Aki még a mostani, a magyarhoz képest jóval szigorúbb feltételek dacára is síelést fontolgat Ausztriában vagy Olaszországban (mely államokban ugyanis a három oltás igazolása mellett még egy legalább 24 órás antigén-, vagy 48 órás PCR-tesztet is be kell mutatni), az most bosszankodhat. Már, amennyiben nem vette meg jó előre, mondjuk két héttel ezelőtt a téli vakációja finanszírozásához szükséges valutát. Jelesül eurót, azért ugyanis ma jó esetben is több mint 8 forinttal kell többet fizetnie, mint január 12-én, de hétfőn még a mainál is valamennyivel drágábban lehetett jutni az uniós fizetőeszközért.
Ez a 2,5 százalékot meghaladó zuhanás ezúttal nem magyarspecifikus tényezők – mondjuk az infláció, vagy a költségvetés választási célú költekezése – idézték elő, hanem a látványosan leromlott nemzetközi környezet. Nevezetesen az, hogy egyre nagyobb a valószínűsége annak, az Oroszország és Ukrajna között hosszú évek óta meglévő konfliktus akár fegyveres összecsapássá fajulhat.
Ettől tartva a befektetők az ilyen helyzetekben szokásos forgatókönyvet követik: pénzeiket a kockázatosabbnak számító devizákból a kevésbé rizikósabbnak tartott fizetőeszközökbe teszik át, mint amilyen az amerikai dollár vagy az euró. Közülük is alapvetően a zöldhasúba, amely erősödött is az uniós egyenértékessel szemben.
Ilyen előzmények után érkezett el az MNB monetáris tanácsának idei első kamatdöntő ülése – ilyenre mindig egy hónapban egyszer, általában annak harmadik vagy negyedik keddjén kerül sor. A mai szeánsznak nem is az a tétje, hogy a testület tovább emeli-e a jelenleg 2,4 százalékos jegybanki alapkamatot. Hiszen azóta, hogy tavaly májusban a begyorsult – egy hónap alatt 3,7-ről 5,1 százalékra emelkedett – infláció megfékezése, vagy legalábbis lassítása céljából a bankok bankja meghirdette a kamatemelési ciklusát, minden hónapban történt monetáris szigorítás, azaz eddig hét ízben.
A mostani, nyolcadik alkalommal kapcsolatban inkább az a kérdés, hogy a jegybank marad-e az előző, december 14-ei ülésén meglépett 30 bázispontos emelési mértéknél, vagy még nagyobb mértékben szigorít. (Az alacsonyabb nehezen képzelhető el, bár a tanács már hozott a kívülállókat meglepő lépéseket. Legutóbb tavaly októberben, amikor annak ellenére emelt csak 15 bázispontnyit, szemben az egy hónappal korábbi 30-cal, hogy sem az inflációs helyzet, sem a kilátások nem lettek jobbak, sőt.)
A 30 bázispontnál magasabb kamatemelésnek – amelyre a tavaly június óta tartó ciklus során egyébként még nem volt példa – a nemzetközi helyzet fokozódása mellett az is megágyazhat, hogy az infláció decemberben a novemberi, csaknem 14 éves csúcsot jelentő 7,4 százalékos szinten ragadt be.
Noha nemcsak az MNB korifeusai, hanem a még szőrösszívűbb elemzők is alacsonyabb értéket – legfeljebb 7,2 százalékot, de az optimistábbak 6,9-et – vártak. Nem csoda, hogy Orbán Viktor lépett is, bevezetve több élelmiszerre is árstopot.
Aminek inflációt enyhítő hatása nem tudható – lapunk ezt firtató kérdésére a január 13-ai Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csupán annyit tudott mondani, hogy az a másik három hatósági beavatkozással, vagyis a 2013 óta hatályos rezsicsökkentéssel, a tavaly novembertől idén február 15-éig élő 480 forintos üzemanyagár-stoppal és az ez év első felében a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstoppal együtt összességében 2 százalékponttal csökkentheti a hazai pénzromlást.
Amiből arra lehet következtetni, hogy a kormány a piacba történő beavatkozásait megelőzően akár a 7 százalékos inflációt sem zárta ki, hiszen annak 2022-es mértékét most 4,7-5,1 százalék közé várja – magáévá téve az MNB tavaly decemberi, az Inflációs jelentésben frissített prognózisát.
Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Monetáris Tanács ma az alapkamat mértékéről határoz, ám ennek a lépésnek a jelentősége tavaly november óta marginalizálódott. Akkor ugyanis az MNB az irányadó jelleget áttette az egyhetes betét kamatára, vagyis azon eszközére, amelybe a kereskedelmi bankok helyezhetnek el pénzeket nála. Ily módon az egyhetes betéti kamata változtatásával a jegybank jobban tudja a rövidtávú piaci mozgásokat befolyásolni, magasabb kamattal a hitelintézetek által kihelyezhető pénzeket szűkíteni, hiszen annak láttán ők hajlamosabbak lehetnek a felesleges likviditásukat a jegybanknál parkoltatni, ami a gazdaságban lévő inflációs nyomást enyhítheti (alacsonyabb kamatnál pedig értelemszerűen fordított a helyzet).
E szempont által vezérelve vált el az egyhetes betéti kamat az alapkamattól, az előbbi jelenleg 4 százalékos mértéke már 160 bázisponttal haladja meg az utóbbiét.
Ugyancsak inflációt gerjeszthet a forint gyengülése. Egy olyan nyitott, erősen importfüggő gazdaságban, mint a magyar, a behozatal árfolyamváltozás miatti drágulása komoly tényező. A kamatemelés arra is alkalmas lehet, hogy a forintot erősítse. Ahogy az történt ez év elején, amikor a hazai fizetőeszköz az euróval szemben közel 18 (!) egységnyi teret nyert, a 370-es szintről szemben már a 352-höz közelihez kúszott fel. Csakhogy ez a forgatókönyv „békeidőben” játszhat, vagyis amikor nem állunk olyan háborús konfliktus küszöbén, mint a mostani orosz-ukrán. Emiatt kétséges, hogy egy nagyobb kamatemelésnek most lenne-e hatása a forintra.
Summa summarum, az általános piaci várakozás szerint az MNB monetáris tanácsa a mai ülésén 30 bázisponttal, 2,7 százalékra emelheti az alapkamatot, s ugyanennyivel tolódhat felfelé a kamatfolyosó.
A kamatfolyósnak van teteje és alja. A teteje az a kamatszint, amelyen a jegybank hajlandó hitelt nyújtani a kereskedelmi bankoknak, méghozzá fedezet ellenében. E hitel mértéke attól függ, milyen fedezetet ajánlanak fel a bankok – ez hasonló ahhoz, mint amikor egy magánszemély kölcsönt igényel. A kamatfolyosó alja pedig az a kamatszint, amely mellett a jegybank betéteket hajlandó befogadni a hitelintézetektől. Itt a hitelekhez képest annyi a különbség, hogy a mennyiség nem függ semmitől, az adott kamatszinten a bankok korlátlanul helyezhetnek el pénzt a jegybanknál.
Fontosabb üzenet lehet az Equilor Befektetési Zrt. szerint, hogy a kamatdöntés után egy órával, délután 3-kor publikálandó közleményükben a jegybankárok említést tesznek-e az egyhetes betéti kamatszint várható pályájáról, melyről két nap múlva, azaz csütörtökön határoznak. A konszenzus alapján az egyhetes betéti kamatszint is 30 bázisponttal, 4,3 százalékra emelkedhet a héten.
