Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Csabai Károly Csabai Károly

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának döntése megfelel a piaci várakozásoknak. Azzal azonban még meg kell várnunk a 15 órakor megjelenő jegybanki közleményt, hogy megtudjuk, az MNB reagál-e más módon a januárban 4,7 százalékra felszökött inflációra, esetleg a koronavírusra.

A 0,9 százalékos jegybanki alapkamat mellett a többi kondícióhoz sem nyúlt a Monetáris Tanács. Így az egy napra a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett betétek kamata is negatív, -0,05 százalék maradt, az egynapos és egyhetes, fedezett hiteleké pedig az irányadó rátával azonos mértékű, 0,9 százalékos.

Szigorítás máskéntSzigorítás másként

A forint euróval szembeni árfolyama február 13-án történelmi mélypontra, a 340,3-as szintre zuhant, annak hatására, hogy a Központi Statisztikai Hivatal közzétette: januárban az infláció 4,7 százalékkal lett magasabb az előző év azonos időszakához képest. Erre már az MNB alelnöke szükségesnek tartotta, hogy megszólaljon. „A jegybank mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy az infláció a célon stabilizálódjon, és nem fél használni a rendelkezésére álló eszközöket” – jelentette ki Nagy Márton. Amelyre a forint jelentősen, csaknem öt egységgel erősödött, miután az addig a hazai fizetőeszköz gyengülésére játszók zárták az úgynevezett short-ügyleteiket, ami csakúgy lehetséges, ha forintot vesznek euró ellenében.

A verbális intervenció mellett ugyanakkor az MNB egyéb módon is lépett. Kevesebb eurót váltott át forintra a kereskedelmi bankoknak, aminek következtében utóbbiak is kevesebbet tudnak kihelyezni. Csak viszonyításként: novemberhez képest a bankrendszer likviditása tegnap több mint 330 milliárddal kevesebb volt, 1943 milliárd.

Nagy Márton elismerte, hogy szándékosan és tudatosan csökkentették ezt a bizonyos swap (euró-forint csere) állományt, hogy megdrágítsák a forint elleni spekulációt, jobban mondva, megakadályozzák, hogy megint akkora mennyiségű short, azaz a forint gyengülésére játszó ügylet szülessen, mint korábban, ami a 340-es szintig lökte a forint euróval szembeni árfolyamát.

Más kérdés, hogy az a kamatdöntést megelőzően már ismét a 337 körül mozgott, a Nagy Márton szavai óta végbement gyengülés azonban már inkább a koronavírus hatásának tudható be.  

„A döntés megfelel a piaci várakozásoknak, most nem vártunk változtatást, várhatóan a márciusban megjelenő jegybanki prognózis módosíthat az eddigi irányon” - mondta Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője.

Mi történt az elmúlt hetekben?
A jegybank egyébként január utolsó hetétől február közepéig finomhangolást hajtott végre, ami nagyon óvatos monetáris szigorítást jelentett. Ennek következtében a hozamgörbe rövid oldalán február első két hetében emelkedés történt: a 12 hónapon belüli állampapíroknál a hozamok 50 bázispont körüli emelkedést produkáltak, de az elmúlt egy hétben csökkentek, azaz 20 bázisponttal korrigálták a korábbi növekedést. „A 12 hónapon belüli bankközi kamatlábak a hozamokkal párhuzamosan nőttek az említett időszakban, de az emelkedés visszafogottabb volt, 40 bázispontot tett ki. Utóbbiaknál a korrekció is mérsékeltebb volt, mindössze néhány bázisponttal csökkentek a mostani hétre” – mutatott rá a szakember.

Mi várható?
A jegybankárok szerint a belső folyamatok, például a lakossági fogyasztás felfelé hajtják az inflációt, míg a külső tényezők, vagyis a nemzetközi környezet visszafogja az áremelkedés ütemét. A keddi jegybanki kommentárból kiderül, hogy a januári 4,7 százalékos infláció az MNB várakozásait is meghaladta, de arra számít a jegybank, hogy az első negyedév végére 4 százalék alá lassul és az év második felétől stabilan 3 százalék körüli lesz az árindex.

Ahogy arra számítani lehetett, a márciusi inflációs jelentés alapján határozza majd meg a jegybank a jövőbeni politikáját. A keddi kommentárban a korábbiakhoz képest új elem, amit egyébként a januári inflációs adat után is említett az MNB, hogy minden rendelkezésre álló eszközt be fog vetni a jegybank abban az esetben, ha az inflációs kilátások ezt indokolttá teszik. Németh Dávid azt mondta: „Monetáris politikai szigorítás akkor következhet, ha a múlt decemberi jegybanki inflációs prognózishoz képest nőnek a felfelé mutató kockázatok és az inflációs pálya felfelé tolódik. A mostani kilátások szerint a legvalószínűbb lépés az lehet, hogy az úgynevezett overnight (egynapos) kamatot a jelenlegi mínusz 5 bázispontról 10-15 bázisponttal megemeli a jegybank.”

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.