Tovább rontotta az Európai Unió, de javított Magyarország gazdasági kilátásain az Európai Bizottság a mai nap kiadott nyári gazdasági előrejelzésében. A bizottság szerint az unió gazdasága idén 2,7 százalékkal növekszik, amely megegyezik a tavaszi prognózissal, míg jövőre 1,5 százalékra lassul, szemben a tavasszal előre jelzett 2,3 százalékkal. Az előrejelzések szerint az EU-ban az infláció 2022-ben 8,3 százalékra nő, 2023-ban pedig 4,6 százalékra mérséklődik, ami jelentős növekedés a tavaszi becslésben szereplő idei 6,8 és jövő évi 3,2 százalékról.
Magyarország idei GDP-növekedésére vonatkozó várakozását jelentősen, 3,6-ról 5,2 százalékra emelte a bizottság, míg a jövő évi növekedési kilátásokat 2,6-ról 2,1 százalékra mérsékelte.
Ez azt is jelenti, hogy sokkal optimistábban látják a gazdaság idei teljesítményét a magyar kormánynál is, hiszen a költségvetési törvényjavaslatban rögzített előrejelzésük szerint idén 4,7 százalékkal nőhet a magyar GDP. Ellenben a jövő évi várakozást illetően a kormány optimistább, hiszen 4,1 százalékos növekedést várnak. Ezzel szemben jelentősen rontott inflációs várakozásán Brüsszel: idén 11,8, jövőre 7,6 százalékos pénzromlást vetít előre, míg a tavaszi előrejelzésben még 9 százalékos idei, és 4,1 százalékos jövő évi áremelkedéssel számolt.
A Magyar Nemzeti Bank az idei évre a bizottság előrejelzéséhez hasonló mértékű, 11-12,6 százalék közötti áremelkedést jósol, míg a jövő évre várt 6,8-9,2 százalékos pénzromlás is az a tartomány, amelyen belül a bizottság jelenlegi értéke áll. A jegybank a GDP-re vonatkozóan 4,5-5,5 százalék közötti növekedést vetít előre a legfrissebb júniusi inflációs jelentése szerint.
A magyar gazdaság 2022 első negyedévében gyors ütemben, negyedéves alapon 2,1 százalékkal növekedett, elsősorban a fogyasztást és az állami beruházásokat ösztönző erőteljes fiskális ösztönzőknek köszönhetően.
A bizottság szerint azonban a következő negyedévekben a gazdasági növekedés jelentősen lassulni fog.
Ezt már előrevetíti az üzleti és fogyasztói bizalom csökkenése, valamint az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom ellaposodása áprilisban és májusban. A lassulás tovább folytatódik a következő időszakban. Amint fentebb láttuk, a reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint a 2021-es 7,1 százalékról 2022-ben 5,2 százalékra, 2023-ban pedig 2,1 százalékra csökken, elsősorban az emelkedő infláció, a szigorodó fiskális és monetáris politika, valamint az Oroszország Ukrajna elleni háborúja nyomán kialakult kereskedelmi zavarok és a bizonytalanság növekedése miatt.
Nem említette a bizottság az ikerdeficit, azaz az egyidőben kialakult külkereskedelmi és államháztartási hiány jelentős problémáját, valamint az uniós újjáépítési alapból származó források körüli - a jogállamisági hiányosságok miatti - elhúzódó bizonytalanságot sem.
Ugyanakkor kitért arra, hogy az elmúlt hónapokban az inflációt az erős belső kereslet és a bérek növekedése, emellett az emelkedő nyersanyagárak és a magyar fizetőeszköz jelentős leértékelődése vezérelte. A lakossági energiaárak változatlanok maradtak a lakossági rezsiárak befagyasztása és az üzemanyagok október 1-ig meghosszabbított árplafonja miatt. Ugyanakkor az üzemanyagár-stop október eleji várható kivezetése az év végén és jövőre is erősen infláció növelő tényező marad, még ha a fogyasztói kereslet jelentősen vissza is esik majd. Mindezen túl a vállalatok a közelmúltban bejelentett különadók egy részét várhatóan áthárítják a fogyasztókra, amely szintén inflációnövelő hatású.
Magyarország kilátásai továbbra is különösen érzékenyek az ukrajnai háború alakulására. További bizonytalanságok a globális befektetői hangulattal, valamint a monetáris szigorítás és a fiskális konszolidáció pályájával kapcsolatosak – véli a bizottság.
Az EB kiemeli, hogy az Ukrajna elleni orosz invázió világgazdaságra gyakorolt gazdasági következményei egyre súlyosabbak. A háború közvetlenül és közvetve is sújtja az EU gazdaságát, alacsonyabb növekedési és magasabb inflációs pályájára állítva azt. Az energia-, élelmiszer- és nyersanyagárak gyors emelkedése globális inflációs nyomást generál, rontja a háztartások vásárlóerejét, és a korábban feltételezettnél gyorsabb monetáris politikai reakciót tesz szükségessé.
Az európai háztartások jelenleg ugyanolyan negatívan látják a jövőt, mint a járvány kezdetekor, különösen az alacsonyabb jövedelmű háztartásokat sújtja az elhúzódó áremelkedés.
Mindemellett az Egyesült Államok gazdasági növekedésének lassulása tovább fokozza Kína szigorú zéró-covid-politikájának negatív gazdasági hatásait is.
A magas kockázatok ellenére a Bizottság hangsúlyozta, hogy az euróövezet várhatóan nem fog recesszióba zuhanni, sőt az előrejelzések még javulhatnak is, ha az olaj- és nyersanyagárak közelmúltbeli csökkenése folytatódik.
Németországban, az EU legnagyobb gazdaságában a növekedés idén 1,4 százalékra, 2023-ban pedig 1,3 százalékra lassulhat. A bizottság májusban még 1,6 százalékos, illetve 2,4 százalékos bővülést prognosztizált.
Franciaországban az idén 2,4 százalékos növekedést várnak a korábban prognosztizált 3,1 százalék helyett. Jövőre a növekedés a becslések szerint tovább lassul, 1,4 százalékra, a májusban előrejelzett 1,8 százalékkal szemben.
A blokk három legnagyobb gazdasága közül Olaszország az egyetlen, amely a várakozások szerint idén a korábban prognosztizáltnál nagyobb mértékben fog növekedni. A májusi 2,4 százalékos becsléssel szemben most 2,9 százalékos bővülésre számítanak.
Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa, az euró dollárral szembeni paritásos árfolyamával vagy annak esetleges további gyengülésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az elsősorban a fejltörekvő piacok, és nem az euróövezet számára jelent komoly aggodalmat, mivel az euró más főbb valutákkal szemben felértékelődik.
