Kezdenek "beérni" a kormány erőteljes fékezésének az „eredményei”, az első negyedévben szabad szemmel is jól látható mértékben csökkent a beruházások volumene 2023 azonos időszakához képest, az előző negyedévhez viszonyítva még tovább apadt. A mérséklődési folyamat 2022 utolsó 2-3 hónapjában kezdődött, s azóta megszakítás nélkül tart, gyakorlatilag elérte a 2020 harmadik negyedévében mért mélypontot, amikor csaknem azonos mértékben, 9-10 százalékkal esett év/év alapon.
A realitásokat nyilván jobban figyelembe kellett vennie a kormánynak és a magánszektornak is és itt mind a külső, mind a belső kereslet a meghatározó, márpedig mindkettő rendkívül labilis már jó ideje. További fontos körülmény, hogy épphogy elkezdtek jönni az uniós források és a hitelkamatok is csak lassan mérséklődtek. Így sem az állam, sem a magánvállalatok nem juthattak annyi pénzhez vagy nem olyan feltételekkel, ami beruházások indítására ösztönözte volna őket.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szűkös adataiból egyelőre annyi látható, hogy fontos ágazatokban fogták vissza a lovakat. Ebből kettő különösen kiemelendő: az építőiparral szorosan összefüggő ingatlanügyleteké és a feldolgozóiparé.
Előbbinél könnyű volt úgymond halasztani, mind az állam, mind a magán szereplők átütemezték korábbi terveiket, de ezzel erős nyomást helyeztek sok építőipari kivitelező cégre. Ezek közül a kisebb, kevésbé tőkeerős vállalkozásoknál elbocsátások voltak és vannak, megnőtt a késedelmes fizetések aránya. A nagyobbak a meglévő megrendeléseikre összpontosítanak, de saját beruházásaikat ugyancsak fékezik vagy elhalasztják, netán kisebb értékben végzik el, mint akárcsak egy évvel ezelőtt gondolták.
Fotó: KSH
Az erőltetett iparosítás és az átalakuló kereskedelem az elmúlt két-három évben számottevően megdobta a raktárigényeket. Látszik, hogy túllőttek a célon: a nagyobb cégek saját célra is egyre másra építették raktáraikat, eközben a bérbeadási céllal épített logisztikai központok összmérete hihetetlenül megnőtt, átmeneti túlkínálatot eredményezve. Ehhez képest látjuk most azt, hogy a beruházások ezen a téren is visszaestek, de ez középtávon kiegyenlíthető, a raktárpiac ugyanis más ingatlanos szegmensekhez képest gyorsabban képes alkalmazkodni a változó kereslethez.
Maga a kereskedelem inkább az eszközállományba és az informatikai háttérbe öl egyre több pénzt, semmint a fizikai infrastruktúra fejlesztésébe. Ez teljesen rendben van, bár elég költséges, s erre utalt is a KSH a most közzétett rövid anyagában. A hivatal a közigazgatás terén elvégzett beruházásokról egy fél mondattal megemlékezik, vélhetően itt is inkább informatikai költségek nőhettek, de ez nem erény, hiszen tudjuk, hogy az infláció nem köszönt el tőlünk és a forint sem lett sokkal jobb, márpedig pont ez az a terület (informatikai eszközök), ahol magas az import aránya.
A jövőre nézve nem kérdés, hogy tovább tarthat a lejtmenet. A legtöbb elemző ugyanis egyetért abban, hogy nem elég az az idei 670 milliárd forintos kiadáscsökkentés, amit a kormány már jelzett és aminek a nagy része újabb állami beruházások elhalasztását is jelenti. Szinte biztos, hogy újabb megszorításokat fog bejelenteni a kabinet, korábban lebegtetett beruházások is elvérezhetnek, de legalábbis halasztást szenvedhetnek.
Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő elemzőjét meglepte, hogy a közigazgatás és a kereskedelem beruházásai növekedtek, szerinte a közigazgatás beruházásbővülése árnyalja az állami beruházások hiányáról alkotott korábbi képet, mely a költségvetés és az önkormányzatok forráshiányára volt visszavezethető. Úgy véli, hogy az uniós források fokozatos beindulása segítheti a jövőben a beruházási aktivitást. A kereskedelem növekedését magyarázza a kereslet fokozatos visszatérése – ezt pedig a szintén ma beérkezett kereseti adatok is alátámasztják.
A beruházások kapcsán a fundamentumok egy fokozatos növekedést indokolnának – bár már az első negyedévben is azt indokoltak volna: a kamatkörnyezet javul, az uniós források beindulnak és lassan a gazdasági növekedés is visszatér – kérdés, hogy mi lesz a külső kereslettel - vélekedett.
