A hazai biztosítási szektor stabilitása sziklaszilárd: a biztosítók szavatoló tőkéje (vagyis a saját forrásaik összessége, amely védőhálóként szolgál a rendkívüli és előre nem látható kockázatok vagy veszteségek fedezésére – a szerk.) meghaladja az 1000 milliárd forintot. Nagy Koppány, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) esztergomi konferenciáján tartott előadásában kiemelte, hogy a piaci szereplők kifejezetten lokálpatrióták, a biztosítók jelentős mennyiségű hazai állampapírt vásárolnak, ami nemzetgazdasági szempontból is kiemelten fontos biztonsági hálót jelent.
Bár a szektor jövedelmezősége rendben van, az igazgató megjegyezte, hogy a pótadó (más néven az extraprofitadó) bizonyos üzletágakat nehéz helyzetbe hoz, ezért indokolt lenne ezek eltörlésének átgondolása.
A gazdasági környezet ugyanakkor kedvez a befektetéseknek: a részvénypiacok és a kötvénypiac is jövedelmezően működik. A jelenlegi 5 százalék körüli kötvényhozamok mellett a kevésbé kockázatos portfóliók is felértékelődnek.
A növekedési potenciált jól mutatja, hogy:
Jelenleg mindössze 1,5 biztosítási szerződés jut egy magyar állampolgárra, ami tág teret enged a jövőbeni fejlődésnek.
A biztosítási és nyugdíjpénztári tartalékok a háztartások bruttó vagyonának 6 százalékát teszik ki. Ez az arány folyamatosan nő, és az állampapírok kamatának várható csökkenésével még több lakossági pénz áramolhat a hosszú távú öngondoskodási termékekbe.
Magyarország biztosítási penetrációja jelenleg 2,5 százalék körül mozog, ami eléri a régiós átlagot, de elmarad az 5 százalékos európai átlagtól. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávú célja a GDP-arányos 3 százalék elérése.
Életbiztosítások: sikeres az etikus koncepció, duplázódott a megmaradási idő
Bár az elmúlt tíz évben az életbiztosítási és nyugdíjpénztári szerződések darabszámát nem sikerült érdemben bővíteni – az állományok növekedése mögött részben a magas inflációs környezet állt –, a piac belső szerkezete rendkívüli módon megtisztult.
Nagy Koppány kiemelte: a rendszeres díjas életbiztosításoknál egyértelmű növekedés látható, amelyet elsősorban az adókedvezménnyel támogatott nyugdíjbiztosítások hajtanak. Az idén az új értékesítés volumene már meghaladhatja a 100 milliárd forintot is. Ezzel szemben az egyszeri díjas életbiztosítások díjbevétele visszaesett, ami közvetlenül az extraprofitadó hatásának tudható be.
A jegybank etikus életbiztosítási koncepcióinak köszönhetően az értékesítés színvonala jelentősen emelkedett, ami az ügyféltudatosságban is mérhető.
Duplázódó megmaradási idő: a unit-linked (befektetési egységekhez kötött) biztosítások várható megmaradási ideje 6,14 évről 12,24 évre ment fel, ami hatalmas eredmény.
Valódi reálhozamok: az Etikus 2.0 szabályozás 1,4 százalékponttal növelte a unit-linked biztosítások átlagos teljesítményét (a számtani átlag 4,76, a súlyozott átlag 5,84 százalékra nőtt, miközben a TKM-költségszint 2,9 százalékra csökkent), így ezek a termékek ma már egyértelmű reálhozamot biztosítanak az ügyfeleknek (a TKM a Teljes Költségmutató rövidítése, amely a megtakarítási jellegű életbiztosítások és önkéntes nyugdíjpénztári termékek várható éves költségét fejezi ki százalékos formában – a szerk.).
Lakásbiztosítás és gépjármű: kampányok és élesedő verseny
Minden ágazatban élénkült a verseny, ami javította a termékek ár-érték arányát. Az MNB ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a túlzott árverseny kockázataira is figyelnek, hiszen a jegybank nem szeretné, ha emiatt bármelyik biztosító nehéz helyzetbe kerülne.
A lakásbiztosítási szegmensben az árak és szolgáltatások ár-érték aránya több mint 10 százalékkal javult a szerződéseknél, a kárkifizetések összege pedig gyorsabban nő, mint a díjbevétel. Ebben komoly szerepet játszott az is, hogy a kormány korábban az idei év közepéig befagyasztotta a lakásbiztosítási díjakat.
Az átlagos éves lakásbiztosítási díj jelenleg 64 ezer forint, amelyet az ügyfelek a megnövekedett szolgáltatási tartalom mellett nem éreznek soknak. A piaci verseny élénkülése ugyanakkor elsősorban a márciusi lakásbiztosítási kampánynak köszönhető, és kevésbé a minősített fogyasztóbarát otthonbiztosításoknak (mfo) – ezen a helyzeten az MNB a jövőben változtatni szeretne. A piacvezető „top 4” szereplő (az Alfa, a Generali, a Groupama és az Allianz – a szerk.) innovációkkal és erősödő termékfejlesztéssel védekezik a kihívók ellen.
Fotó: DepositPhotos.com
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb) és a casco-szerződések száma is dinamikusan nőtt. A kgfb átlagos éves díja 55,5 ezer forintnál alakult, ami éves szinten csökkenés. Ez komoly fegyvertény az ügyfelek számára, figyelembe véve, hogy a biztosítói oldalon a kárráfordítások ezzel párhuzamosan 10 százalékkal emelkedtek.
Digitális fordulat: a szerződések felét már online kötik
A modernizáció elkerülhetetlen a piacon: Nagy Koppány rámutatott, hogy rohamtempóban nő az online csatornák szerepe, és a szerződések mintegy felét ma már digitális úton kötik meg a fogyasztók (ideértve a kgfb- és casco-termékeknél látható kiemelkedő online alkuszi aktivitást).
Az MNB igazgatója hangsúlyozta: a fiatalabb generációk megszólításához, az ügyfélélmény növeléséhez, valamint az átláthatóság biztosításához elengedhetetlen a digitális csatornák folyamatos fejlesztése és a transzparens online összehasonlíthatóság fenntartása.
Mabisz: a jó trendek mellett komoly piaci kihívásokkal kell megküzdeni
A pozitív jegybanki adatok mellett a piaci kihívásokra és a szektor előtt álló feladatokra hívta fel a figyelmet Holló Bence, a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke. Kiemelte, hogy a piacon rendkívül éles verseny zajlik: a társaságok nemcsak az ügyfelekért és az értékesítési csatornákért harcolnak egymással, hanem a megtakarítási piac többi szereplőjével is versenyeznek.
A szektort erős kettősség jellemzi, ugyanis a hazai lakásbiztosítási piac nemzetközi szinten is kiválóan teljesít, miközben a kockázati életbiztosítások penetrációja rendkívül alacsony szinten ragadt. A Mabisz elsődleges célja ezen terület, valamint a magán-egészségbiztosítási piac érdemi fejlesztése, ám a biztosítók kiemelt prioritásként kezelik az ágazati különadók kérdését is, és határozottan szorgalmazzák a terhek kivezetését.
Holló Bence jelezte, hogy a szövetség már tárgyalásokat folytat az új kormánnyal, amelyek során egyebek mellett a nyugdíjtermékek adókedvezményének valorizációját szeretnék elérni.
Emellett az mfo-k kondícióiról is egyeztetnek a jegybankkal, miközben a digitalizáció térnyerését is támogatják. Utóbbi kapcsán célul tűzték ki a jogszabályi környezet – például a Polgári Törvénykönyv – olyan irányú módosítását, amely érdemben csökkentené a papíralapú adminisztrációt. A szövetség elnöke hangsúlyozta, biztos abban, hogy a jövő értékesítési folyamataiban kulcsszerepet kap majd a mesterséges intelligencia, ami jelentősen mérsékli az információs aszimmetriát az ügyfelek és a tanácsadók között.
