2018. augusztus 30. 16:30

Az új osztrák gazdaságpolitika főbb pontjai értékeli Kőrösi István, az MTA KRTK Világgazdasági Intézet tudományos főmunkatársa. 

Az 2017. évi parlamenti választások nyomán új helyzet alakult ki Ausztriában. A Néppárt és a Szabadságpárt Sebastian Kurz vezetésével együtt alakított kormányt, a szociáldemokraták pedig ellenzékbe kerültek. Kurz kormánya az adócsökkentésre és az illegális migráció visszaszorítására helyezi a hangsúlyt, kiemelve mindkét tényező - az osztrák gazdaságot ás társadalmat egyaránt érintő - tehermentesítő hatásának szükségességét. 2018 második félévében már megítélhetőek az új osztrák gazdaságpolitika és egyúttal Ausztria jelenlegi EU-elnökségének súlypontjai. 

Ausztria egyszerre kísérli meg végrehajtani a szociális piacgazdaság és a jóléti rendszer megőrzésének és gyarapításának, valamint a vállalati versenyképesség javításának feladatait. Ennek nehézségei a legutóbbi években egyre nyilvánvalóbbá váltak. Az államháztartás korábbi stabilitása erodálódott, különösen az államadósság állománya nőtt meg, amely a 2010-es évek közepén meghaladta a 80 százalékot, és 2018-ban is magasabb, mint Németországé és Magyarországé. Az állam és a vállalatok kapcsolatát, teherviselő képességüket tekintve megnőtt a bizonytalanság Ausztriában. 

A Kurz-kormány a 2017-2022-es időszakra igen részletes, 182 oldalas kormányprogramot dolgozott ki, amely az ÖVP és FPÖ közös vállalkozásbarát szempontjaira épül. Tekintsük át az új gazdaságpolitikai program legfontosabb célkitűzéseit!

A program az állam és Európa viszonyának tematikus összefoglalásával kezdődik, majd a rend és biztonság kérdéseit tárgyalja. Előtérben az ország belső biztonságának garantálása áll. „A jövő és a társadalom” fejezet a képzésre, a tudománypolitikára, az innovációra és a digitalizációra helyezi a hangsúlyt a fejlődésben. „A telephely és a fenntarthatóság” átfogó fejezete a gazdasági kérdések összefüggéseivel és a tervezett intézkedések irányával foglalkozik. 

Sebastian Kurz (Fotó: MTI/AP) Sebastian Kurz (Fotó: MTI/AP)

A Kurz-program lényeges intézkedései a következők: Az adózásban Ausztria a megtermelt jövedelmek elvonásának arányát tekintve a 6. helyen áll a világon, ezért a jövedelmekből történő összes elvonást fokozatosan 40 százalékra kívánják csökkenteni. A megvalósítást több ütemben tervezik. A tervezett adóreform célul tűzi ki az adóstruktúra átalakítását, a vállalati adók és a bérek járulékterheinek csökkentését. A vállalatok versenyhelyzetének javítását szolgálja az is, hogy elsősorban a társasági adó (nyereségadó) kulcsát tervezik mérsékelni, mivel ez Olaszország kivételével valamennyi szomszédos országban alacsonyabb, mint Ausztriában. A turizmus ösztönzésére csökkentik a vendégszállások után fizetendő adót; 13 százalékról 10 százalékra. Az ÁFÁ-t (Mehrwertssteuer) valamennyi EU-n kívüli országból történő internetes rendelésre kiterjesztik és szigorúan ellenőrizni kívánják. Szigorítják a multinacionális vállalatok adóellenőrzését. Az ausztriai termelés után minden vállalatnak az országban kell az adót megfizetni. Az adózás előtti jövedelem-transzfert külföldre korlátozni kívánják. 

A keresők számára is adócsökkentés lép életbe. A „Family Bonus Plus” keretében a keresők gyermekenként évente 1500 eurót vonhatnak le a jövedelemadójukból. A saját ingatlantulajdon megszerzését is ösztönözni kívánják, valamint mérséklik az alacsony jövedelműek munkanélküliségi biztosítási hozzájárulását. 

A beruházások ösztönzése, a vállalatfinanszírozás és a tőkepiac megerősítése hangsúlyozottan szerepel a programban. Ez a kockázati tőke bevonásának, és a vállalati növekedést szolgáló beruházások ösztönzését, továbbá a vállalati hitelfelvételekhez történő garancianyújtás kiterjesztését tartalmazza. A kormányprogram külön pontot szentel a nemzetköziesedésnek. Rámutat, hogy az exportra termelő osztrák vállalatok 1,7 millió főt foglalkoztatnak. Ausztria telephely-előnyeit megújított külgazdasági stratégia keretében kívánják bemutatni, a Külügyminisztérium, a Gazdasági Minisztérium és az Osztrák Gazdasági Kamara együttműködésében. A munkaerőpiac fejlesztésének is nagy figyelmet szentelnek. Elsősorban a, képzés, továbbképzés és a K+F ösztönzése áll előtérben. Szeretnék elérni, hogy Ausztria ismét a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező országok közé tartozzon. A munkanélküliség kezelésében számos szigorítást kívánnak bevezetni.

A szociális rendszer transzfereinek teljeskörűen összekapcsolt dokumentálását kívánják bevezetni a visszaélések megelőzése, illetve megszüntetése érdekében. A bevándorlás terén egyértelműen differenciálni kívánnak a kívánatos szakképzett munkaerő, az EU-beli mobilitást hasznosító munkaerő és az EU-n kívülről jövő menekültek között, az illegális migrációt pedig ki kívánják kapcsolni. A munkajog modernizálása átfogó elemzéseket és széleskörű intézkedésrendszer kialakítását igényel. Ez a gyakorlatban a bér- és a szociális dömping leküzdését célozza. A társadalombiztosítási be- és kifizetésekkel való visszaélések visszaszorítása, illetve kiküszöbölése is a fő célok közé tartozik. Ezt a bejelentési és nyilvántartási kötelezettségek szigorú, konzisztens ellenőrzésével kívánják elérni. 

A környezetvédelem, a klíma- és energiastratégia terén Ausztria rendkívül fejlett ország. Az állami megrendelések folyamatosan jelentős megrendeléseket és profitot biztosítanak a vállalatoknak ebben a szektorban. Ugyanez érvényes a közlekedési, szállítási infrastruktúra fő elemeire is; a közutakra, a vasútra és a légiközlekedésre egyaránt. Ezekben az ágazatokban jelentős az állam tulajdonosi szerepvállalása is. 



Ausztriában 2030-ra a teljes áramszükségletet hazai megújuló forrásokból kívánják fedezni. Ennek elérésére jók a kilátások, mivel már jelenleg is az áramtermelés 70 százalékát megújuló, főleg vízenergiából fedezik. A teljes energiatermelésben a megújuló források részesedése jelenleg (2018-ban) 33 százalék. 

Az ambíciózus kormányprogramból kitűnik, hogy a Kurz-kormány egyértelműen erősíteni kívánja a vállalkozások versenyképességét, és ennek érdekében az állam megerősítette vállalkozásbarát politikáját, ugyanakkor a jóléti vívmányokhoz ragaszkodó lakosság körében is szeretné megtartani vagy növelni népszerűségét. Ez a lavírozás (Durchwursteln) a jelenlegi helyzetben a korábbiaknál sokkal nehezebb feladatot jelent. 

2018 második felében Ausztria tölti be az EU soros elnöki tisztét. Az EU elnökség időszakára három prioritást jelöltek meg: 1. a biztonság és az illegális migráció elleni küzdelem, 2. a jólét és versenyképesség biztosítása a digitalizáció révén és 3. stabilitás a szomszédságban, a nyugat-balkáni államok EU-hoz való közeledésének előmozdítása. Mindezt a „védelmező Európa” (vagy „Európa, amely védelmet nyújt”) jelszóba sűrítették. Mindhárom szempont képviselete nagy erőfeszítést igényel. Az említett szempontok közül a második közvetlenül gazdasági, de mindháromnak igen fajsúlyos gazdasági hatásai lehetnek. 

Az osztrák Európa-politikában gazdasági téren a stabilitás orientáltság jegyében az alpesi ország szorosan kötődik Finnország, Svédország és Hollandia hasonló stratégiájához, a politikai irányvonalban azonban jelentős különbségek vannak, amelyek a legutóbbi időben meg is nőttek. Az osztrákok fontosnak és követésre méltónak tartják, hogy Finnország a görögöknek nyújtott mentőcsomagokhoz való hozzájárulást visszafizetési garanciavállaláshoz kötötte. A transzferközösség koncepcióját az osztrákok elutasítják.

Az EU jövőjével kapcsolatosan a föderalizmus, a konföderalizmus és a „nemzetek Európája” koncepciók közül az osztrák álláspont sajátos kettős, „is-is” felfogásban a „nemzetek föderalizmusát” hangsúlyozza. Érdekes jelenség, hogy az osztrák föderalisták is nyomatékosan szerepeltetik koncepciójuk nemzeti jellegét. E felfogásban Európa igenlése és a saját út, valamint a nemzeti érdekkövetés fontossága egyszerre tükröződik. Az osztrák politika a legutóbbi években (tovább) polarizálódott. Európa-politikai kérdésekben különösen erős a differenciálódás. A külső kapcsolatrendszerből származó előnyök fenntartását a jelenlegi Kurz-kormány belpolitikailag is alapvetőnek ítéli, viszont a válsággal küzdő mediterrán országoknak Ausztria saját stabilitáspolitikai receptjét ajánlja exportra.

Az EU-integráció jövőjével kapcsolatos tárgyalásokat jelenleg a pénzügyi stabilizáció intézményesítésének kérdései, a tagállamok költségvetésének szanálása, az adósságállomány leépítésének feladatai és a nemzetközi pénzpiacok egyensúlytalanságai csökkentésének szükségessége uralják az osztrák elnökségnek a Kurz-kormány által meghatározott, már említett három prioritása mellett. Az osztrák Európa-politika alapvető irányvonala, hogy transzferközösség helyett erős, normakövető szabályozási közösségre van szükség. Ebben az osztrák kormány és az adófizetők, vállalatok között egyetértés van.