Klasszis Klub online találkozó

Módosult a program!

Május 13. 15:30

Vendég: Dávid Ferenc, a VOSZ volt főtitkára

Legyen előfizetőnk, és regisztrálhat rendezvényünkre!

Előfizetés



		
	
Kollár Dóra - Valkai Nikoletta

Jelen állás szerint már csak jövő hétfőig jelentkezhetnek a vállalatok az állami bértámogatásra, miközben forrás még bőven van, és az érdekképviseletek is a program hosszabbítása mellett érvelnek.

A cikk eredetileg laptársunk oldalán, a Piac és Profiton jelent meg.

Kétség nélkül állítható, a gazdaságvédelmi akcióterv részeként még április elején bejelentett bértámogatástól várták a legtöbb reményt a cégek a talpon maradáshoz a koronavírus-járvány kellős közepén. A program lényege, hogy az állam a rövidített munkaidőben történő foglalkoztatás idejére átvállalja a munkavállalók kieső jövedelmének egy részét. A munkáltatónak vállalnia kellett azt is, hogy támogatás folyósítását követően legalább egy hónapig fenntartja dolgozói létszámát. Emellett elindítottak egy másik támogatási programot is a kutatási, fejlesztési és innovációs szektor munkavállalóinak megtartásáért. A bérkiegészítés első változatát számtalan szakmai kritika érte, ám a tervezeten néhány héttel később a szakmai szervezet álláspontjának figyelembe vételével finomított a kormány.

A vállalkozói érdekképviseletek a folytatásban bíznak 

A legutolsó, hét eleji összesítés szerint a munkahelyvédelmi bértámogatással több mint 226 ezer munkavállalónak nyújtottak segítséget. A programra már csak augusztus 31-ig nyújthatják be a kérelmeket a vállalkozások. Éppen ezért megkerestük a munkáltatói érdekképviseleteket, miként értékelik a kormány programját.

(Fotó: Pixabay)(Fotó: Pixabay)

Wimmer István, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) főtitkára elmondta, hogy az elmúlt hónapokban folyamatosak voltak az egyeztetések a kormánnyal, így egyebek mellett ennek is köszönhető az, hogy az eredetileg tervezett magyar „Kurzarbeit” végül jelentősen módosított, a cégek számára sokkal inkább igénybe vehető formában élesedett.

Emlékeztetőül, a szakmai szervezetekkel történt egyeztetések után emelték be a rendeletbe egyebek mellett azt, hogy a támogatás napi 2 órás foglalkoztatás után is igénybe vehető lett, ekkor lazítottak a létszámtartási kötelezettségen, de a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozókra és a munkaerő-kölcsönző cégekre is ekkor terjesztették ki a támogatás hatályát.

A főtitkár alapvetően hasznosnak és pozitívnak nevezte a programot, hiszen ha stabilizálódik a helyzet, akkor a cégeknek nem új munkavállalókat kell keresnie, hanem az ismert, már betanított, lojális dolgozókkal folytatódhat a munka.

Az MGYOSZ már áprilisban azt javasolta a kormánynak, hogy a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak átlagbére (ez 2020. I. negyedévében 490 ezer forint volt) legyen az igénybe vehető támogatás felső plafonja a minimálbér kétszerese (322 ezer forint) helyett, ezt azonban azóta sem sikerült elérni – a szervezet emellett szorgalmazza a bértámogatási program meghosszabbítását is. Az MGYOSZ tagságában azt tapasztalta, hogy a cégek részéről is lenne igény mind a program meghosszabbítására, mind a forrásemelésre. A főtitkár szerint elképzelhető az is, hogy más kondíciók mellett még több cég is igénybe venné a bértámogatást.

Wimmer István emellett kiemelte, hogy a december 31-én lejáró hitelmoratórium meghosszabbítását is szeretnék elérni, hiszen sem a járvány, sem annak gazdasági hatásai nem tűntek el. A szakmai szervezet szerint ugyanakkor ezt nem normatív módon, hanem egy kialakítandó feltételrendszer alapján kellene meghosszabbítani, és a hitelképes, tőkeerős, de mégis nehéz helyzetbe került vállalkozásokat kéne megsegíteni. Mint mondta, arról folynak az egyeztetések, hogy pontosan milyen időtartamra kéne meghosszabbítani a támogatásokat, azt azonban semmiképpen sem szeretnék, hogyha idejekorán lehúznák a rolót a támogatások terén.

Működött a stratégia

„Az egyik tábor, köztük a VOSZ is azt mondta, hogy nagyon komoly, radikális pénzeszközöket kell a gazdaságba tenni mindjárt a járvány elején, amivel a gazdasági visszaesés negatív hatásait lehet tompítani. Másik tábor szerint a piacot figyelve fokozatosan kell beavatkozni a gazdaságba, vagyis nem lehet az összes muníciót az elején ellőni, mert nem lehet tudni, milyen mélységű és hosszú lesz a válság. Utóbbi lett a kormányzat választott stratégiája. Bár mi a másik út mellett voltunk, a stratégia működött. A kormányzat tartotta magát ahhoz, hogy folyamatosan vizsgálták a piacot, heti szinten voltak egyeztetések, ahol plusz beavatkozásra volt szükség, megtették” – mondta a Piac és Profitnak Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára.

Mint ahogyan a magyar “Kurzarbeit” első, áprilisban megjelenő változatán is finomhangolásra volt szükség, hiszen bár a kezdeményezés jó, a kötött és merev szabályok miatt nem bizonyult alkalmasnak arra, hogy tömegek tudják igénybe venni. A VOSZ főtitkára megjegyezte, ezt vissza is igazolta a piac néhány héten belül, hiszen alig jelentkeztek rá a vállalkozások. A minisztériumok megfogadva az érdekképviseletek javaslatait, néhány héten belül könnyítették, „vállalkozó közelivé” tették a feltételeket, minek hatására tömegesen, döntő fölényben a mikro- és kisvállalkozások kezdték igénybe venni a támogatást. Meglepetésre, kezdetben a nagyobb cégek kevésbé éltek a lehetőséggel.

Ahogy a VOSZ főtitkára fogalmazott, a program tömegeket ért el.

„A bértámogatási programokkal kialakult egy eszközrendszer, amely működik. Ha munkavállalók százezreit érte el, arra azt lehet mondani, hogy működőképes, ezért a további hónapokban is lehetővé kellene tenni, hogy a vállalkozások felkészülhessenek a piac lassúbb visszaépülésére” – mondta Perlusz.

Ugyanakkor a VOSZ becslése szerint a rendelkezésre álló keretnek még a felét sem használták ki a vállalkozások. Ezt megerősíti az is, amit György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára nyilatkozott a héten:

„Forrás van, de igény már nincs a programra a vállalkozások részéről.”

Perlusz László szerint, ha van még forrás, kézenfekvő lenne a program meghosszabbítása. Ennek okát a főtitkár azzal magyarázta, hogy egyre inkább látszódik, nem lesz V-alakú visszapattanás.

„Ha egy vállalkozó azt látja, hogy három hónapig megtartotta a munkavállalóit, de a gazdaság még mindig nem pattant vissza, csak lassan épül újra fel, akkor ismét döntéskényszer előtt áll, hogy elbocsátja a munkavállalóját vagy sem. Ebben tudna segíteni, ha meghosszabbítanák a programokat vagy újabbakat indítanának. Mi azt mondjuk, hogy lenne rá igény és lenne rá fedezet is, még további három hónapra meghosszabbítani a programot, amellyel elkerülhető lenne egy újabb, sokkszerű elbocsátási hullám. Ne felejtsük el, hogy nagyon sok vállalkozás még nem adta le a mérlegbeszámolóját, nem tudjuk, milyen állapotban vannak ezek a vállalkozások. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, a kényszertörlési eljárásokat is felfüggesztették októberig, ugyancsak nem lehet tudni mennyi vállalkozás fogja bedobni a törölközőt. Ezen túlmenően nagyon bizonytalan a világpiac is, bizonytalan a koronavírus-vakcina helyzete is. Annyi bizonytalansági faktor van a rendszerben, hogy szeretnénk, tartsuk meg a támogatási rendszert még néhány hónapig” – tette hozzá a főtitkár.

Több kérdéssel megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot. Többek között arra voltunk kíváncsiak, pontosan hány cég nyújtott be és kapott bértámogatást, valamint k+f+i támogatást április óta, hány milliárd forintra. Szerettük volna megtudni azt is, hogy a cégek nagyságát és ágazatokat tekintve milyen megoszlásban igényelték a támogatást, valamint tervezi-e a kormány a továbbiakban más munkahelymegőrző programok indítását, esetleg a bértámogatási rendszer folytatását. Cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.

Kérdés, mi jön utána?

A GKI Zrt. szerint a foglalkoztatottság júliusi és júniusi felmérés adatait összevetve a foglalkoztatottak száma hozzávetőleg 1,5 százalékkal, 60-70 ezer fővel növekedhetett. Augusztusban valószínűleg tovább emelkedett a foglalkoztatottság. Kérdés azonban, hogy a kormány által három hónapra, jellemzően augusztusig mintegy 200 ezer fő számára nyújtott bértámogatás kifutását követően hogyan alakulnak a munkaerő-piaci folyamatok. Részletek >>>>

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi törlesztőrészletekre számíthatsz, ha másfél millió forintra van szükséged:

Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 253 forintos törlesztőrészlet mellett lehet a tiéd 60 hónapos futamidővel. A THM-plafon miatt ezt az összeget 2021. januártól kell fizetni, év végéig 28 410 forint a havi törlesztőrészlet. Az Erste Banknál az induló törlesztőrészlet 28 721 Ft, majd 2021. januártól 32 355 forint, míg a Cetelemnél 28 721 forint a kezdő törlesztőrészlet, később pedig 32 643 forint. Másfajta kölcsönt keresel? Ez a kalkulátor segíthet megtalálni azt a hitelt, amit keresel.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.