Az UniCredit stabil növekedést jósol Közép- és Kelet-Európában

Makró GDP

2024. április 12. 14:32

A bank szerint az EU bővítési lendülete felgyorsul.

Az UniCredit előrejelzése szerint Közép-Kelet-Európa (Bulgária, Horvátország, Csehország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia) gazdaságai 2024-ben 2,6 százalék körüli, míg 2025-ben 3 százalék körüli növekedést fognak elérni.

Fontos, hogy folytatódjon a tőkebeáramlás a térségbe
Fotó: Depositphotos

A növekedés lakosságifogyasztás-vezérelt lehet, amit a gyorsabb reálbér-növekedés, a növekvő hitelfelvétel és az állami transzferek is segítenek – tette hozzá Dan Bucsa, az UniCredit kelet- és közép európai vezető közgazdásza a „A kedvező környezet nyomán elhalasztott kiigazítások” című negyedéves jelentésben.

A közgazdászok 2024-25-ben a GDP 3 százaléka alatti költségvetési hiányt várnak Bosznia-Hercegovinában, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban és Szerbiában, míg 5 százalék feletti hiányt Magyarországon, Szlovákiában, Lengyelországban, Szlovákiában és Lengyelországban, Romániában (a túlzottdeficit-eljárásba kerülés kockázata mellett), valamint Törökországban is.

A kiadvány szerint az EU bővítési folyamat felgyorsul, a stabil tőkeáramlás Bosznia-Hercegovina kivételével valamennyi közép- és kelet-európai országban fedezi a folyó fizetési mérlegek hiányát, míg Románia és Törökország esetében várhatóan nemzetközi pénzügyi intézményektől, nemzetközi hitelfelvételből, illetve külföldi magánfinanszírozásból kerülhet fedezésre a többletfinanszírozási igény.

Friss

Privátbankár.hu Top 24

Nagy Márton a szamárpadba ültette Magyarországot

Negyedéves és éves alapon is 0,7 százalékkal csökkent Magyarországon a bruttó hazai termék (GDP) mértéke. Ezzel mindkét listán az unió legrosszabbul teljesítő gazdaságai között szereplünk, hiába ad ki Nagy Márton negyedévről negyedévre kincstári optimizmustól duzzadó közleményt. Összevetettük a magyar gazdaság GDP-jét az unió többi országáéval, köztük Ausztriáéval és Romániáéval, valamint a V4-es társakéival is.

Megint belenyúlt a kormány a rezsicsökkentésbe – íme a részletek

A kormány úgy döntött, a villamos energiáról szóló törvénytől eltérően egyetemes szolgáltatásra a lakossági fogyasztók mellett néhány feltétel mellett a mikrovállalkozások is jogosultak.

Drágulást hozott az újabb gázvita, magyar szempontból is érdekes, ami jön

A hétvégi hírek szerint a Gazprom felfüggesztette az osztrák OMV felé a gázszállítást, ennek ellenére az Ausztria irányába menő mennyiség csak minimális mértékben esett vissza. Nem egyértelmű, hogy az oroszok részéről újabb politikai játszma, vagy más áll a történések hátterében. Az olcsó orosz gázra Európában is lenne kereslet, így az ilyen esetek ellenére is folytatódhat a tranzit.

Nincsen semmi meglepő, de — elemzők a kamatdöntésről

Az MNB Monetáris Tanácsa keddi ülésén 6,50 százalékon tartotta az alapkamatot. A döntés megfelelt az elemzői konszenzusnak. A tanács többsége a tartásra voksolt, egy döntéshozója a csökkentés mellett szavazott.

Mikor jön el a jobb világ? Percről percre tudósítjuk a jegybank sajtótájékoztatóját

A dollár uralja a világot – percről percre tudósítottuk a jegybank sajtótájékoztatóját

A Monetáris Tanács Döntésének hátterét Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke ismertette.

Meghozták a nagyon fontos döntést Matolcsy Györgyék, ez mindenkit érint

Nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.

Rogán Antal keresheti a szavakat

Annak leírására, hogy bár a földbe döngölték a hazai inflációt, az még így is jóval több országénál magasabb, mint ahányénál alacsonyabb.

Mi lesz ebből? Harapófogóba kerültek Matolcsy Györgyék

Nem is az a kérdés, milyen döntést hoz a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa kedden, hiszen szinte biztosra vehető, hogy marad a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat. Hanem az, hogy jövőre mi lesz. Rendkívüli bizonytalanság övezi ugyanis mind a külső, mind a belső gazdasági környezetet, kilátásokat. Például nem lehet tudni, mennyire hajtja végre választási ígéreteit Donald Trump. Mint ahogy azt sem, vajon az április végéig három helyen is megváltozó Monetáris Tanács változtat-e a kamatpolitikáján, amelyet három, egymással nehezen összeegyeztethető cél, nevezetesen a gazdasági növekedés serkentése, az infláció kordában tartása és a forintgyengülés megállítása mentén kell alakítania. Ezekről is beszélt főszerkesztőnk, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.