Bár éves alapon továbbra is csökkenés látható, a februári visszaesés után havi összevetésben már növekedést regisztráltak: 0,7 százalékkal bővült az ágazat teljesítménye. Ez azt jelenti, hogy az építőipar havi szinten már kezd kilábalni a korábbi gyengélkedésből, ami arra utalhat, hogy a legrosszabbon talán túl van az ágazat. A negyedéves adatok is hasonló képet mutatnak: az első három hónapban összességében 5,7 százalékkal esett vissza az építőipar teljesítménye 2024 azonos időszakához képest, ugyanakkor szezonálisan kiigazított adatok szerint 1,4 százalékos növekedés mutatkozott az előző negyedévhez viszonyítva.
Nem ez az első, nem túl kedvező adat a területről: ahogyan korábban beszámoltunk róla, 2025 első negyedévében 2704 új lakás épült Magyarországon, ami 2,7 százalékos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Ez a visszaesés illeszkedik a tavalyi negatív trendhez, 2024-ben ugyanis 13 295 új lakás épült, 29 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A csökkenés különösen Budapesten és a megyei jogú városokban volt jelentős, miközben a kisebb települések némileg javítottak. Bár az építési engedélyek száma országosan emelkedett, ez nagyrészt néhány fővárosi nagyberuházásnak köszönhető. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője akkor ezt úgy kommentálta: „Bár a lakásépítések közvetlen súlya a GDP-ben nem jelentős, a beruházási aktivitás általános állapotára viszont jól rávilágít. A számok azt mutatják, hogy a szektor még messze van a stabilizációtól.”
Virovácz Péter is részt vesz lapcsoportunk, a Klasszis Média május 27-ei befektetési konferenciáján:
Geopolitikai sakkjátszmák és ingadozó tőkepiacok – Hogyan pozícionáljuk befektetéseinket?
A témában a Klasszis Média május 27-én 17 órától geopolitikai szakértők, gazdasági elemzők, befektetési szakemberek részvételével tart rendezvényt.Vegyen részt Ön is! Klasszis Befektetői Klub - részletek és jelentkezés >>
Dr. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a márciusi, építőipari adat nem okozott meglepetést: „A beérkezett adat nagyjából megfelelt a várakozásoknak, így nem ez járult hozzá ahhoz, hogy az első negyedéves GDP-adat a vártnál kedvezőtlenebb lett – havi alapon számítani lehetett az előző hónap csökkenése után egy növekedésre, folytatva a korábban megszokott cikcakkozást.” A szakértő szerint a kedvezőbb márciusi időjárás is segíthette a termelést, szemben a februári extrém hideggel.
Fotó: Depositphotos
Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője ugyanakkor emlékeztetett: „Az idei március is viszonylag enyhe volt, de a tavalyinál hidegebb és csapadékosabb, ami egyes munkákat hátráltathatott.” Véleménye szerint „az építőipar továbbra is vegyes képet mutat”, mivel a főbb mutatók között pozitív és negatív irányok egyaránt megjelennek.
Az építményfőcsoportokat vizsgálva az épületek építésének volumene éves szinten stagnált, de havi alapon – a februári 5,2 százalékos visszaesés után – 1,1 százalékos bővülést mutatott. Molnár ezt az alacsony bázissal és a beruházási döntések óvatosságával magyarázta:
„Az épületek építése nagyobb részben a vállalati szféra tevékenységéhez kötődik, amelynek alakulását döntően a gazdasági kilátások befolyásolják. A bizonytalan környezet pedig óvatosságra intheti a döntéshozókat.” Ezt tükrözi az is, hogy a március végi szerződésállomány 14,7 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.
Nőnek a bérek, gyenge a forint
Az egyéb építmények – például utak, hidak, vasúti pályák, közművek – építése jóval nagyobb visszaesést szenvedett el, mint az épületeké: a termelés volumene 8,9 százalékkal csökkent éves alapon, és havi szinten is mérséklődést mutatott. Ugyanakkor ebben a szegmensben a kilátások kedvezőbbek lehetnek: a március végi szerződésállomány 20,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A növekedés hátterében valószínűsíthetően állami megrendelések állnak, mivel ezek a típusú beruházások gyakran központi költségvetési vagy uniós forrásból valósulnak meg, például útépítések vagy csatornázási projektek formájában. Ha ezek a projektek valóban elindulnak, az a beszállítói lánc kisebb szereplőinek s megrendeléseket jelenthet.
Az építőipari árak ugyanakkor továbbra is emelkednek: az első negyedévben éves alapon 5,4, negyedéves alapon pedig 2,2 százalékos drágulást mértek. Dr. Regős Gábor szerint ez az emelkedés „az inflációt csak egy hajszálnyival haladta meg”, és „elsősorban a forint elmúlt évben tapasztalt gyengülése és a munkabérek növekedése” állhat a hátterében.
A lakossági piac és a kiskereskedelmi szegmens sem mutat egységes képet. Juhász Attila, az Újház Zrt. és az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke egyértelműen rossz adatról beszélt. „A lakásépítési, bővítési- és felújítási szegmens mutat ugyan életjeleket a használtlakás-piac első negyedéves fellendülése és az újraindított állami támogatások miatt, de az építőanyag-forgalomból is érződik a lakosság elbizonytalanodása, azaz veszélybe került a jó folytatás.”
Bár 2025 első negyedévében 25 százalékkal több építési engedélyt adtak ki, ez a növekedés szinte kizárólag Budapestre koncentrálódott. „Csak remélni lehet, hogy ehhez felzárkóznak a vidéki városok és kisebb települések is” – tette hozzá Juhász.
Tapasztalataik szerint az év eleji élénk kereslet áprilisra már megtorpant: „Az első hónapok kétszámjegyű növekedése után áprilisban már csökkenést mértünk, még az alacsony bázishoz képest is.”
A kilátásokkal kapcsolatban óvatos derűlátás olvasható ki a szakértők szavaiból. Molnár Dániel szerint a gazdasági környezet javulása, az állami beruházások újraindítása és az uniós források hozzáférhetősége lehetnek a legfontosabb tényezők. Emellett kiemelte: „A nemzetközi helyzet is kedvezőbb lett: megszületett az első megállapodás az amerikai vámok ügyében az Egyesült Királysággal, enyhültek az Egyesült Államok–Kína kereskedelmi feszültségek, sőt, az orosz–ukrán háborúban is elindultak a közvetlen béketárgyalások – ezek mind óvatos optimizmusra adnak okot.”
