<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
8p

Felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtanak az ukrán ellenálláshoz magáncégek műholdjai. De mi van, ha az oroszok úgy döntenek, ez nekik nem tetszik? És ha egy másik konfliktusban a "rossz" oldalra állnak ezek a cégek?

A támadásban résztvevőkön kívül az első ember, aki tudott róla, hogy Vlagyimir Putyin kiadta a parancsot Ukrajna lerohanására Jeffrey Lewis, egy kaliforniai felsőoktatási intézmény tanára volt, aki a nyíltan hozzáférhető adatok hírszerzési felhasználásával foglalkozik. Ő volt az ugyanis, akinek kaliforniai idő szerint szerda este feltűnt, hogy helyi idő szerint hajnali negyed négykor dugó alakult ki az oroszországi Belgorodtól az ukrán határ felé vezető úton. Lewis mindezt a mindenki által jól ismert és hozzáférhető Google Térképen látta, bekapcsolva a forgalmi adatok kijelzését a területen.

Felfedezését rögtön közzétette a Twitteren, azzal a megjegyzéssel, hogy „valaki elindult”. Nem sokkal később Ukrajnában potyogni kezdtek az orosz bombák. Hozzá kell tenni azért, hogy Lewis nem egy Belgorod környéki autós kirándulást tervezgetett éppen ekkor a Google Térképen, hanem pontosan valami hasonlót keresgélt. Előző nap ugyanis egy másik magánvállalat, a Capella Space egy friss, a területről készített műholdképét nézve már figyelmes lett valami gyanúsra: a Belgorod környékén állomásozó orosz harckocsik hosszú sorba rendeződtek. „Amikor az oroszok hosszasan táboroznak valahol, akkor járműveiket négyzetalakba rendezik és sátrakat vernek fel.” A hadoszlopba formálódás tehát arra utalt, Lewis és kollégái ezért kezdték el figyelni az innen elvezető utakat – és fedezték fel a kialakult „forgalmi dugót”.

A Belgorod mellett indulásra készülődő orosz harckocsik egy űrből készült felvételen Fotó: Capella SpaceA Belgorod mellett indulásra készülődő orosz harckocsik egy űrből készült felvételen Fotó: Capella Space

Néhány nappal később, február 28-án a Google bejelentette, hogy „több helyi forrással konzultálva” felfüggeszti az élő forgalmi adatok közvetítését Ukrajna területéről. Ugyan az okokat nem részletezték, de a szakértők arra tippelnek, hogy a Google attól tartott, adatai ukrán menekültek és csapatok pozícióit is felfedhetik, és ez akár légi- vagy tüzérségi csapások célzásához is használható lehet.

Égi segítség

De nem ez volt az egyetlen alkalom, hogy az űrből rögzített adatok szerepet kaptak az ukrán-orosz háborúban. A műholdas felvételek fontos segítséget jelentenek az ukrán fegyveres erők számára, hogy követni tudják az orosz csapatok mozgását, és az ukrán kormány felhívást is intézett az ilyenekkel rendelkező magáncégekhez, hogy ezeket tegyék elérhetővé a számára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai állami szervektől kapott egy olyan műholdas telefont, amelyen keresztül folyamatosan és biztonságosan tudja tartani a kapcsolatot a világgal, Elon Musk pedig a műholdas internetszolgáltatását, a Starlinket tette elérhetővé Ukrajnában, és ehhez szükséges hardveres eszközöket is szállított a lerohant országba. Ennél is közvetlenebbül hat a háború állására, hogy az ukrán oldalon több komoly sikert is elért török gyártmányú Bayraktar harci drónok bizonyos modelljei irányíthatók műholdas kapcsolaton keresztül is.

Persze nem ez a világ első „műholdas háborúja”. Az első olyan konfliktus, amelyben az űrben keringő eszközök komoly szerepet kaptak, az az öbölháború volt, bő három évtizeddel ezelőtt. Azóta szinte minden nagyobb léptékű fegyveres konfliktus kiterjed az űrre is. Vannak viszont új fejlemények is e téren, amelyek új lehetőségek mellett új problémákat is hoztak.

„Az elmúlt években az a tendencia volt megfigyelhető, hogy a hadi cselekményekhez kapcsolódó feladatok egy jó részét kiszervezték olyan magáncégeknek, amelyek hatékonyabban voltak képesek fejleszteni bizonyos űrben használatos technológiákat – magyarázza Almudena Azcárate Ortega, az ENSZ Leszerelési Kutatóintézetének munkatársa, aki hozzáteszi, jelenleg számos űreszköz kettős felhasználású. – Ez azt jelenti, hogy ugyanaz a műhold egyszerre szolgál katonai célokat, miközben civil, hétköznapi szolgáltatásokat is biztosít.”

Átlátnak a szitán

Jó példa erre a radaros képalkotás. Ukrajna felett az ég az évnek ebben az időszakában gyakran felhős, ráadásul a nap felében sötétség is borul a tájra, tehát a hagyományos műholdfelvételek csak korlátozottan használhatók. Ezekkel szemben az úgynevezett SAR (Synthetic Aperture Radar, Apertúraszintézis Radar) technológiát használó műholdak radarhullámainak nem akadály sem a felhő, sem a sötétség. Ilyen felvételeket készít a fentebb már említett Capella mellett egy másik San Franciscó-i magáncég, a Planet is. Az olyan kutatók, mint az orosz tankok mozgását kiszúró Lewis is, tőlük vásárolnak adatokat, illetve fizetnek azokért a szoftverekért is, amelyekkel a nyers radaros adatokból értelmezhető képeket lehet összeállítani – ezeknek megfelelő használatához pedig rengeteg képzés és tapasztalat is kell.

Természetesen nemcsak független kutatók, hanem a hadseregek is kíváncsiak ilyen adatokra.

„Nagy szükségünk van arra, hogy követhessük az orosz csapatok mozgását, különösen éjszaka, amikor saját eszközeink vakok”

– írta Mihajlo Fedorov ukrán miniszterelnök-helyettes egy Twitteren közzétett levelében, amelyben nyolc magántulajdonú űrcéget kért arra, hogy segítsék adataikkal az ukrán fegyveres erőket. A Capella volt az egyik megszólított vállalat, amelyik teljesítette a kérést. Alapító-ügyvezetője Payam Banazadeh azt nyilatkozta, Ukrajnáról készített felvételeiket mind az ukrán, mind az amerikai kormánnyal megosztják.

Az elhíresült, Kijev felé elakadt orosz konvoj egy részlete az űrből fotózva. Fotó: MaxarAz elhíresült, Kijev felé elakadt orosz konvoj egy részlete az űrből fotózva. Fotó: Maxar

„Olyan képességeink vannak, amelyek nekik nincsenek – mondta erről, a semlegességre vonatkozó kérdést pedig lerázta magáról. – Egy profitközpontú magáncég vagyunk, és bárki vehet tőlünk felvételeket, ha azok rendelkezésünkre állnak. De ezen túl amerikai cég vagyunk, és nem folyunk bele politikai ügyekbe. Saját tőkénkből olyan képességet hoztunk létre, amelyhez bárki hozzáférhet a világon.”

Kockázatok a magasban

Ez így szépen hangzik, de egyes szakértők azért aggódnak, hogy a műholdas képalkotástól, illetve más műholdas technológiáktól való függés túl nagy hatalmat ad az ezekkel rendelkező magáncégek kezébe. „Ott vannak ezek a cégek, mint a Maxar vagy a Planet, amelyek magánkézben vannak, és végső soron ők döntenek arról, kivel osztják meg ezeket az információkat” – mondja Anuradha Damale, egy brit-amerikai biztonságpolitikai kutatóközpont munkatársa.

„Bízunk abban, hogy ezek a cégek a következő konfliktusok során is ilyen készségesek lesznek, figyelembe véve azt is, hogy akár élő szerződéseik is lehetnek egy vagy több érintett ország haderejével?”

A kettős felhasználású eszközök fontosságának egy másik aggasztó vetülete, hogy ezek is célpontokká válhatnak. Az orosz támadás előtti napokban amerikai tisztviselők ki is adtak egy figyelmeztetést az űrcégek számára, hogy a konfliktus átterjedhet az űrre is, ezért különösen figyeljenek oda rendszereik védelmére. Az űreszközöket leginkább a hackertámadások, illetve a hamis jeleket generáló, úgynevezett ’spoofing’ veszélyezteti. Az oroszok mindkettőben igen erősek. A Szíriában az ott harcoló orosz erőket védő, a műholdas navigációs rendszereket megzavaró spoofing komoly gondokat okozott a Tel-Avivba közlekedő kereskedelmi repülőjáratok pilótáinak is.

De ez még nem minden. Tavaly novemberben az oroszok olyan kísérletet hajtottak végre, amelynek során egy saját kiszolgált műholdjukra lőttek ki egy rakétát, amely törmelékfelhővé robbantotta a kéttonnás roncsot. A törmelék miatt a Nemzetközi Űrállomás legénységének is óvintézkedéseket kellett tennie. Az igazán aggasztó azonban az, hogy hasonló támadások érhetik a kettős felhasználású, vagy akár a kritikus feladatokat végző teljesen polgári rendeltetésű műholdakat is. Egy ilyen támadást feltehetően még akkor sem tartana visszavágást igénylő háborús cselekménynek az Egyesült Államok, ha amerikai tulajdonban esik így kár, így nagyjából büntetlenül lehetne végrehajtani jelen helyzetben. A károk azonban – figyelembe véve, hogy modern életünk mekkora részében vagyunk műholdas rendszerekre utalva – hatalmasak lehetnek.

Banazadeh, a Capella ügyvezetője szerint ez az eshetőség „nem okoz nekik álmatlan éjszakákat”. De tudatában vannak a veszélynek, és „megtették a szükséges lépéseket a vállalat és a műholdak biztonsága érdekében”. Reménykedjünk benne, hogy így van, és példájukat más cégek is követték.

(via Wired)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.