„Valamennyi pénz lesz” – válaszolta Balázs Péter volt uniós biztos, a Bajnai-kormány külügyminisztere lapcsoportunk szerdai rendezvényén, a Klasszis Klubban arra a kérdésre, hogy megkapja-e Magyarország az uniós pénzeket.
Mint ismert, az Európai Bizottság szeptemberben mintegy 7,5 milliárd euró kohéziós forrás felfüggesztésére tett javaslatot az Európai Tanácsnak a jogállamisági mechanizmus keretében az uniós pénzeket veszélyeztető korrupciós problémák miatt, a Helyreállítási Alapból Magyarországnak járó kifizetéseket pedig már korábban felfüggesztette. A Tanács két hónapon belül, december 19-ig dönt majd a bizottsági javaslatról.
Balázs Péter szerint a jogállamisági eljárás tovább folyik majd Magyarország ellen, mivel egy-két hónap nem elegendő a kormány által vállalt korrupció-ellenes változtatások alkalmazására és ellenőrzésére. Ugyanakkor az uniós források egy részét megkapjuk, véli.
Ez különösen a Helyreállítási Alap forrásai esetében lenne fontos, mert ha erről nem lesz stratégiai megállapodás – Magyarországon kívül ezt már minden tagállam megkötötte -, akkor „ennek talán a 70 százaléka is elveszhet”, figyelmeztetett.
Ráadásul utóbbi forrásokat a következő három évben igénybe lehetne venni.
Jó az irány, de..
Arra a kérdésre, hogy a korrupcióellenes, már a Parlament által is elfogadott intézkedések mennyire orvosolják a Brüsszel által kifogásolt problémákat, és mennyire csupán látszatintézkedések, Balázs Péter azt válaszolta:
„Ezek mindenképpen jó irányba tett lépések, amiket üdvözölni kell”. Azt jelzik, hogy „a kormány magatartásában gyökeres fordulat állt be,” hiszen eddig rendszeresen visszautasította az uniós bírálatokat.
Most viszont „egy, Európában jártas, kellemes minisztert küld Brüsszelbe tárgyalni, aki tud európai nyelven beszélni, és nem rúgja sípcsonton a tárgyalópartnereket már az első körben”, és „érdemi javaslatokat tesz le az asztalra”, jegyezte meg.
Kérdés ugyanakkor, hogy ezek a lépések elegendők-e.
Arra a kérdésre, hogy miért állt be gyökeres fordulat a magyar kormány viszonyulásában, és ez mennyire hiteles, azt mondta:
„A rövid válasz úgy hangzik, hogy kell a pénz.”
Hozzátette: ilyen válságos időszakban, magas infláció és emelkedő energiaárak mellett nagyon rá van szorulva a kormány a pénzre – annál is inkább, mert a választás előtt "iszonyúan kiköltekezett", részben azért, hogy növelje népszerűségét. Emiatt nagyon kiürült a kassza, tette hozzá.
Nincs összhang
Itthon szerinte már jóval kevésbé érzékelhető a fordulat: a bombás plakáttól „elállt a szavam". Nem szabad elfelejteni, hogy Magyarország jelenleg kérő pozícióban van – ilyen esetben nem jó egy „hamisan csengő kampányt” elindítani, amely összekeveri a szankciókat.
A magyar kormány állításával kapcsolatban, miszerint elhibázottak a büntető-intézkedések, emlékeztetett: az Orbán-kormány mind a 8 szankciós csomagot megszavazta.
„Ha elhibázott, akkor miért szavazta meg, ha pedig megszavazta, akkor miért nevezi utólag elhibázottnak?”
Utalt arra, hogy a hazai plakátkampány és az Oroszország elleni uniós szankciókról indított nemzeti konzultáció híre Nyugatra is eljut.
Szerinte a kormány brüsszeli magatartása nincs összhangban az itthonival, utóbbi pedig nincs összhangban a nemzeti érdekekkel, hiszen az az lenne, hogy támasszuk meg a gazdaságot.
Mint mondta, a szavak és a tettek egységének hiánya, valamint a kettős beszéd hitelességi probléma.
„Aki egyszer ezt mondja, másszor azt, annak nem hisznek”.
Aláásott pozíciók
Hozzátette: Navracsics Tibort sajnálja, hogy ő bizonygat dolgokat Brüsszelben, de a "hazai háttere nem áll mögötte”. Ilyenkor nagyon fontos lenne, hogy a hátország legyen biztosítva, és ne mondjanak vagy tegyenek mást, mint amit ő szeretne elérni – most nem ez a helyzet.
Példaként említette, hogy miközben a területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter azt bizonygatta Brüsszelben, hogy ezentúl csak megfontoltan, konzultáció után hoznak törvényeket, a kormány 36 óra alatt meghozta a kata-törvényt.
Ez aláássa a tárgyalási pozíciót.
Arra a kérdésre, hogy a megállapodás csak a korrupcióellenes lépésektől függ, vagy – kimondott vagy ki nem mondott – politikai feltételei is vannak Brüsszelnek és a tagállamoknak, Balázs Péter azt mondta: a feltételeket a hétéves (2021-2027 közötti) költségvetéshez kapcsolták, és azok vonatkoznak a Helyreállítási Alapra is.
Emlékeztetett: az uniós költségvetés első tervezetében is az szerepel, hogy az uniós pénzek átlátható és célszerű elköltéséről van szó. Ez egyrészt a közbeszerzések tisztaságát, az ezzel kapcsolatos jogorvoslatot és perelhetőséget jelenti.
Hozzátette: Navracsics Tibor maga is többször elmondta, hogy az uniós pénzek ügyének semmi köze nincs például a gender-vitához. (A kormány korábban folyamatosan azt kommunikálta, hogy az úgynevezett gyermekvédelmi törvény miatt nem kapjuk meg a Helyreállítási Alap pénzeit.)
Balázs Péter szerint egyetlen olyan politikai tényező lehet a háttérben, ami „befolyásolhatja a hangulatot”: a viszonyulás az orosz-ukrán háborúhoz. Magyarország most például az uniós gázárplafon-javaslatot nem akarja támogatni, de a „nem támogatásnak” is sok fajtája és árnyalata van, figyelmeztetett.
Arra a felvetésre, hogy az EU a szankciókkal magát is lábon lőtte, hiszen elszálltak az energiaárak, azt mondta:
a szankció nehéz, kétélű fegyver, amely az elindítóját is sújthatja, ugyanakkor még mindig százszor jobb, mint fegyverrel válaszolni egy fegyveres agresszióra.
Az orosz fél magatartása amúgy is „kiszámíthatatlanná vált” az energia-szállítások szempontjából, a szankciókat pedig sokkal jobban megsínyli az orosz, mint az uniós gazdaság.
Hozzátette: a mostani helyzet az orosz agressziónak köszönhető, erre válaszul születtek a szankciók, amelyekről 27 tagállam vezetője egyhangúlag döntött. Jó lenne, ha nem maradnának sokáig érvényben, de ez nagy mértékben attól függ, hogy Oroszország mikor adja fel területfoglaló álmait és ül tárgyalóasztalhoz, jelentette ki.
Ki áll mellettünk?
Arra a kérdésre, hogy az Európai Tanácsban melyik ország szavazhat majd Magyarország ellen a decemberi döntéskor, és melyik nem, azt mondta: egy olyan ország van – Lengyelország –, amely ebben a kérdésben valószínűleg mellettünk foglal majd állást, mivel közvetlenül érintett (az uniós pénzek egy részét esetében is felfüggesztette az EU).
Több országnál – Szlovákia, Románia, Csehország – nem lehet ezt még megmondani, mert sokféle politikai szempont jöhet számításba.
Mivel a nagy befizető országok pénzéről van szó, utóbbiak valószínűleg „a feltételeség oldalán fognak állni” – például Németország is. Mivel súlyuk nagy, ez a szankció felé billentheti el a mérleget.
Ha Magyarország számára negatív döntés születik, és az EU befagyasztja az uniós pénzek nagy részét, akkor súlyos gazdasági helyzetbe kerül az ország. Bár az „államcsődig talán nem megy el” a helyzet, „további megszorítások” válnak szükségessé, és felerősödhet az EU-ellenes hang a kormány kommunikációjában, véli Balázs Péter.
Ha viszont megkapjuk az uniós pénzek nagy részét, akkor az „ütköző miniszterek helyett inkább a tárgyaló Navracsics Tibor hangja és stílusa lesz az uralkodó, és azon a vágányon haladunk tovább.”
Azzal a félelemmel kapcsolatban, hogy az Orbán-kormány az EU-kilépés felé vezeti az országot, azt mondta: a közvélemény-kutatásokból is az látszik, hogy Magyarország nem szeretne „se a szovjet tábor egyik tagjává”, „se Bantusztánná válni, elszigetelve az összes szomszédjától”.
„Nem hiszem, hogy politikailag ezt keresztül lehetne vinni,” fogalmazott.
A beszélgetésben szó esik még a szövetségépítés- és keresés technikáiról, a Visegrádi Négyek múltjáról, jelenéről és jövőjéről, arról, mennyiben változott meg 2004-es csatlakozásunk óta az EU, és mennyiben változott meg Magyarország, valamint arról, mitől lehet jobb a viszony.
Részletek a fenti videóban.
A korábbi Klasszis Klub eseményei pedig itt érhetők el:
