Ahogy arról lapunk is beszámolt, a KSH frissen közzétett adatai szerint 2023 júliusában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 559 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 385 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 15,2, a nettó átlagkereset 15,1 százalékkal nőtt, a reálkereset pedig 2,0 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A reálkereset pedig 2 százalékkal csökkent a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 17,6 százalékos növekedése mellett.
Reagálnak az inflációra a munkaadók
Horváth András, az MBH Bank vezető elemzője szerint meghatározó trend továbbra is az erőteljes bérnövekedési ütem a hazai munkaerőpiacon, így láthatóan továbbra is reagálnak az inflációs folyamatokra a vállalatok a munkaerő megtartása érdekében. A reálgazdasági környezet lassulásával illetve az erőteljes kamatemelések következtében elméletileg lassulást mutathatna a folyamat, de a kiemelten feszes munkaerőpiac és az alacsony munkanélküliség láthatóan továbbra is indukálja a bérversenyt. A tavalyi 17,6 százalékos bérnövekedési ütem után így idén a bérminimum emelkedések segítségével 15 százalékot elérő lehet a bérnövekedési ütem, míg jövőre 8,5 százalékos lehet a béremelkedés, amit a minimálbér tárgyalások még befolyásolhatnak.
Ezek következtében a prognosztizált erőteljes inflációt figyelembe véve is csak 2,2 százalékos éves átlagos nettó reálbér csökkenéssel kell számolni a jelenlegi folyamatok alapján, mivel az infláció az év második felében további látványos csökkenésnek indul, és szeptembertől kezdve már pozitív számot mutathat a reálbérnövekedés.
Lassan fog helyreállni a fogyasztás
Bár az infláció tovább lassult júliusban, az átlagbér növekedési ütemének lassulása miatt a reálbérek továbbra is csökkentek - írja Virovácz Péter, az ING vezető elemzője lapunknak küldött kommentárjában. Habár nagy valószínűséggel a nyár végére, de legkésőbb szeptemberre visszatér a reálbér-növekedés, mindenkit óva intenénk attól, hogy erre alapozva a fogyasztás gyors helyreállására számítson - hívja fel a figyelmet.
A lakosság jelentős része az elmúlt másfél évben felélte a megtakarításai nagy részét. Emellett az infláció továbbra is a kívánatosnál jóval magasabb és a lakossági bizalmi index is egy évtizedes mélyponton van. Mindezek aligha azt jelzik, hogy pusztán azért, mert egy statisztikai érték negatívból pozitívba vált, a háztartások elkezdenek nagymértékben fogyasztani. A belső kereslet helyreállása tehát egy lassú, fokozatos folyamat lesz.
Szeptemberben jöhet a fordulat?
"Várakozásaink szerint a következő hónapokban az átlagkeresetek növekedési üteme csak kismértékben módosulhat" - írja kommentárjában Regős Gábor, a Makronóm Intézet elemzője. Kockázatot jelent szerinte, hogy tavaly augusztus-szeptember környékén történtek pótlólagos béremelések, ami az átlagkereset indexét néhány százalékponttal felfelé módosította, idén pedig kérdés, hogy történik-e hasonló béremelés idén. Várakozásaik szerint a reálkeresetek éves alapú változása szeptemberben (szerencsés esetben augusztusban) tér vissza a pozitív tartományba, amikor is becslésük szerint az infláció 12,3 százalékra lassul. A mai adatok alapján már kérdés, hogy ez a változás a versenyszférában előbb be tud-e következni, ahogyan azt korábban várták.
2024-ben az átlagkeresetek esetében már növekedésre számítának reálértelemben is. Ebben szerepe lesz a munkaerőhiány mellett a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének is, amelynél a várt 6 százalék körüli infláció mellett figyelembe szükséges venni a minimálbér idei 16 százalékos és a garantált bérminimum 14 százalékos emelését, valamint a 18 százalék körüli inflációból következő reálérték-csökkenést is. Ebből következően tehát jövőre nem tűnik indokolhatatlannak egy kétszámjegyű, 10 százalékot meghaladó minimálbér-emelés sem. Ugyanakkor a reálkeresetek emelkedéséhez szükséges az infláció kordában tartása is, amelynek alapfeltétele a mostani 390-es szintnél erősebb forintárfolyam.
