6p

Mi legyen a pénzünkkel? Tegyük állampapírba? Részvénybe? Ingatlanba? Kriptóba?
A befektetésektől a vagyonkezelésig - újra itt a Klasszis Klub Live!

Jöjjön el személyesen, találkozzon neves szakértőkkel vagy csatlakozzon online!

2024. március 27. 17:00

Részletek és jelentkezés itt!

Nevezetesen kamatemelésre, amire legutóbb az óévben volt példa, s ami a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának mai ülésén valószínűleg meg is történik. Kérdés, az alapkamat és az egyhetes betéti kamat piaci várakozások szerinti 30-30 bázispontos növelése képes lesz-e megfordítani fizetőeszközünk gyengülő trendjét, amely következtében például az euróért jelenleg több mint 8 forinttal kell többet leszurkolni, mint közel két héttel ezelőtt.

Aki még a mostani, a magyarhoz képest jóval szigorúbb feltételek dacára is síelést fontolgat Ausztriában vagy Olaszországban (mely államokban ugyanis a három oltás igazolása mellett még egy legalább 24 órás antigén-, vagy 48 órás PCR-tesztet is be kell mutatni), az most bosszankodhat. Már, amennyiben nem vette meg jó előre, mondjuk két héttel ezelőtt a téli vakációja finanszírozásához szükséges valutát. Jelesül eurót, azért ugyanis ma jó esetben is több mint 8 forinttal kell többet fizetnie, mint január 12-én, de hétfőn még a mainál is valamennyivel drágábban lehetett jutni az uniós fizetőeszközért.

Ez a 2,5 százalékot meghaladó zuhanás ezúttal nem magyarspecifikus tényezők – mondjuk az infláció, vagy a költségvetés választási célú költekezése – idézték elő, hanem a látványosan leromlott nemzetközi környezet. Nevezetesen az, hogy egyre nagyobb a valószínűsége annak, az Oroszország és Ukrajna között hosszú évek óta meglévő konfliktus akár fegyveres összecsapássá fajulhat. 

Ettől tartva a befektetők az ilyen helyzetekben szokásos forgatókönyvet követik: pénzeiket a kockázatosabbnak számító devizákból a kevésbé rizikósabbnak tartott fizetőeszközökbe teszik át, mint amilyen az amerikai dollár vagy az euró. Közülük is alapvetően a zöldhasúba, amely erősödött is az uniós egyenértékessel szemben.

Ilyen előzmények után érkezett el az MNB monetáris tanácsának idei első kamatdöntő ülése – ilyenre mindig egy hónapban egyszer, általában annak harmadik vagy negyedik keddjén kerül sor. A mai szeánsznak nem is az a tétje, hogy a testület tovább emeli-e a jelenleg 2,4 százalékos jegybanki alapkamatot. Hiszen azóta, hogy tavaly májusban a begyorsult – egy hónap alatt 3,7-ről 5,1 százalékra emelkedett – infláció megfékezése, vagy legalábbis lassítása céljából a bankok bankja meghirdette a kamatemelési ciklusát, minden hónapban történt monetáris szigorítás, azaz eddig hét ízben.

A mostani, nyolcadik alkalommal kapcsolatban inkább az a kérdés, hogy a jegybank marad-e az előző, december 14-ei ülésén meglépett 30 bázispontos emelési mértéknél, vagy még nagyobb mértékben szigorít. (Az alacsonyabb nehezen képzelhető el, bár a tanács már hozott a kívülállókat meglepő lépéseket. Legutóbb tavaly októberben, amikor annak ellenére emelt csak 15 bázispontnyit, szemben az egy hónappal korábbi 30-cal, hogy sem az inflációs helyzet, sem a kilátások nem lettek jobbak, sőt.)

Mit jelentenek be Matolcsy Györgyék? Fotó: MTI
Mit jelentenek be Matolcsy Györgyék? Fotó: MTI

A 30 bázispontnál magasabb kamatemelésnek – amelyre a tavaly június óta tartó ciklus során egyébként még nem volt példa – a nemzetközi helyzet fokozódása mellett az is megágyazhat, hogy az infláció decemberben a novemberi, csaknem 14 éves csúcsot jelentő 7,4 százalékos szinten ragadt be.

Noha nemcsak az MNB korifeusai, hanem a még szőrösszívűbb elemzők is alacsonyabb értéket – legfeljebb 7,2 százalékot, de az optimistábbak 6,9-et – vártak. Nem csoda, hogy Orbán Viktor lépett is, bevezetve több élelmiszerre is árstopot.

Aminek inflációt enyhítő hatása nem tudható – lapunk ezt firtató kérdésére a január 13-ai Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter csupán annyit tudott mondani, hogy az a másik három hatósági beavatkozással, vagyis a 2013 óta hatályos rezsicsökkentéssel, a tavaly novembertől idén február 15-éig élő 480 forintos üzemanyagár-stoppal és az ez év első felében a változó kamatozású lakossági jelzáloghitelekre vonatkozó kamatstoppal együtt összességében 2 százalékponttal csökkentheti a hazai pénzromlást.

Amiből arra lehet következtetni, hogy a kormány a piacba történő beavatkozásait megelőzően akár a 7 százalékos inflációt sem zárta ki, hiszen annak 2022-es mértékét most 4,7-5,1 százalék közé várja – magáévá téve az MNB tavaly decemberi, az Inflációs jelentésben frissített prognózisát.

Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a Monetáris Tanács ma az alapkamat mértékéről határoz, ám ennek a lépésnek a jelentősége tavaly november óta marginalizálódott. Akkor ugyanis az MNB az irányadó jelleget áttette az egyhetes betét kamatára, vagyis azon eszközére, amelybe a kereskedelmi bankok helyezhetnek el pénzeket nála. Ily módon az egyhetes betéti kamata változtatásával a jegybank jobban tudja a rövidtávú piaci mozgásokat befolyásolni, magasabb kamattal a hitelintézetek által kihelyezhető pénzeket szűkíteni, hiszen annak láttán ők hajlamosabbak lehetnek a felesleges likviditásukat a jegybanknál parkoltatni, ami a gazdaságban lévő inflációs nyomást enyhítheti (alacsonyabb kamatnál pedig értelemszerűen fordított a helyzet). 

E szempont által vezérelve vált el az egyhetes betéti kamat az alapkamattól, az előbbi jelenleg 4 százalékos mértéke már 160 bázisponttal haladja meg az utóbbiét.

 

Ugyancsak inflációt gerjeszthet a forint gyengülése. Egy olyan nyitott, erősen importfüggő gazdaságban, mint a magyar, a behozatal árfolyamváltozás miatti drágulása komoly tényező. A kamatemelés arra is alkalmas lehet, hogy a forintot erősítse. Ahogy az történt ez év elején, amikor a hazai fizetőeszköz az euróval szemben közel 18 (!) egységnyi teret nyert, a 370-es szintről szemben már a 352-höz közelihez kúszott fel. Csakhogy ez a forgatókönyv „békeidőben” játszhat, vagyis amikor nem állunk olyan háborús konfliktus küszöbén, mint a mostani orosz-ukrán. Emiatt kétséges, hogy egy nagyobb kamatemelésnek most lenne-e hatása a forintra.

Summa summarum, az általános piaci várakozás szerint az MNB monetáris tanácsa a mai ülésén 30 bázisponttal, 2,7 százalékra emelheti az alapkamatot, s ugyanennyivel tolódhat felfelé a kamatfolyosó.

A kamatfolyósnak van teteje és alja. A teteje az a kamatszint, amelyen a jegybank hajlandó hitelt nyújtani a kereskedelmi bankoknak, méghozzá fedezet ellenében. E hitel mértéke attól függ, milyen fedezetet ajánlanak fel a bankok – ez hasonló ahhoz, mint amikor egy magánszemély kölcsönt igényel. A kamatfolyosó alja pedig az a kamatszint, amely mellett a jegybank betéteket hajlandó befogadni a hitelintézetektől. Itt a hitelekhez képest annyi a különbség, hogy a mennyiség nem függ semmitől, az adott kamatszinten a bankok korlátlanul helyezhetnek el pénzt a jegybanknál.

Fontosabb üzenet lehet az Equilor Befektetési Zrt. szerint, hogy a kamatdöntés után egy órával, délután 3-kor publikálandó közleményükben a jegybankárok említést tesznek-e az egyhetes betéti kamatszint várható pályájáról, melyről két nap múlva, azaz csütörtökön határoznak. A konszenzus alapján az egyhetes betéti kamatszint is 30 bázisponttal, 4,3 százalékra emelkedhet a héten.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!