A kormány a koronavírus-járvány miatt március 11-én hirdette ki Magyarországon a veszélyhelyzetet, amit sorra követett a különféle korlátozó intézkedések és gazdaságvédelmi programok bejelentése. Jelen körülmények között talán még érdekesebb, hogy mire és mennyi pénzt biztosít a kormány különféle átcsoportosításokkal.
Főleg azért, mert ellenzéki és szakmai vélemények szerint a történelmi gigamentőcsomag meghatározó mértékben csak átcsoportosításokkal és adminisztratív jellegű intézkedésekkel operál, a friss forrás aránya meglehetősen kevés. Ráadásul több olyan intézkedést is a mentőcsomag részévé tettek Orbánék, melyekről már a békeidőben megszületett a döntés. Ilyen például az egészségügyi dolgozók béremelése, valamint a szociális hozzájárulási adó júliusi mérséklése.
A csütörtöki Magyar Közlönyben megjelent határozattal több mint 100 milliárd forint átsorolásáról döntött a kormány, amiből érzékelhető nagyságrendű összeg ment el különféle sportcélokra. Ennek apropóján összegyűjtöttük, mennyire élvez prioritást ez a stratégiai terület a veszélyhelyzet idején.
Március 11-e óta az alábbi célokra csoportosított át a kormány forrásokat:
- 514 millió a szegedi atlétikai centrum beruházására - március 20.
- 300 millió forint a Haladás sportegyesület stadionüzemeltetésére - március 31.
- 300 millió a versenysport és olimpiai felkészülés szakmai támogatására - április 14.
- 133 millió foint pedig az egyedi sportlétesítmény-fejlesztések támogatására április 14.
- 450 millió a Budapest Honvéd Sportegyesület létesítményfejlesztési programjának előkészítésére - április 21.
- 1 milliárd forint a készülő Bozsik Stadionra - április 21.
- 768 millió forint a Kiemelt Nemzetközi Sportesemény Stratégia és sportesemény pályázataira - április 23.
- 1,1 milliárd forint a Nemzeti Sportközpontoknak - április 23.
- 4,07 milliárd forint a sportlétesítmények fejlesztésére - április 23.
- 400 millió forint a kiemelt sportegyesületek sportlétesítmény-fejlesztésére - április 23.
Ez mindösszesen 9,035 milliárd forintot tesz ki, ami a veszélyhelyzet óta eltelt napokra lebontva 205,3 millió forint kiadást jelent.
Ezzel párhuzamosan meg kell jegyezni azt is, hogy ezeken kívül más, jelentős költségvetési forrást igénylő döntéseket is hozott a kormány a veszélyhelyzet ideje alatt. Ezek viszont inkább a gazdaságvédelmi akcióterv részeként értelmezhetők, mint attól teljesen független döntéseknek. A kormány a bankokra veszélyhelyzeti különadót vetett ki, ami a járványügyi alap egyik forrását képezi majd, ennek azonban hajlandó lemondani egy részéről. A pénzintézetek ugyanis ezt a bankadót 50 százalékkal is csökkenthetik, ha azt TAO-támogatásként ajánlják fel. Ezzel a lehetőséggel azonban csak akkor élhet, ha korábban ilyen jogcímen nem csökkentette a társasági adóját.
Másik hasonló jelentős intézkedése volt a kormánynak, hogy a korábbiakkal ellentétben a sportegyesületek és -szervezetek TAO-támogatást már nemcsak a különféle jogcímek meghatározott hányadára vehetik igénybe, hanem 100 százalékos finanszírozást tett lehetővé a kormány. Egyszerűen megfogalmazva a klubok a fizetések, utánpótlás-nevelés, infrastruktúra-fejlesztések, stadionüzemeltetés stb. költségeit teljes egészében adófizető pénzből finanszírozhatják. Hogy emiatt mekkora összeg esik ki az idei költségvetésből, nehezen megbecsülhető, mivel a különféle célokhoz korábban eltérő támogatási arányt rendelt a kormány. Egy óvatos becsléssel azonban mégis felmérhető az intézkedés forrásigénye.
Az idei költségvetés összeállításakor a kormány úgy tervezett, hogy a TAO-támogatás miatt 121 és 131 milliárd forint közötti összeg eshet ki. Ennek átlaga 126 milliárd forint, amivel kapcsolatban feltételezzük, hogy a sportfejlesztési programok teljes értékének 70 százalékát fedezi (ebben az esetben jelenti a legkisebb tételt a 100 százalékos támogatottság bevezetése).
Ebben az esetben a költségvetésből még 54 milliárd forint eshet ki a teljes támogatás miatt idén. Ez egyben azt is jelenti, hogy ez az összeg ott marad szabadon elkölthető forrásként a sportklubok és -egyesületek kasszájában.
