Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adópartnere szerint a rendeletet nagy várakozás előzte meg, de a részletekből az tűnik ki, hogy a munkavállalók megtartása a támogatás igénybevétele után is jelentős erőforrást igényel a vállalkozásoktól. A magyar bérgarancia – függően az adott egyén bérszintjétől – maximum a munkaadó teljes költségének 10-20 százalékát fedezi - összehasonlítva a külföldi példákkal az látható, hogy több régiós ország magasabb mértékben finanszírozza a leállás, vagy a részmunkaidős foglalkoztatás miatt kieső béreket.
|
Ország |
Foglalkoztatás jellege |
Foglalkoztatás mértéke |
Bérgarancia intézkedés mértéke |
Időtartam |
|
Németország |
Leállás miatti, vagy részmunkaidős („Kurzarbeit”) |
Legalább 10% |
60, vagy 67% |
Nincs adat |
|
Egyesült Királyság |
Leállás miatti |
Nincs elvárás |
80%, maximum 2500 font |
Nincs adat |
|
Olaszország |
Leállás miatti |
Nincs elvárás |
80%, maximum 1200 EUR |
Nincs adat |
|
Ausztria |
Részmunkaidős („Kurzarbeit”) |
Legalább 10% |
80-90% |
3 hónap |
|
Csehország |
Leállás miatti, vagy részmunkaidős |
nincs adat. |
80, illetve 60% |
Nincs adat |
|
Szlovákia |
Leállás miatti |
Nincs elvárás |
80% |
Nincs adat |
|
Horvátország |
Leállás miatti |
Nincs elvárás |
4000 kuna (kb. 186 500 Ft) |
Nincs adat |
|
Románia |
Leállás miatti, bizonyos szektorok |
Nincs elvárás |
75%, maximum az országos átlag 75%-a (kb. 175 000 Ft) |
Rendkívüli állapot idejére |
|
Szerbia |
KKV szektor |
Nincs elvárás |
Minimálbérnek megfelelő fizetés (kb. 91 400 Ft) |
Nincs adat |
A 6 órás foglalkoztatás kapásból kiesett - és mi minősül nemzetgazdasági érdeknek?
A kormányrendelet alapján a támogatást azon munkavállalók után lehet igénybe venni, akiket csökkentett munkaidőben foglalkoztatnak. A csökkentett munkaidőnek egy normál 8 órás munkaviszonynál háromhavi átlagban legalább 4 órának kell lenni, de nem lehet több, mint az eredeti foglalkoztatás 70%-a. Ez tehát például egy 6 órás foglalkoztatást már eleve kizár a jogosultsági körből.
A támogatás iránti kérelemben kötelezően be kell mutatni a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatást megalapozó gazdasági körülményeit, ezeknek a veszélyhelyzettel való közvetlen és szoros összefüggését, valamint a cég által a gazdasági nehézségek áthidalására vonatkozó eddig megtett és várható intézkedéseket. Ezen kívül azt, hogy a csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és alátámasztani, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenyégével összefüggő nemzetgazdasági érdek. A jogszabály erről további részleteket nem tartalmaz, így még számos pontosításra lesz szükség például annak mérlegelésére, hogy mi minősül nemzetgazdasági érdeknek.Értelemszerűen mindenki arra fog hivatkozni, hogy a munkavállaló elküldése utáni helyzet megterhelő lenne mind az egyén, mind a gazdaság számára. A kérdés az, hogy ez elegendő indok lesz-e, vagy csupán a stratégiailag fontosabb cégek/ágazatok számíthatnak majd a kérelem pozitív elbírálására.
Tilos a létszámcsökkentés
A támogatás 3 hónapra nyújtható, viszont nagyon fontos feltétel, hogy a munkaadó köteles a kérelem benyújtásának napján a meglévő statisztikai állományi létszám fenntartására a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapra. Bagdi Lajos szerint ez a rövid támogatási és munkahely fenntartási időszak csak akkor lesz elegendő, ha a járvány ellaposodik és a gazdasági élet újra visszaáll a normál kerékvágásba.
Mit értünk "egyéni fejlesztési idő" alatt?
Sajátos intézkedés az egyéni fejlesztési idő intézményének bevezetése, amely értelmében a munkavállaló a munkaköréhez, vagy a munkaadó tevékenységéhez kapcsolódó fejlesztés érdekében mentesül a csökkentett munkaidő miatt kieső munkaidő harminc százalékának megfelelő mértékben a munkavégzési kötelezettség teljesítése alól, viszont ekkor is a munkaadó rendelkezésére kell állnia. Ez mindenki számára egy teljesen új rendelkezés, nem világos, hogy pontosan mit vár el a jogszabályalkotó a cégektől és a magánszemélyektől - esetleg igazolni kell, hogy mit csinált a munkavállaló, ha igen, akkor hogyan? (Ettől magyaros egyébként ez a fajta Kurzarbeit: nálunk olyan nincs, mint Németországban, hogy az állam akár akkor is ad bértámogatást, ha a dolgozók átmenetileg egyáltalán nem tudnak dolgozni - itt írtunk bővebben erről.)
A jogszabályból szintén nem látszik egyértelműen, hogy mikortól lehet benyújtani a kérelmeket a kormányhivatalhoz, bár a jogszabály jövő hét csütörtöktől hatályba lép, ami abból a szempontból is kérdéses, hogy sajnos a legtöbb vállalkozás számára „az idő pénz” és a fennmaradása függhet a támogatás mielőbbi igénylésétől - írja a szakértő.
Mi alapján bírálják el a kérelmeket? Miért kell fizetnie a munkáltatónak az eredeti munkabér hiányzó részét?
Bár a rendelet célját mindenképpen üdvözlendő tartja Kántor Balázs, a Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda adócsoportjának vezetője is, a szakember további felvetéseket, kérdéseket fogalmazott meg a rendelettel kapcsolatban:
- A támogatást az illetékes kormányhivatal ítéli meg. Ennek menete azonban némileg túlbonyolítottnak tűnik, mivel a munkavállaló és a munkaadó együttes kérelme szükséges, amit ráadásul gazdasági szempontból is indokolni kell. Ez könnyen megoldható egy néhány fős vállalatnál, de mennyire kivitelezhető egy több száz főt foglalkoztató cégnél belátható időn belül? Kérdéses az is, hogy a kormányhivatalok nem lesznek-e túlságosan leterhelve ahhoz, hogy a rendeletben megszabott határidőben megalapozott döntést tudjanak hozni a támogatásról.
- A kormányhivatalok döntéséhez a rendelet nem ad útmutatást, nem tudható, milyen szempontok alapján bírálják el a kérelmet.
- Ha a támogatás feltételei nem teljesülnek, a támogatást vagy egy részét a munkáltatónak vissza kell fizetnie. Vannak azonban olyan feltételei a támogatásnak, amelyek teljesülésére a munkáltatónak nem feltétlenül van ráhatása. Ilyen például a létszámtartási kötelezettség előírása a támogatás időtartamára, valamint további egy hónapig. Azonban a kötelezettség betartása olyan ok miatt is lehetetlenné válhat (pl. haláleset), amelyet a rendelet nem méltányol.
- Különösen hátrányos, hogy a rendelet nem teszi lehetővé a támogatás kérését azon vállalkozások számára, amely munkavállalóit home office-ban is tudja foglalkoztatni. Ez ellentétes lehet a kormány erőfeszítéseivel a járvány elleni küzdelemben.
- A támogatás mértéke korlátozott, ami önmagában érthető. Azonban a rendelet jelenlegi szövegéből az következik, hogy a munkáltatónak az eredeti munkabér azon részét ki kell fizetnie, amit a támogatás nem fedez, még akkor is, ha a munkaidő csökkentésre került. Ez elsősorban azokban a szektorokban hátrányos, ahol magasabb keresetűek dolgoznak, de problémát jelenthet az alacsonyabb keresetűeket foglalkoztató vállalkozások számára is.
Lesz ez még jobb is?
Korántsem biztos hogy ez lesz a végső változat - Parragh László , a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt lapunknak, hogy a testület vasárnapig juttatja el a kormányhoz a bértámogatáshoz fűzött javaslatait, és tudomása szerint jövő kedden várható újabb, ezúttal már részletekbe menő hivatalos bejelentés az intézkedésről. Mint fogalmazott, egyelőre a váza, a gerince van meg a bértámogatási programnak, de a vállalkozások megnyugtatása miatt minél hamarabb be kellett számolni arról, hogy van terve a kormánynak.
