4p

Mit remélt Magyarország az EU-tagságtól és mi lett mindebből 20 év alatt?
Devizahitelezés, euróbevezetés, uniós pénzek, kilátások - online Klasszis Klubtalálkozó élőben Medgyessy Péterrel!

Vegyen részt és kérdezzen Ön is Magyarország korábbi miniszterelnökétől!

2024. április 22. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Kevés olyan ország van Magyarország mellett az Európai Unióban, amely annyira hangosan bevándorlóellenes, mint Lengyelország. A Jog és Igazságosság pártja még 2015-ben jutott hatalomra a sokaknak tetsző „Lengyelország a lengyeleké” retorikával, viszont az ország munkaerőpiaca egyre jobban függ az ukrán bevándorlóktól. Mi lesz Lengyelországgal, ha a kétmillió ukrán, akit csendben befogadtak, továbbindul?

Októberben ismételten választások lesznek az országban, így a kormánypárt most a „Lengyelország az első” szlogennel kampányol, és kardoskodik az uniós menekültkvóták ellen, miközben az ország modern történelmében eddig nem látott, rekord mennyiségű bevándorlót fogadott be csendben.

Kereszténység a bevándorláson át

A Lengyelországba érkező bevándorlók döntő többsége keresztény és Ukrajnából érkezik, és ez beleillik abba, amit Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is hirdetett korábban, mégpedig, hogy „újra akarják formálni Európát és krisztianizálni”. Ennek a keresztény tervnek a része az is egyébként, hogy a frissen kiadott lengyel útlevelek már tartalmazzák azt, hogy:

„Isten, Dicsőség, Haza.”

Lengyelország egyike azon országoknak, amelyek hagyományosan nagyon sokat profitáltak abból, hogy az Európai Unió megnyitotta a kontinens határait, hiszen a több százezer lengyel vendégmunkás évente dollármilliárdokat küld haza. Csakhogy az országban egyre komolyabb problémát jelent a munkaerőhiány, a kormánynak nem sikerül hazacsábítani a kivándorolt dolgozókat, míg a migránsok beengedését kampányszlogenjei és politikai álláspontja miatt nem engedheti meg.



Jöjjön el a 2019-es év egyik legizgalmasabb KKV-eseményére! Több mint 50 előadó és panelbeszélgetés-résztvevő 5 szekcióban! Hogyan tudják kihasználni a magyar KKV-k a digitalizációban rejlő lehetőségeket, és miből tudják ezt finanszírozni? A geopolitikai kihívások, a Brexit és a kereskedelmi háború tükrében mi vár a magyar KKV-kra?
Néhány név az előadók közül: MAGYAR LEVENTE - Külgazdasági és Külügyminisztérium, miniszterhelyettes - JAKAB LÁSZLÓ - Innovációs és Technológiai Minisztérium, miniszteri főtanácsadó - FÁBIÁN GERGELY - Magyar Nemzeti Bank, igazgató - WOLF LÁSZLÓ - OTP Bank, vezérigazgató-helyettes - JELASITY RADOVAN - Erste Bank, vezérigazgató - BALOG ÁDÁM - MKB Bank, elnök-vezérigazgató - HEGEDÜS ÉVA - Gránit Bank, elnök-vezérigazgató - BÚZA ÉVA - Garantiqa, vezérigazgató - RASKÓ GYÖRGY - agrárközgazdász - SALGÓ ANDRÁS - BMW Group Magyarország - FERNBACH ZOLTÁN - Mercedes-Benz Hungária Kft., Hálózatfejlesztési és tréning igazgató - LAUFER TAMÁS - IVSZ, elnök
*/

Pont ezért nem verték nagydobra azt sem, hogy az Eurostat adatai szerint 2017-ben 683 ezer külföldi állampolgár kapta meg a letelepedési engedélyt Lengyelországban, ez magasabb volt bármilyen más uniós tagállamban kiadott engedélyek számánál. Jelenleg több mint 2 millió ukrán dolgozik Lengyelországban (ez a lengyel dolgozók megközelítőleg 10-12 százalékát jelenti – a szerk.), jellemzően azokban az iparvárosokban, amelyek az ország gazdaságának gerincét adják.

Ha az ukránok továbbállnak...

A lengyel munkaerőpiac helyzetét nehezítheti az is, hogy az Európai Unió engedélyezte az ukránok vízummentes beutazását a tagállamok területére, valamint Németországban is könnyítenek a munkavállalási feltételeken, ezek az intézkedések részben pont a jól képzett ukrán munkavállalókat célozzák. Egy lengyel lap felmérése szerint az országban dolgozó vendégmunkások 59 százaléka elhagyná az országot, hogyha a német munkaerőpiac megnyílna előttük.

Anna Wicha, az Adecco munkaközvetítő egyik igazgatója a New York Times-nak úgy fogalmazott, hogy „a kormány egyszerűen nem néz szembe a problémával. Ha megkérdezed őket, hány ukrán dolgozik Lengyelországban, azt fogják állítani, hogy 500 ezer, miközben a valós szám 2 millió fölött van – és közülük rengetegen végleg Németországba mehetnek.”

Morawiecki kormányában egyelőre tehát nem született meg a megoldás arra, hogy hogyan lehetne megoldani a munkaerőpiaci gondokat. Az ellenzéki politikusok és a szakértők azt javasolják, hogy a kormány nyissa meg az utat a migrációnak, de a lengyel politikában erről még beszélni is sokszor az öngyilkossággal ér fel.

Pawel Chorazy korábbi lengyel fejlesztési és befektetési miniszter egy tévéinterjúban azt találta mondani, hogy „a bevándorlásra szükség van a gazdasági növekedés fenntartásához”, ami óriási felháborodást keltett a közvéleményben, és több kormánytag is visszakozott a kijelentés után, majd nem sokkal később le is váltották a minisztert.

Az látszik, hogy a lengyel politikában most nagyon könnyű a nacionalista érzelmekre és a menekültellenességre alapozva kampányolni, viszont a munkaerőpiacon egyre nagyobb a hiány, és hogyha az ukrán vendégmunkások tényleg jobb ajánlatot kapnak, nem tudni, hogy migránsok nélkül mégis ki fog dolgozni Lengyelországban.

(New York Times)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!