A négynapos, péntek estig tartó rendezvénysorozaton, amelynek idei mottója: Globalizáció 4.0: A globális környezet alakítása a negyedik ipari forradalom korában, a politika, a civil társadalom és az üzleti élet mintegy háromezer döntéshozója vesz részt több mint 100 ország képviseletében, köztük több mint hatvan állam- vagy kormányfő.
A bizonytalanságokat és a zavaros időket azonban jól jelzi, hogy az iparilag hét legfejlettebb ország vezetői közül csak Angela Merkel német kancellár, Giuseppe Conte olasz miniszterelnök és Abe Sindzó japán miniszterelnök vesz részt a tanácskozáson.
Donald Trump, aki tavaly ellopta a show-t, amikor hivatalban lévő amerikai elnöktől ritka gesztusként megjelent Davosban, idén hiányozni fog. Mi több, egyáltalán nem utazik amerikai küldöttség a tanácskozásra az immár 27-dik napja tartó részleges kormányzati leállást miatt. Elvileg Steve Mnuchin pénzügyminiszter, Mike Pompeo külügyminiszter, Wilbur Ross kereskedelmi miniszter és Robert Lighthizer kereskedelmi főtárgyaló is jelen lett volna a globális elit svájci találkozóján.
Francois Macron francia elnök ugyancsak belpolitikai okok miatt marad otthon, a kormány adó- és gazdaságpolitikája ellen fellépő sárgamellényes mozgalom jelentette kihívásra keresi a választ. Theresa May brit miniszterelnök pedig továbbra is azon dolgozik, hogy konszenzust alakítson ki a brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás ügyében.
Oroszország és India vezetői sem utaznak Davosba, mint ahogy Kína elnöke sem. Hszi Csin-ping, aki első kínai vezetőként 2017-ben vett részt a tanácskozáson és lépett fel a szabadkereskedelem védelmezőjeként, helyettesét, Vang Csi-sen alelnököt küldi Davosba, így neki jut az a feladat, hogy próbálja újra megnyugtatni az üzleti élet vezetőit.
A davosi tanácskozáson, amelyet egy azonos nevű svájci nonprofit alapítvány, a Világgazdasági Fórum szervez, a világ vezető politikai, társadalmi és gazdasági döntéshozói a legégetőbb globális kérdéseket vitatják meg, illetve határozzák meg a jövőre vonatkozó legfontosabb feladatokat. Általában Davos szokta megnyitni nem hivatalosan a gazdasági és politikai évet nemzetközi szinten, de a számos válság a hirtelen bizonytalanság érzetét keltette.
Klaus Schwab német közgazdász, a davosi tanácskozást szervező, azonos nevű svájci nonprofit alapítvány, a Világgazdasági Fórum alapítója és egyben elnöke sajtótájékoztatóján elismerte, hogy az általános bizonytalanság erős, mert az "emberek nem érzik magukat biztonságban, és nem hiszik el, hogy a világ jobb lesz holnap, mint ma". A davosi tanácskozáson már legalább két évtizede hangzanak el figyelmeztetések, hogy "a mértéktelen globalizáció az egyensúly hiányához és egyenlőtlenséghez, egy társadalmi felelősségvállalás nélkül nem fenntartható helyzethez vezethet".
