132 ezer ember pályázott otthoni akkumulátorra az Energiaügyi Minisztérium közleménye szerint. A pályázat feltétele, hogy a támogatásért cserébe legalább 10 kW kapacitású akkumulátort kell telepíteni. Az eredeti pályázati kiírást 100 milliárd forintos keretösszeggel hirdették meg, ugyanakkor az élénk érdeklődést látva a kormányzati illetékesek – mind a minisztérium vezetői, mind Gulyás Gergely – azt kommunikálták, hogy nem zárják le a jelentkezést az összeg kimerülésével, hanem bővíteni fogják az erre fordítandó forrást. Igaz, soha nem hangzott el pontos szám arról, hogy mennyi plusz pénzt szán erre a kormány, és hány pályázatot fognak támogatni. Ez már csak azért is aktuális lenne egyébként, mert az elmúlt napokban már megkezdődött a győzetesek kiértesítése.
Tekintettel arra, hogy a pályázati kiírás szerint egy-egy jelentkező 2,5 millió forintot kaphat, ha minden pályázót támogatnának, akkor a keretösszeget a háromszoros értékre kellene emelni, vagyis 300 milliárd forintnál is több forrást igényelne mindez. (Természetesen bele lehet látni aktuálpolitikai szálat, azáltal, hogy a pályázat nyerteseit várhatóan az április 12-i választások előtt hirdetik ki, ám az ilyen irányú feltételezések boncolgatása túlmutat a cikkünk keretein.)
A pályázati kiírás szerint legalább 10 kW tárolói kapacitást kell létesíteni, ugyanakkor a szakértők becslése szerint az érdeklődők 25-30 százaléka ennél nagyobb (15-20 kW) kapacitású akkumulátor telepítését tervezi. Mindez azt jelenti, hogy 130 ezer nyertes esetén csak ennek a pályázatnak köszönhetően 1,5-1,6 GW akkumulátoros kapacitás jöhetne létre akár már az idei évben. Ez már csak azért is figyelemre méltó szám, mert a néhány évvel ezelőtt készült Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) 2030-ra még csak 1GW kapacitással számolt. Igaz, az eredeti tervek az évtized végére a napelemes termelőegységeket tekintve is jóval kevesebbről szóltak. A legutóbbi kormányzati elképzelésekben már 12 GW-nyi napelem-kapacitás szerepel, amely mellé 3 GW akkumulátoros kapacitással számolnak.
A lakossági pályázat keretében potenciálisan létrejövő kapacitás nagyságát egyébként jelzi, hogy a 2026 eleji adatok szerint Magyarországon körülbelül 240 megawatt (MW) teljesítményű hálózati méretű akkumulátoros tároló működik.
Miért kellenek az akkumulátorok?
Az energiatárolás a napelemek használata előtt is folyamatosan aktuális kérdés volt, de korábban ezt az energiahordozók felhalmozásával (legyen szó tűzifáról, hordókban tárolt olajról vagy eltárolt gázról) oldották meg. Manapság viszont a már előállított energia tárolása is egyre aktuálisabb kérdés. (Lapunk korábban az ipari energiatárolás kapcsán részletesen foglalkozott a kérdéssel.)
Röviden összefoglalva, a magyar energiapolitika szempontjából három nagyon fontos érv szól a tárolási kapacitás bővítése mellett.
Földgáz-alapú kiegyenlítés kiváltása: Jelenleg a napenergia ingadozásait (felhősödés, esteledés) elsősorban gyorsindítású gáztüzelésű erőművekkel egyenlítik ki. A tárolók átvehetik ezt a szerepet, így kevesebb gázt kell égetni a rendszerszintű szabályozáshoz.
Megújuló energia hasznosítása: A tárolás lehetővé teszi, hogy a csúcsidőben termelt, de fel nem használt napelemes energiát ne kelljen korlátozni, hanem az esti csúcsidőszakban használjuk fel, kiváltva az akkor termelő gázerőműveket. Arról nem is beszélve, hogy a napos és szeles időszakokban a közép-európai régió árampiacain a jelentős időjárásfüggő termelés miatt negatív árakon lehet csak a megtermelt áramot eladni, vagyis a felesleges áramtól való megszabadulás az MVM számára pluszköltséget jelent.
Importfüggőség csökkentése: A hazai tárolókapacitás növelése mérsékli a villamosenergia-import szükségességét is, amelynek jelentős része a régióban szintén gázalapú termelésből származik.
Ezek mellett egyébként a lakosság számára pluszelőnnyel is jár az akkumulátor telepítése, hiszen ez egy környezetbarát megoldás, ráadásul azon napelemes háztartások számára, amelyek kikerültek (vagy már be sem léphetnek) a szaldós rendszerbe, jelentős nyereséget jelent a tárolás. Már csak azért is, mert a tőlük átvett áramért töredékárat fizet a szolgáltató, mint amennyiért ők kapják az (egyébként rezsicsökkentett áron elszámolt) energiát.
A költségvetés számára is megérné
Ha mindez nem lenne elég, a tárolási kapacitás érdemi növelése a hálózat szempontjából is nagyon pozitív lenne, hiszen néhány éve éppen a túltermelt rendszerre hivatkozva függesztették fel rövidebb időre a napelemes támogatásokat. Ráadásul információink szerint a hálózatfejlesztés költségei mellett az akkumulátorok vásárlásának támogatása már nem is tűnik olyan nagynak. A már idézett NEKT frissítése és a kapcsolódó szakmai anyagok szerint 2030-ig összesen nagyságrendileg 600-1000 milliárd forint közötti összeget kellene a villamosenergia-hálózat fejlesztésére fordítani.
Ha a mostani lakossági pályázaton a jelentkezők mindegyike megkapná a támogatást, akkor valószínűsíthetően akár már jövőre közel kerülhetne a magyar tárolói kapacitás a tervezett 3GW-os szinthez. Ez már csak azért is kívánatos lenne, mert az Energiaügyi Minisztérium korábbi becslése arról szólt, hogy ezáltal 1 milliárd köbméter földgáz felhasználását spórolhatnánk meg. Tekintve, hogy ez nagyságrendileg 10-11 millió MWh energiának felel meg, nemzetgazdasági szinten a megtakarítás (a jelentleg 50 Euró/MWh tőzsdei földgázárral számolva) 190 milliárd forintnak felelne meg.
Fotó: Depositphotos.Com
Az akkumulátoros kapacitások nélkül ezt az összeget persze a költségvetés csak részben fizetné meg, de a rezsitámogatások miatt a mostani tőzsdei árak alapján ez is sok tízmilliárdos pluszköltséget jelent. Az Mfor számításai szerint csupán a gazdasági számításokat figyelembe véve a nagyjából 1,5 GW lakossági akkumulátoros kapacitás dotációja 5-6 év alatt megtérülne.
Ugyanakkor ezen túl a fent is részletezett további előnyökkel is érdemes számolni. Arról nem is beszélve, hogy akár az ukrajnai, akár az iráni háború komoly energiapiaci kihívásokat jelent globálisan is. Az olyan jelentős energia-, illetve energiahordozó-importra szoruló országok számára, mint Magyarország pedig óriási kockázatokat hordoz. Ugyan a pályázat finanszírozása (a korábban be nem tervezett részre) költségvetési szempontból minden bizonnyal nehézséget jelent, nincs ez másképp a mostani rezsitámogatási rendszer fenntartásával sem. Korábbi elemzésünkben például megállapítottuk, hogy – jórészt a fentiek miatt – az iráni háború a magyar gazdaság számára komoly tehertételt jelent.
Mindezek alapján, akár megtérülési, akár ellátásbiztonsági szempontokat vizsgálunk, érdemes lenne a minisztériumnak minél nagyobb forrást biztosítani az elemzett lakossági energiatárolási program finanszírozására, hogy minél több háztartás létesítsen akkumulátoros kapacitásokat.
