A reálbérek a múlt év végére kikászálódtak a negatív tartományból, köszönhetően a minimálbér tavalyi dupla emelésének, valamint a lelassuló inflációnak. A decemberi több mint 10 százalékos emelkedés ellenére 2023 egészében kevesebb mint 3 százalékkal csökkentek a ráelkeresetek. Negatív eredményre az elmúlt három évtizedben mindössze ötször volt példa.
Az idén viszont már fordulat jöhet és a követkető években is pozitív reálbérekkel lehet számolni, legalábbis a múlt év végén publikált kormányzati prognózis alapján, amely szerint az egy keresőre jutó nettó reálbér az idén 4,7 százalékkal emelkedhet. Ugyanilyen mértékű növekedés várható 2025-ben és 2026-ban is, majd 2027-ben 4,5 százalékos lehet a többlet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a decemberi inflációs jelentésében a lakossági reáljövedelmek esetében visszafogottabb emelkedést vár: a 2024-re becsült 2,8-3,7 százalékos növekedés után 2025-ben 2,5-3,7, 2026-ban 2,3-3,5 százalékos plusszal számol.
A kormányzati és a jegybanki előrejelzésben szerepelnek konkrét számok arra vonatkozóan is, hogy 2024-ben és az azt követő években mennyivel emelkedhet a mostani kilátások szerint a bruttó átlagkereset. Ezek alapján - változatlan adószabályokat feltételezve - meg lehet becsülni, hogy nettóban milyen átlag- és mediánbérekre lehet számítani Magyarországon.
Mennyi lesz konkrétan, ha beválik a terv?
Ahogy a reálbéreknél, az átlagfizetések esetében is kicsit más növekedéssel számol a két prognózis. A kormányé konkrét számokat, a jegybanki várakozás sávot ad meg a különböző évekre.
A kormány például 2024-re 10,2 százalékos béremelkedést valószínűsít, egy év múlva 8, 2026-ban 7,8 százalékos pluszt jelez előre. Az MNB erre az évre 10,6-11,6 százalékos intervallumot adott meg, míg 2025-re 7,7 és 9, 2026-ra 7,4 és 8,7 százalék közötti bővülést tart lehetségesnek. A bérek alakulására vonatkozó prognózisokat átlagolva a Buksza - a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor és Privátbankár mindennapi pénzügyekkel és kiskereskedelemmel foglalkozó szerkesztőségi blogja - megbecsülte, milyen összegekre lehet számítani a következő években.
A nettó átlagbér az idén várható 421 ezer forintról 456 ezer forint közelében emelkedhet jövőre. Egy évvel később már meghaladhatja a 492 ezer forintot. A mediánbér 2024-ben 332 ezer forint lehet, 2025-ben megközelítheti a 360 ezer forintot. 2026-ban az ország fele 389 ezer forintnál többet, a másik fele kevesebbet kaphat nettóban. (A mediánbér az az összeg, amelynél az érintettek fele többet, a másik fele kevesebbet kap.)
A Magyar Nemzeti Bank előrejelzése csak 2026-ig ad meg adatokat, a kormányzati prognózisban viszont szerepelnek a 2027-re szóló tervek is. Ha valamennyi évben teljesülnek a várakozások, akkor 2027-ben 525 ezer forintos nettó átlagbér mellett a mediánkereset meghaladhatja a 414 ezer forintot.
Nincsenek kőbe vésve
Mindezek persze hipotetikus számok. Egyrészt mind a kormányzati, mind a jegybanki előrejelzés változhat a jövőben. Emellett több kockázattal is számolni kell a fizetések alakulása esetén. Ezekről beszélt a legutóbbi bérstatisztikát kommentálva Virovácz Péter, az ING elemzője.
A közgazdász közölte: Nagyon sok esetben azt látjuk, hogy míg a munkavállalók szeretnék az elmúlt két évben látott reálbércsökkenését az idei béremeléssel kiigazíttatni, a vállalatok erre nem feltétlenül nyitottak. Különös tekintettel úgy nem, hogy az év eleji infláció már 4 százalék alatt alakult. Mindez nehéz tárgyalási pozicíóba sodorja a munkavállalókat. Emellett a multinacionális cégek is nehéz helyzetben vannak. Míg a forint drasztikus gyengülése mellett korábban belefért nekik a béremelés, hiszen euróban számítva alig nőtt a bérköltségük, most a stabil forint mellett nagyon nehéz az anyavállalatokon keresztülvinni a két számjegyű bérnövekedést forintban, hiszen ez már euróra konvertálva is szemmel látható költségnövekedést jelent a munkáltatók számára. Szerinte a bérfolyamatok abba az irányba mutatnak, hogy a versenyszféra egy jelentős részében a dolgozók számára nem feltétlenül lesz fenntartható a tavaly decemberben látott 10 százalék körüli reálbér-növekedés, de még a kormány által várt 6-7 százalékos vásárlóerő-erősödés is meglehetősen optimistának tűnik most.
