Vártuk a további romlást, nem meglepetés, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közölt második negyedéves adatai a beruházások folyamatos visszaesését támasztják alá. Gyakorlatilag 2022 ősze óta csakis negatív számokat látunk és a kormányzati megszorítások érvényesülése újabb mélységeket vetített előre az idei második negyedévre is. De nem csupán az egy évvel ezelőtti negyedévhez, hanem az előzőhöz képest is erős a csökkenés, most 7 százalék.
Az idei első negyedévhez viszonyítva egyetlen változás van, egyfajta helycsere történt: a január-márciusi időszakban a kereskedelem még visszaesést fékező szektorként működött, de ez most az ellenkezőjére váltott, miközben az ingatlanügyletek csökkenése az év elején negatívan hatott a beruházási adatokra, ám most, a második háromhavi szakaszban kissé nőtt az itteni aktivitás. Minden más változatlan irányú, tehát a feldolgozóiparban, a szállításban és a raktározásban is, csak a fékezés ereje módosult, méghozzá a jelek szerint nőtt. Ez a három szektor adja a beruházások 45-50 százalékát, vagyis összességében a legnagyobb szeletét.
Bár a KSH most nagyon szűkszavú volt és későbbre ígérte a részletes adatokat, a kormányzat tevékenységéből egyértelmű, hogy még mindig erős a nem termelő beruházások állami támogatása. Kultúrházak, kórházak újulnak meg, térköveznek vagy csatornákat, sportlétesítményeket építenek. Megtévesztő lehet, hogy az ingatlanügyletek kicsit növekedni tudtak, mert azt is tudjuk, hogy éppenséggel kihúztak rengeteg állami építési beruházást. Arról lehet szó, hogy a második negyedévben lett kész a Paks-Kalocsa híd, ami az Építési és Közlekedési Minisztérium saját beruházása volt, a nyíregyházi stadion és voltak kisebb kórházbővítések, -felújítások, átadták az Újbudai Gyermek Egészségügyi Központot, s ezek kicsit megdobták az ingatlanügyletekre vonatkozó beruházások számait.
Fotó: KSH
A beruházói/megrendelői oldalon nem csupán az állam, hanem elvileg az önkormányzatok is jelen vannak. Egyes esetekben akár még nőhettek is az ide vonatkozó adataik a második negyedévben, hiszen június 9-én önkormányzati választások is voltak, s ezek előtt a települési vezetők „hagyományosan” avatni szoktak, hogy javítsák a pozícióikat. De nem valószínű, hogy ez tömeges volt, sőt, inkább a saját beruházásaik visszafogásáról lehetett szó, ugyanis kevés az olyan önkormányzat, amely külső forrás, például uniós pénzek nélkül képes lenne fejleszteni. Márpedig az uniós források elapadtak (illetve a jogállamisági aggályok miatt befagyasztott 20 milliárd euró beérkezése felettébb bizonytalan - a szerk.).
A KSH gyorsjelentésében nem részletezték, hogy a beruházások legnagyobb, mintegy 30 százalékos szeletét adó feldolgozóipari zuhanás milyen mértékű volt, erre csak következtethetünk abból, hogy tudjuk: az ide sorolható elektronikai és járműipari (döntően akkumulátoripari) fejlesztések lelassultak. Mivel ez egész Európában jellemző fejlemény, és nem várható gyors javulás, borítékolható, hogy a harmadik negyedévben is nagy mínuszokat fogunk látni. Az élelmiszeripari beruházások is csökkenhettek, emögött a szerényebb mértékű és belső átrendeződésen áteső fogyasztás áll. Vélhetően kevesebb feldolgozott, ezért drágább terméket vásárol a lakosság, ami csökkenti a keresletet.
Súlyosabb gond a kereskedelem egésze, azon belül is a kiskereskedelem lassulása, helyenként csökkenése, ez ugyanis kihat a másik két meghatározó területre, a szállításra és a raktározásra is, mérsékelve azok üzletmenetét is. A különadók fenntartása a saját beruházásaik elhalasztására, vagy átgondolására késztette a nagy hálózatokat, az őket is kiszolgáló logisztikai infrastruktúrát fejlesztő és működtető cégeknek azzal kellett szembesülniük, hogy az ily módon késő vagy eltörölt fejlesztések miatt a saját beruházásaikról vagy le kellett mondani vagy kisebbre kellett venni azokat, netán elhalasztani néhányat.
Teljesen önálló életet él az idén súlyos aszálykárokkal is sújtott mezőgazdaság, amely a beruházások részterületei között kisebb súllyal van jelen. Itt sincsenek részletes adatok, de mivel tavaly kiemelkedő évet zárt a szektor, elég sok agrárcég elkezdett beruházni gépekbe és berendezésekbe, s ily módon magas bázis volt 2023 második negyedévében, amihez képest vélhetően csökkenés lehetett idén április és június között. Az uniós források itt is meghatározóak. Ha éppen vannak, akkor a kormány nagy mellénnyel kiosztja azokat.
Augusztus elejétől például benyújthatók a támogatási kérelmek az 50 milliárd forintos keretösszeggel meghirdetett "Feldolgozó üzemek fejlesztésének támogatása" című felhívásra, amely pénzügyi segítséget nyújthat a feldolgozóüzemek és kistermelők élelmiszer-előállításhoz kapcsolódó kisebb beruházásaihoz. Legfeljebb 200 millió forint kapható cégenként, a pénz négyötöde uniós forrásból származik. Épületek kialakítására, felújítására; új eszközök, gépek beszerzésére; új technológiai rendszerek kialakítására, valamint az energetikai korszerűsítésekre is lehet így forráshoz jutni.
Összességében nem tévedés, ha megállapítjuk: a beruházásokra még rosszabb idők jönnek. Ezt közvetve elismerte több miniszter is. Legutóbb Nagy Márton, a nemzetgazdasági tárca vezetője az Indexnek adott interjúban:
„A költségvetési politikának a cash-flow-szemléletet kell követnie, ennek érdekében a kiadásokat racionalizálják, az állami beruházásokat eltolják. A gazdasági kabinet megvizsgálta az egymilliárd forint feletti beruházások lehetséges átütemezését 2024-ről 2025–2026-ra, ami 645 milliárd forintos lefaragást jelent” .
Lázár János építési és közlekedési miniszter is belengette, hogy még tovább kell tolni azokat az állami beruházásokat, amelyeket ő maga ígért be tavaly ősszel. Vasúti és közúti építkezésekről van szó, ezeket már inkább 2025 első felére vagy végére tette. Ez egyáltalán nem jó hír az érintett, szinte kizárólag a NER-hez tartozó építőipari vállalkozásoknak, amelyek arra számítottak, hogy már idén felpörgethetik saját üzletmenetüket.
Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza az építőipar kedvező teljesítményéből arra következtet, hogy a gépberuházások esetében lehetett igen jelentős a visszaesés. Ennek magyarázata lehet a viszonylag magas bázis is: míg egy évvel korábban az építési beruházások volumene közel negyedével esett vissza, addig a gépberuházások, ha csak minimálisan is, de növekedtek. Azóta viszont a jelek szerint kifutottak a hatékonyságnövelési, gépbeszerzési pályázatok, pályázati támogatás nélkül pedig a vállalkozások kevésbé hajlamosak beruházásokat végrehajtani. De a kedvezőtlen külső környezet sem segíti a beruházásokat, hiszen ha bizonytalan a kereslet a termékre, nem biztos, hogy van értelme beruházni. A jelek szerint a vállalkozások nem ítélik elég jónak a gazdasági környezetet a beruházásokhoz, inkább kivárnák, illetve várják a pályázati forrásokat. A monetáris kondíciók mérséklése önmagában tehát csak alig tudott segíteni a beruházások fellendítésén.
