Az ipari termelés 6,3 százalékkal meghaladta áprilisban az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 6,0 százalékkal nőtt a termelés. Az előző hónaphoz képest a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,1 százalékkal csökkent - erősítette meg szerdán kiadott második becslésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az éves növekedés lassult a márciusi 8,0 százalékhoz képest, az előző hónaphoz mért adat pedig négy hónap emelkedés után először csökkent áprilisban.
Az iparon belül a döntő súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 6,0, százalékkal emelkedett. Az energiaipar kibocsátása (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 4,0 százalékkal nőtt, nagyrészt az előző évinél hidegebb idő hatására.
A járműgyártás kibocsátása 9,3 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A közúti gépjármű gyártás volumene 14,6, míg a közúti járművek alkatrészeinek gyártásáé 2,8 százalékkal emelkedett. A számítógépek és elektronikai termék gyártása idén először, 2,0 százalékkal csökkent.
Felemás a kép
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője az áprilisi adatokat értékelve elmondta, a járműgyártásban 9,3 százalékos volt a növekedés, ennél erőteljesebb bővülés ment végbe a villamosberendezés-gyártásban, amely 14,4 százalékos többletet ért el. „Ugyanakkor vannak gyengébben teljesítő szektorok, áprilisban az egyik fontos alágazat, az elektronikaigép-gyártásban 2 százalékos csökkenés ment végbe. A négyhavi adatok szerint pedig a textilipar, a vegyi anyagok gyártása negatív mutatóval rendelkezik, a gyógyszergyártás pedig stagnál. Tehát vannak szektorok, amelyek visszafogják a növekedést” – tette hozzá.
Kiderült a friss adatokból az is, hogy felemásan sikerültek áprilisban az ipari eladások. A belföldi értékesítés megugrott, több mint 10 százalékkal nőtt, ami a legjelentősebb havi emelkedés az idén. Közben az exportértékesítés 4,9 százalékkal nőtt, ez pedig a leggyengébb havi eredmény az idén. „Ez arra utal, hogy a külföldi kereslet visszafogottabbá vált áprilisban. Kérdés, hogy átmeneti vagy tartós lassulásról van-e szó” – fogalmazott a K&H szakértője.
A belföldi motorra szükség is van, mert az EU, azon belül is az eurózóna ipara gyengén teljesít, márpedig ez a magyar ipar exportteljesítményét nagyban meghatározza. Nemzetközi szinten több kockázattal kell számolni a jövőben, többek között az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború negatív hatásai mellett például az európai ipart, azon belül az autóipart érintő esetleges amerikai szankciókkal is. A kockázatot jelzi, hogy már akadnak olyan magyar üzemek, amelyek rövidített munkahét bevezetését fontolgatják, amely szintén visszafogja majd a növekedést.
A szakember szerint a jelenlegi kilátások szerint 5 százalék körüli bővüléssel zárhatja a 2019-es évet a magyar ipar, ha viszont az európai porondon még erősebb visszaesés lesz, akkor 5 százalék alatti többlettel lehet számolni.