Immár 10 éve annak, hogy olyan kormány van hatalmon, mely számára kiemelten fontos a sport. Hogy ennek nyomatéka is legyen, stratégiai ágazat szintjére emelte, és teljesen átalakította a finanszírozási rendszert. Nem csak az ágazattal összefüggő költségvetési előirányzatok száma nőtt meg, de új elemként a TAO-támogatás rendszerét is bevezette, valamint számos ponton az adórendszeren belül is a sportklubok, sportolók számára kedvező változtatásokat léptettek életbe.
Az elmúlt évtizedben a sportpolitikát és -finanszírozást illetően két kérdés fogalmazódhatott meg: meddig folytatja a kormány, valamint mi történik akkor, ha beüt a válság. Nos, az első kérdésre az élet és az évek megadták a választ: gyakorlatilag nincs az a pont, amikor elég lehet, mindig lesznek újabbnál újabb célok, fejlesztést igénylő területek. Arról nem is beszélve, hogy egy bizonyos idő eltelte után a felépített infrastruktúra rekonstrukcióra, felújításra fog szorulni. Példa erre a Groupama Aréna, melynek felújítási munkálataira 3 milliárd forintot csoportosított át a kormány 2020 év végén.
A második kérdésre a 2020-as év adta meg a választ. A koronavírus-járvány miatti lezárások, korlátozások és a kialakult gazdasági válság láthatóan csak fokozta a kormány költekezési kedvét. A parlamenthez napokban benyújtott zárszámadási törvényjavaslat legalábbis erről árulkodik.
Összesítésünk szerint ugyanis 2020-ban minden eddiginél többet, 621 milliárd forintot pántlikázott fel a kormány a sporttal összefüggésben. És ebben nincsenek benne a TAO-támogatások, melyek az államkassza helyett sportszervezetekhez folynak be; ennek összege is rekord volt, 176 milliárd forint. Vagyis egyetlen év alatt 797 milliárd forintnyi közpénz vándorolt a sportba.
Ez a bődületes összeg gyakorlatilag három forrásból származik:
- mint említettük, 176 milliárd az, amiről TAO-támogatás címén lemondott a kormány,
- a költségvetés fejezeti előirányzatai 366 milliárd forintot irányítottak az ágazatba,
- gazdaságvédelmi programokon belül rendeleti úton 240,8 milliárdot pántlikázott fel a kormány,
- a rendkívüli tartalékból 13,8 milliárdot költöttek,
- a Beruházás Előkészítő Alapból pedig 1 milliárd forint ment el a sportra.
Új lendületben a sportlétesítmények
Tavaly a kormány gyakorlatilag minden lehetséges célra biztosított forrást kezdve a működési támogatásoktól a sporteseményeken át egészen a sportakadémiákig. A zárszámadási törvényben szereplő tételek összesítése után azonban kiderül: újra lendületet vett a sportlétesítmények projektje. A - TAO-támogatások nélkül számolt - 621 milliárd forintnak egy hajszállal több mint a fele, 322 milliárd forint csakis valamilyen létesítmény megvalósulását, előkészületét fedezte. Rendeleti úton a gazdaságvédelmi programokon belül 153, a fejezeti előirányzatokkal pedig majdnem 170 milliárd forintot biztosított a kormány sportlétesítményekre.
- A legnagyobb összeget az MTK létesítményfejlesztési programja kapta tavaly, 40,4 milliárd forintot,
- 13,3 milliárdot a tatabányai multifunkcionális csarnok beruházására adott a kormány,
- az új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnokra 11,4 milliárdot,
- a szegedi kézilabdacsarnokra 11,2 milliárdot biztosított a kormány,
- a Nemzeti Atlétikai Központra pedig 8,9 milliárdot.
A nagyobb projektek mellett a gazdaságvédelmi programon belül számos kisebbre is jutott forrás, melyek egyelőre csak néhány tízmillió forinttal növelték a sportkiadások összegét. Ilyen - a teljesség igénye nélkül -
- a kisújszállási sportcsarnok beruházás előkészítésének támogatása,
- a körmendi,
- a körösladányi,
- a nagyvarsányi
- vagy a sárbogárdi sportcsarnok beruházás előkészítése.
Hogy a válságos évben a kormány nem tett le a létesítmények megvalósításáról, sőt, még gyakorlatilag ezen a téren a gázra lépett, nem lehet véletlen. Nyomós ok állhat a projektek zavartalan folytatása és újak elindítása mögött, de meglehetősen gyatra magyarázattal is előállt a kormány egyik képviselője.
Még tavaly tavasszal, amikor az első sportköltéses összegzésünket elkészítettük, akkor az ATV Egyenes beszéd című műsorában Farkas Örs, a Kormányzati Tájékoztatási Központ szóvivője kommentálta az akkor még csak 10 milliárdos tételt a műsorvezető felveztésére. Véleménye szerint
"arra, hogy ezek a létesítmények ne pusztuljanak le, az egy fontos szempont."
Igaz, arra a felvetésre már - a kormányrendelet ismeretlenségére hivatkozva - nem tudott reagálni, miszerint egy még el nem kezdett beruházás nem pusztulhat le. A kormány akkoriban döntött úgy ugyanis, hogy 450 millió forintot ad a Budapest Honvéd Sportegyesület 2023-ig szóló létesítményfejlesztési programjának előkészítésére.
Egy másik, sokkal inkább elfogadható és logikus gondolatmenet is áll azonban az építési projektek folytatása és újak megkezdése mögött. A kormány a recesszió nyomán előbb a gazdaságvédelemre, majd a gazdaság újraindítására helyezte a hangsúlyt a válságkezelés során. A sportlétesítmények építése ennek egyik eleme lehetett, hiszen az építőiparon keresztül plusz támogatást adhatott a kormány a gazdasági növekedésnek. Az új fejlesztések pedig a munkaerőpiacra is pozitív hatást tudnak gyakorolni a fokozódó munkaerőigény révén. Az érme másik oldala a jövőbeli finanszírozás és üzemeltetés kérdése, hiszen láttunk már olyan esetet, amikor egy létesítmény üzemeltetésével és annak finanszírozásával igencsak meggyűlt a baja a helyi sportszervezetnek, illetve önkormányzatnak.
Ebből az aspektusból nézve nincs miért meglepődni azon, hogy összesen 91 sportlétesítménnyel kapcsolatos tételt találtunk a zárszámadási dokumentumokban. Hogy ennek a több mint 300 milliárd forintnak nem lett volna-e jobb helye a stadionoknál és sportcsarnokoknál, az már egy másik kérdés. Ahogy az is, hogy minden egyes projekt kellően alátámasztott-e, van-e megfelelő jövőbeli elképzelés a kihasználtságot, üzemeltetést, finanszírozást illetően. Ezt a több mint 300 milliárd forintot pedig nyilván lehetett volna másra költeni, sőt, abban sem vagyunk feltétlenül biztosak, hogy szükség van minden egyes létesítményre.
Gazdaságvédelem határon túl is
A kormány sportpolitikája nemcsak határainkon belül létező fogalom, de azon is túlterjeszkedik. Az elmúlt években a magyar állam több szomszédos ország magyarlakta területein fedezte fociakadémiák, stadionok felépítésének költségét. És láthatóan erről sem mondott le a válság évében.
Összesítésünk szerint 20,5 milliárd forintot osztott szét a gazdaságvédelmi programokon belül a határon túli focira, illetve annak infrastruktúra-fejlesztésére.
Ebből a legtöbb pénzt
- a Kassai Labdarúgó Akadémia beruházása kapta tavaly, 6 milliárd forintot.
- 5 milliárd ment a Sepsi OSK Részvénytársaságnak stadion befejezésre címen,
- 2,77 milliárd forint Eszékre ment, ahhoz a fociakadémiához, melynek tulajdonosi és szponzori köre erősen kapcsolódik Mészáros Lőrinchez. A pénzből edzőpályákat alakítanak majd ki, és lefedik a pályákat az Eszéki Labdarúgó Akadémián.
- 1,9 milliárdot kapott a Dunaszerdahely DAC beruházása,
- 1,8 milliárdot pedig az FK Csíkszereda, a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia beruházása.
- 1,7 milliárdból új akadémiai centrumot építenek a Lendvai Labdarúgó Akadémián,
- 1 milliárdot kap a Szatmárnémeti Fociakadémia,
- 336 milliót szántak a Vajdasági Birkózó Akadémia beruházásának befejezésére, valamint a 2021-2022. évi működési támogatásra.
- 30 millió forinttal pedig hozzájárult az állam a Révkomáromi Labdarúgó Klub eszközbeszerzéséhez.
A határon túli sportköltések a kormány stratégiájának fontos részét képezik. Ettől azt remélik ugyanis, hogy a többségében magyar lakta települések infrastruktúra-fejlesztései révén létrejöhet egy nemzetközi, de a hazai utánpótlás-nevelési rendszer sportszakmai alapjain nyugvó együttműködés. Ez a remények szerint közép és hosszabb távon elősegítheti a hazai utánpótlás-bázis növelését.
Bár nem határon túli költés, de itt érdemes megjegyezni, hogy az államilag kiemelt sportakadémiák rendszerére is költött a kormány tavaly a gazdaságvédelmi programból. Összesen 18 milliárd forintot csoportosított át az államilag elismert akadémiák támogatására a kormány. A sportakadémiai rendszerre ezen felül még 31 milliárdot költöttek ebből a zsebből "sportakadémiai rendszer működésének 2021. évi, nem fedezett forrásigénye" címszó alatt.
Különbek a különbnél
Azt tudható a hírekből és a törvénymódosításokból, hogy a sportolók és sportszervezetek helyzetének könnyítése érdekében több változtatást is eszközölt a kormány. Például 100 százalékos TAO-támogatás olyan programelemeknél, melyhez korábban 30 százalék önerő volt szükséges. Vagy említhetnénk azt is, hogy a koronavírus-járvány elleni védekezés költségeit TAO-ból is lehetett fedezni, de ott van még a fizetések egy részének átvállalása is. Tavaly a második hullám idején több más szakma mellett a sportolók és a sportegyesületben dolgozók bruttó bérének felét az állam állta bértámogatás formájában. Emellett a bruttó bérre rakódó szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást teljes egészében elengedte az állam egy időre.
A zárszámadási törvényjavaslatból kiderült: voltak sportszervezetek, melyek különbek voltak a különbnél és közvetlenül az állami kasszából kaptak anyagi segítséget. Igaz, elenyésző összegről van szó, 1,1 milliárd forintról, ami néhány szervezet között oszlik meg.
A pénz zömét egyetlen szervezet kapta, és talán, ha tippelésre kérnénk Olvasóinkat sokan el is találnák:
- a Ferencvárosi Torna Club 914,7 millió forintot kapott az államtól a "COVID okozta kiesések kompenzálása" címén.
- 150 millió forint a Magyar Kézilabda Szövetséghez ment,
- 40 millió a Szolnoki Sportcentrum Kft.-hez,
- 30 milliót kapott a Diósgyőri Vasgyárak Testgyakorlók Köre Sportegyesület,
- 25-öt a Pécsi Egyetemi Atlétikai Club,
- 19-et az Egri Sportiskola Sportegyesület,
- 11 milliós kompenzációban részesült a Magyar Országos Korcsolyázó Szövetség,
- 4 millió pedig a Debreceni Egyetemi Atlétikai Clubot segítette.
