi üzletágában a kormány. Végül pedig december 19-én azt is bejelentették, hogy eladja a magyar állam a Yettel magyarországi mobilszolgáltató cégében lévő részesedését. A nagy cél a Budapest Airport megvásárlása volt, erre gyűjtötték a pénzt.

A második kategória nem kapott túl nagy figyelmet, pedig megérdemelte volna. Nyáron és ősszel is jelentős földprivatizáció zajlott. Lapunk írta meg, hogy augusztusban, hogy országszerte lezajlottak az állami földárverések, a NER legnagyobb földesurai nem mozdultak, de a korábbi privatizációkból jól ismert szereplők most is vitték, ami megtetszett nekik. A június 22-től július 14-ig tartó árverések során mintegy 22 ezer hektár állami földterületet hirdettek meg szerte az országban. 

Az árverési eredményekről szóló hirdetményeket átnézve négy általános megállapítást lehetett tenni:

  1. az árverések közel fele eredménytelen, mert nem volt licitáló a földre,
  2. sok Magyarországon élő külföldi, akár kettős állampolgárságú személy nyert az árveréseken,
  3. nagyon aktívak voltak a nők, feleségek, a legnagyobb nyertesekből sokan kerültek ki közülük,
  4. sok árverésen csak egyetlen licit érkezett.

A legnagyobb érdeklődés a földárverések iránt Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében volt. A földprivatizáció második körét októberben tartották, itt is alaposan bevásároltak a külföldiek, pedig az Orbán-kormány korábbi jelszava az volt, hogy a magyar föld a magyaroké. Lapunk azt is megírta, hogy a bérelt, de árverésre meghirdetett állami földek jelentős részét vagy akár egészét maguk a bérlő cégek tulajdonosai, vagy a gazdasági családi érdekkörük tagjai vásárolták fel. Ángyán József korábbi agrárminiszter szerint korábban ezeknél a területeknél előzetes egyeztetés történhetett, magyarán, azokat a földeket bocsátották zömmel árverésre, amelyekre maguk a bérlők áhítoztak. Most is számos olyan árverés volt, ahol csak egy ajánlat érkezett, tehát versenyről szó sem volt.

Sokat ér a magyar föld. Fotó: Depositphotos
Sokat ér a magyar föld. Fotó: Depositphotos

A harmadik kategóriában a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) volt nagyon aktív, de csak kevésbé sikeres: nagyon sok lepukkadt állapotban lévő ingatlant hirdetett meg 2023-ban, de nem kellettek senkinek. Balatoni üdülőkre, lerobbant kórházakra és egykori gyermekotthon épületére is lehetett volna licitálni, de senki nem élt a lehetőséggel, így a romos épületekkel továbbra is az államnak kellene valamit kezdenie.

Persze, azért akadtak kivételek. Például eredetileg 3 milliárd forint feletti összegért szerette volna eladni az MNV a Duna Palotát, de végül 2,3 milliárd forintért talált új gazdára az ikonikus épület. Egy másik sikeres eladás Taszárhoz köthető: lapunk írta meg, hogy 3,6 milliárd forintot kínáltak kínai befektetők az egykori légibázisért a március 31-én lezárult árverésen. Az egyik legmeglepőbb eladási kísérlet a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) négyemeletes központjára történt a Kossuth tér tövében: 7,5 milliárd forint minimum kellett volna hozzá, de ennyiért nem kelt el, így vélhetően lejjebb viszik majd az árat. Az épület eddig része volt a kormány Steindl Imre-programjának.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!