<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Nyerhet-e az ellenzék a 2022-es választáson, kaphat-e újabb kétharmadot a Fidesz? Ki lehet Orbán Viktor utóda?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Giró-Szász András volt kormányszóvivővel, politikai elemzővel - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. október 28. 16:00

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!



			
		
		


		
		

Az előzetes számok szerint 750 milliárd forinttal 2018 új rekordot hozott az adókedvezmények terén. Az érintett adófajtákból származó bevétel közel ötödére rúgnak már a kedvezmények, amelyeket sokszor nehezen átlátható módon és megkérdőjelezhető célokra ad az állam.

A cikk eredetileg a G7-en jelent meg.

A kormányzat egyik fő célja az adózásban az egyszerűsítés és az egykulcsos adók használata. A kedvezmények rendszere azonban ezzel pont ellentétes: bürokratikus folyamat ezek érvényesítése, nehézkes az ellenőrzése, és több visszaélésre adnak lehetőséget. Ráadásul aki kedvezményt kap, az végső soron már egy másik kulccsal adózik.

2012 és 2017 között összesen 7,5 ezer milliárd forint volt a központi költségvetés hiánya, és ugyanabban az időszakban a kormány összesen 3,8 ezer milliárd forint adókedvezményt adott. Az államháztartás hiányának felét tehát egyetlen mozdulattal, az adókedvezmények megszüntetésével el lehetett volna törölni. (Legalábbis ha eltekintünk a második körös hatásoktól.)

A kormányzat tavaly – az előzetes információk alapján – a szóban forgó adók teljes összegének* 15,9 százalékát hagyta az adózóknál kedvezményként, ami igen jelentős tétel. A legtöbb kedvezményt a társasági adónál alkalmazzák: 2018-ban ennek 36 százalékát nem kellett már befizetniük a cégeknek.

A személyi jövedelemadó kedvezményeit a kormányzat folyamatosan csökkentette: elvette az alacsony keresetűek jövedelemkompenzációját, amivel lényegesen megemelte az adókulcsukat. Mások mellett megszüntette a biztosítási kedvezményt is. Mára a gyermekek után járó kedvezmény lett az egyetlen lényeges elem.

Az is látható, hogy a távközlési adó, a pénzügyi szervezetek különadója és az energetikai különadó kiemelten szelektív: a sokszor szinte cégekre szabott egyedi előírások miatt egyes cégek teljesen ki tudnak bújni a közteher alól. Ezeknél az adóknál különösen magas, akár 30-50 százalékos a kedvezmény, ami jól mutatja, hogy milyen tárgyalási pozíciója van a kormánynak.

A vállalkozásokat leginkább a társasági adó érinti: itt sikerült a 2010-es és 2011-es adatokat is fellelnünk, és az látszik, hogy a Fidesz kormányzása során hatalmasra duzzadt a be nem fizetett adó mértéke: a 2010-es 89,7, illetve 2011-es 119,2 milliárd forintos kedvezmény 2017-re 199, 2018-ra már 211 milliárd forintra nőtt. Ez olyannyira elképesztően magas összeg, hogy az állam teljes, 2018-ra tervezett 12 553 milliárd forintos bevételének már a 2 százalékát tette ki.

Másképp nézve: ez pont akkora összeg, mint amennyit a pénzügyi tranzakciós illetékből szednek be, vagyis ezt akár meg is lehetne szüntetni. Vagy az szja kulcsát lehetne a tizedével csökkenteni, 13,5 százalékra, ha már a kormány – folyton a jövőbe tolt – ígérete az egyszámjegyű szja elérése.

Az óriási kedvezményarány mögött leginkább a számos visszaéléssel jellemezhető sport taotámogatás áll. Ennek a jelentőségéről ebben a cikkben írtunk részletesen, amikor még úgy tűnt, hogy a korábbiaknál sokkal kevesebb bevételről akar lemondani a kormány. Aztán kiderült, hogy ez csak a kultúra esetében igaz, a sport továbbra is nagyjából annyiból gazdálkodhat, mint korábban, csak más belső eloszlásban.

2010-ben a kormány még hadjáratot hirdetett a kamu k+f projektek és kedvezmények ellen. Ehhez képest az elmúlt években nem csökkent a k+f adókedvezmények mértéke. Ezt alapvetően a multinacionális nagyvállalatok veszik igénybe, és ahogy az Audi példáján bemutattuk, nem is kell ehhez hazai k+f tevékenység: az anyavállalattól kapott tevékenység számlája is megfelelő.

A szavakban oly fontosnak tartott kis- és közepes vállalkozások támogatásra alig gondol ezen a téren a kormány: a kkv-k és mikrovállalatok segítését szolgáló kedvezmények csak az elméletileg elérhető adóbevétel 1,6 százalékát tették ki 2017-ben. A nagy pénzt a multiknak szánták: a k+f kedvezmények túlnyomó részét multinacionális cégek kapják, ahogy szinte teljes egészében őket segíti a fejlesztési adókedvezmény is. Ezek együttes értéke 2017-ben 55 milliárd forint volt, de 2018-ban már 71 milliárd forint lehetett ez az összeg. Ezt a pénzt alapvetően a hazai vállalkozók zsebéből veszi ki a kormány, hiszen a társasági adót alig fizető külföldi vállalkozások helyett a magyaroknak kell az adót megfizetni.

A pénz be nem szedésének újabb formáját is megtalálta az állam: két éve már angyalbefektetői kedvezmény is létezik, tavaly starup befektetési adókedvezményt vezettek be, 2017-től pedig az energiahatékonysági beruházásoknak is van adókedvezménye. Egyre bonyolultabb tehát az adórendszer, ilyen ütemben pedig gyorsan el fog fogyni a cégek adóalapja. A cégek közterheinek csökkentése elméletileg lehet jó irány, csakhogy ésszerűbb és hatékonyabb lenne az adók számának és/vagy mértékének csökkentése a sok-sok kedvezmény helyett.

A kormányzat számára kiemelten fontos volt az szja kedvezmények átalakítása is: megszüntettek több kisebb kedvezményt, például a csupán évi 100 millió forintba kerülő, a felsőoktatási tandíj egy részét szja kedvezményként visszaadót is. Talán ennek is szerepe lehetett abban, hogy Európában példátlan módon egyre kevésbé képzettebbek a magyar fiatalok, esik a körükben a diplomások aránya.

A legfontosabb kedvezmény a családi adókedvezmény, ez az elméletileg elérhető teljes szja bevétel 11 százalékát teszi ki. Ez az arány 2012 óta nem módosult, pedig 2015-től már a friss házasok adókedvezménye is ebbe a kategóriába tartozik. Ez talán mutatja is az intézkedés hatástalanságát, ugyanis ha egyre több gyermeket vállalnának a munkavállalók, akkor egyre több kedvezményt kellene kapniuk.

Egyre többen ismerik viszont fel, hogy van lehetőségük a súlyos fogyatékosságuk vagy ilyennek minősített betegségük miatt adókedvezményt igénybe venni, ami az aktuális minimálbér öt százalékának felel meg. Ennek ellenére – mint korábban beszámoltunk róla – még mindig százezrek nem élnek ezzel a lehetőséggel. 2012-ben csak 84 ezren, 2017-ben 180 ezren, 2018-ban pedig valószínűleg 193 ezren éltek a kedvezménnyel.

A nyugdíjpénztári és egészségpénztári befizetések utáni adókedvezmény pedig a duplájára nőtt 2013 és a 2018 között az előzetes tavalyi adatok szerint. Úgy tűnik, hogy felértékelődik az öngondoskodás az egyre romló színvonalú állami egészségügyi ellátás miatt.

Ugyanez, de szemléletes ábrákkal kiegészítve a G7-en.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.