A növekedés a vállalati szektort érintette, itt az átlagos kárérték 6,4 millió forint volt, míg a lakosság esetében 715 ezer forint – számolta ki az Azénpénzem a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból.
Folyamatosan támadják a lakossági és a vállalati bankszámlákat is a csalók, és bár egyre sikeresebbek a bankok ezek kivédésében, a bűnözők újabb és újabb módszerekkel próbálkoznak.
A portál korábbi beszámolója szerint az első negyedévben évek óta először fordult elő, hogy nagyobb összeg ellopását akadályozták meg a bankok az elektronikus átutalási forgalomban, mint amekkora összeget eltulajdonítottak a csalók.
Ez a tendencia folytatódott a második negyedévben is: az MNB legfrissebb adatai szerint 4175 próbálkozással közel 6 milliárd forintot nyúltak volna le az ügyfelek számlájáról a sikertelen visszaélési kísérletek során. Ugyanakkor a sikeres visszaélések száma 8,4 százalékkal 3839-re nőtt, az értéke pedig 27,9 százalékkal 5 milliárd 365 millió forintra emelkedett
– derül ki a Magyar Nemzeti Bank nyilvánosságra hozott adataiból.
A vállalatoknál ugrott a kár
A növekedés teljes egészében a vállalati szektorhoz kötődött, itt a visszaélések darabszáma és összértéke is több mint kétszereződött. Összesen 451 alkalommal közel 2,9 milliárd forintot lovasítottak meg a csalók.
Ezzel szemben a lakossági szektorban az átutalásos visszaélések összértéke több mint 400 millió forinttal (15,4 százalékkal) 2,4 milliárd forintra csökkent.
A visszaélési módszerekben továbbra sem történt jelentős változás, ezek többségét továbbra is a pszichológiai manipuláció, a banki felhasználói fiókhoz történő közvetlen hozzáférés, illetve az adathalászat adják. A bűnözők továbbra is elsősorban az ügyfelek megtévesztésével dolgoznak, egyre gyakrabban cégvezetőket is megcélozva telefonos vagy e-mailes megkereséssel, gyakran nyilvános forrásokból szerzett céginformációkat is felhasználva
– írja elemzésében az MNB.
A céges visszaélések esetében jóval nagyobb a kár összege is. A lakosságtól átlagosan 715 ezer forintot lovasítottak meg a csalók, míg a vállalatoknál már 6,4 millió forint az átlagos kár, de 29 cég esetében jóval nagyobb, 48 millió forint az átlagos kárérték az átutalásos csalásoknál.
Nem térül meg a kár, ha magunktól utaltunk
Tavaly év vége óta hatályban van a pénzforgalmi törvény módosítása, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltatóknak (pl. bankoknak, pénzforgalmi intézményeknek) el kell viselniük a jóvá nem hagyott fizetési műveletekből eredő, kibercsaláshoz köthető kárt, ha elmulasztották az előírás szerint szükséges erős – azaz két, egymástól független forrású (pl. az állandó jelszó mellett banki sms-ben, push üzenetben vagy biometrikus úton történő) – ügyfélhitelesítést.
Az eddig lekönyvelt károkat (az átutalásos csalások esetében) gyakorlatilag mind az ügyfelek állták, ami nem meglepő, hiszen a legtöbb csalás a pszichológiai manipuláción alapult, azaz az ügyfél saját maga utalta el a pénzt.
