6p

A Munaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége MGYOSZ) lapunkhoz is eljuttatott közleményében ugyan örömét fejezi ki, hogy már holnap életbe lépnek a kormány gazdaságvédő rendeletei, de úgy látják, hogy sok vállalkozás nem tud majd élni ezekkel a lehetőségekkel, ami munkahelyek százezreinek felesleges elvesztéséhez vezet. A javaslataik között van, hogy csökkenhessen a munkavállaló bére, de a szervezet szerint nem vállalható felelősen az induló létszám megtartása sem. A részfoglalkoztatási küszöböt uniós mintára 10 százalékra csökkentenék. A támogatási plafont a minimálbér kétszerese helyett a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak átlagbére jelentené az MGYOSZ javaslata szerint.

A vállalkozások életben tartásához és ezzel a munkahelyek megmentéséhez elengedhetetlen ez a konstrukció - írja az egyik legnagyobb munkaadói szervezet.

Az MGYOSZ a rendelet részleteinek áttanulmányozása után úgy látja, hogy az számos olyan megszorító feltételt és kötelezettséget tartalmaz a vállalkozás számára, amelyek a jelenlegi, bizonytalan feltételek között az érintett vállalkozások számára felelősséggel nem vállalhatók, így sokan nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel, ami munkahelyek százezreinek felesleges elvesztéséhez vezet.

A járvány lefutása és jövőbeni alakulása egyelőre megjósolhatatlan, akárcsak ennek a gazdaságra való hatása - folytatódik a közlemény. A vállalkozások jelenleg teljes bizonytalanságban vannak a jövőbeli piaci és üzleti helyzetük tekintetében.

Az MGYOSZ a következő alapelvek figyelembe vételét javasolja:

  • A gazdaság három szereplőjének (munkáltató, munkavállaló, állam) egyaránt ki kell vennie részét a munkahelyek megmentéséből és ezért pénzügyi áldozatokat kell hoznia.  
  • A jövőbeni helyzet bizonytalansága miatt a támogatási rendszernek rugalmasnak kell lennie, mely lehetőséget ad a különböző vállalkozásoknak, hogy egyedi helyzetüknek megfelelően tudják azt igénybe venni és ezzel a lehető legtöbb munkahelyet megmenteni.
  • Miután rendkívüli és precedens nélküli helyzetet élünk, nem várható el a vállalkozásoktól, hogy „békeidőkben" egyébként normális kötelezettségeket vállaljanak, melyeket a helyzet súlyossága és a jövő bizonytalansága miatt felelősséggel nem tehetnek. A vállalkozásoknak minden eszközt igénybe kell venni, hogy pénzügyileg átvészeljék ezt az időszakot, miközben a lehető legtöbb (de nem az összes) munkavállalót tartják meg.  
  • Miután Magyarország egy nyitott gazdaság, éles versenyben a külföldi vállalkozásokkal, a támogatás mértékének és feltételeinek nemzetközileg (elsősorban az EU-s országokhoz hasonlítva) versenyképesnek kell lennie, ellenkező esetben drasztikus piacvesztést szenvedünk el. Ez a kitétel természetesen csak a nemzetközileg kereskedhető termékekre és szolgáltatásokra igaz, de ez nemcsak az exportőröket, hanem az importtermékekkel versenyző vállalkozásokat is felöleli.
  • Miután a válság hossza és a helyreállítási szakasz üteme és felfutása bizonytalan, az intézkedéseknek is időben rugalmasnak és egy adott keretösszeg mellett hosszabb vagy rövidebb idő alatt is igénybe vehetőnek kell lenniük.

A munkaadó szervezet a következő módosításokat javasolja:

  • A támogatás igénybevétele egyszerű módon meghosszabbítható legyen a 3 hónap letelte után, illetve a részmunkaidő és ezzel a támogatás mértéke is rugalmasan igazítható legyen - a vállalkozás döntése alapján, külön jóváhagyási procedúra nélkül- a gazdasági és üzleti helyzet alakulásához. 
  • A jelen és a jövő bizonytalansága miatt nem vállalható felelősen az induló létszám megtartása. A vállalkozás életben tartásához már az indulásnál is szükséges lehet a létszám csökkentése és ez a támogatási időszak alatt és utána is bármikor bekövetkezhet. Kérjük ezért, hogy a rendeletből töröljék a létszámtartási kötelezettséget a támogatási időszakra és az azt követő egy hónapban. 
  • Miután a cél a munkahelyek megtartása, ennek érdekében a munkáltató és az állam mellett, a munkavállalótól is elvárható, hogy pénzügyi áldozatot hozzon. Ezért irreális elvárás a rendeletben, hogy a munkavállaló bére nem változhat a támogatási időszak alatt, mely sok munkahely megszüntetéséhez vezethet. Javasoljuk, hogy a munkáltató és a munkavállaló szabadon állapodhasson meg a munkabér átmeneti módosításáról, természetesen a legkisebb munkabérre vonatkozó jogszabályok betartásával. Emellett javasoljuk, hogy a távolléti díj alapú elszámolást, a besorolási bér alapú elszámolásra módosítsák. 
  • A minimális 50 százalékos foglalkoztatás előírása pont a legnehezebb helyzetbe kerülő vállalkozásokat, illetve munkaköri csoportokat zárja ki a támogatási lehetőségből. Ezen vállalkozások jelentős része, támogatás hiányában csődbe megy és ezzel munkahelyek százezrei szűnnek meg. Javasoljuk ezért az uniós példákhoz hasonlóan az 50 százalékos részfoglalkoztatási küszöb eltörlését vagy minimális 10 százalékos mértékre csökkentését.  
  • A rendelet a magyarországi bérekhez képest nagyon alacsonyan, a minimálbér kétszeresében határozza meg a támogatás alapját jelentő bér maximumát. Így a szellemi foglalkozásúak és a magasabb keresettel rendelkező szakmunkások esetében a támogatási összeg érdemben nem segíti ezen munkahelyek megőrzését, holott a kormányprogram is a jól fizetett munkahelyek létrehozását jelöli ki célnak. Megértve a támogatás limitálásának szükségességét javasoljuk, hogy a minimálbér kétszerese helyett a versenyszférában foglalkoztatott szellemi foglalkozásúak átlagbére legyen a felső plafon.
  • A rendelet az által, hogy kizárja a kölcsönzött munkaerőt foglalkoztatókat, illetve a munkahelymegőrző támogatásban részesülő vállalkozásokat, számos, összességében százezres nagyságrendű munkavállalót alkalmazó cég ellehetetlenülését eredményezheti.
  • A rendelet jelenlegi szövege alapján nem világosak az elbírálás szempontjai és sok vállalkozás számára nehezen értelmezhető a nemzetgazdasági érdekre való hivatkozás. A vállalkozásoknak most kell döntéseket hozni, ezért támogatási folyamatnak átláthatónak, egyszerűnek és gyorsnak kell lennie. Bizonytalanság esetén a prudens vállalkozások nem fogják vállalni a kérelem elkészítése és elbírálása alatti bérköltségeket, hanem azonnal a létszám csökkentése mellett döntenek.

Javasoljuk ezért, hogy:

  • a rendeletből kerüljön ki a nemzetgazdasági fontosságra való utalás, az elbírálás lényegében a formai, jogszabályi előírásoknak való megfelelésre korlátozódjon;  
  • a rendeletre vonatkozó tartalmi javaslataink elfogadása esetén a vállalkozások adminisztratív feladata nagymértékben csökken, így gyorsabban tudják kérelmüket beadni, és a Szolgálat feladata is jelentősen egyszerűsödik, így az elbírálási határidő 3 munkanapra csökkenthető.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!