Érdemes óvatosan kezelni a csütörtökön megjelent bérstatisztikát. Elsősorban azért, mert a minimálbér és a garantált bérminimum idei emelése már decemberben megtörtént, ez pedig a tavaly januári többlettel együtt dupla növekedést jelent. Ennek köszönhető, hogy tavaly decemberben 10,3 százalékkal gyarapodtak a reálbérek.
Ugyanakkor összességében a múlt évben a 17,6 százalékos infláció miatt negatív tartományban maradt a mutató, a reálbérek bruttóban és nettóban is 2,9 százalékkal csökkentek.
Ahogy az alábbi interaktív adatgrafikán látszik, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hosszú távú idősoros statisztikája szerint 1991 óta kilenc olyan év volt, amikor mínuszba került a reálbérindex. A tavalyi eredménynél rosszabb adatra pedig mindössze öt esztendőben - 1993-ban, 1995-ben, 1996-ban, 2007-ben és 2012-ben - volt példa.
A reálbér-csökkenés miatt mérséklődött a vásárlóerő, ez pedig egyebek mellett hozzájárult a lakossági fogyasztás és a kiskereskedelmi forgalom volumenének visszaeséséhez is. Ahogy arról a Buksza - a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor és Privátbankár mindennapi pénzügyekkel és kiskereskedelemmel foglalkozó szerkesztőségi blogja - az Eurostat adatai alapján pár napja beszámolt, 2015-höz képest a kiskereskedelmi forgalom összege és volumene közötti különbség Magyarországon volt a legjelentősebb az uniós országokkal összevetve. Leegyszerűsítve, kétszer annyi pénzért mindössze 20 százalékkal tudtak többet vásárolni a magyarok.
Csalóka adatok
Virovácz Péter, az ING szakértője a friss kereseti adatokat kommentálva azt írta, hogy a minimálbéres duplázás jelentősen befolyásolta a számokat.
Magyarországon decemberben jelentősen gyorsult az éves bázisú bérnövekedés üteme. Ebben ugyanakkor semmi meglepő nincsen. A 16,4 százalékos bérnövekedés (a munkáltatók teljes körét figyelve) ugyanis két minimálbér-emelést is magában foglal. Egyrészt a 2023. januári változást, másrészt a 2024-ről előrehozott, 2023 decemberében megvalósuló 15 és 10 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést. Tekintettel arra, hogy az infláció tovább lassult decemberben és az átlagbér növekedési üteme gyorsult, a reálbérek éves bázison mért növekedése már meghaladta a 10 százalékot is. A helyzet azonban csalóka a minimálbér és a garantált bérminimum kétszeri emelése miatt, így bár az adatok kedvezőnek tűnnek, csak egy átmeneti megugrás, egy statisztikai hatásról van szó.
Ezzel összhangban van Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szakembere kommentárja. Szerinte decemberben a várakozásoknak megfelelően gyorsulni tudott a keresetek növekedésének üteme az előző havi 14,1-ről 16,4 százalékra. A gyorsulás oka a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének decemberre történő előrehozása volt.
"Ugyanakkor nem látunk az adatban megkétszereződést, azaz nem állítható, hogy mindenkinek a béremelését előrehozták volna decemberre a cégek, inkább csak azokét, akikét muszáj volt, azaz akik keresete a legalacsonyabb. Tekintettel arra, hogy 2023-ban az élelmiszerek drágulása volt a legnagyobb, 25,9 százalék, erre szükség is volt, hiszen az alacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában az élelmiszerek jelentős súlyt képviselnek. A decemberi adat még az év végi prémiumok miatt szokott érdekes lenni. Ezek összege az átlagosnál kisebb mértékben nőtt, tekintettel arra, hogy a rendszeres keresetek értéke 17,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy ezek nem emelkedtek olyan mértékben, inkább csak azt, hogy ezek bővülése az előző hónapok átlagkereset-emelkedésével egyezhetett meg, a keresetek összességének gyorsabb növekedését az előrehozott minimálbéremelés adta. Ugyanakkor 2023 egészében a reálkeresetek 2,9 százalékkal csökkentek, ami az év első felében kiemelkedően magas infláció eredménye. Ez hozzájárult a fogyasztás csökkenéséhez, illetve a háztartások óvatosabb vásárlásához" - fogalmazott Regős Gábor.
Mire lehet számítani az idén?
"2024-ben a keresetemelkedés ismét két számjegyű lehet, miközben az infláció a korábbinál jóval alacsonyabban, 4-5 százalék körül alakulhat. Ennek megfelelően a reálbérek átlagosan szemmel is jól látható, legalább 6 százalékos növekedést érhetnek el, amely segítheti a fogyasztás beindulását. Ehhez azonban szükséges a háztartások óvatossági motívumának oldódása, amelyben azonban az egyik tényező pont a jövedelmi helyzet alakulása" – tette hozzá a Gránit Alapkezelő szakértője.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzője gyors nominális bérdinamikára számít 2024-ben. Erre utalnak az eddig a sajtóban bejelentett béremelések, valamint az állami szféra bérrendezései – ezen belül a pedagógusbér-emelés –, de segíti a bérdinamika fennmaradását a minimálbér és a garantált bérminimum 15, illetve 10 százalékos növekedése is. Az elemző szerint 12 százalék körüli béremelkedés várható, amely az akár éves átlagban 5 százalék alá lassuló inflációval együtt 6-7 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. Ez várhatóan kedvező hatást gyakorol majd a fogyasztási adatokra is, azonban ennek feltétele, hogy enyhüljön az óvatossági motívum, és a munkavállalók is kedvezőbben lássák a gazdasági kilátásokat, ez az emelt bérek kézhez vétele után fokozatosan következhet be. Attól viszont nem kell félni, hogy a magas bérdinamika újabb ársokkot eredményezne. Az elmúlt évek inflációját kiváltó több tényező, mint az energiaárak alakulása vagy az alapanyagköltségek megugrása, a termelői árak alapján érdemben enyhült, amely azt jelzi, hogy van tér a béremelések kigazdálkodására, azonban egyes területeken még így is szükség lehet a hatékonyság fejlesztésére.
Túlzottan derűlátó a kormányzati prognózis?
Virovácz szerint érdekes kérdés, hogy mi történik idén év elején a bérekkel. "Nagyon sok esetben azt látjuk, hogy míg a munkaerő szeretné az elmúlt két évben látott reálbércsökkenését az idei béremeléssel kiigazíttatni, a vállalatok erre nem feltétlenül nyitottak. Különös tekintettel úgy nem, hogy az év eleji infláció már 4 százalék alatt alakult. Mindez nehéz tárgyalási pozicíóba sodorja a munkavállalókat. Emellett a multinacionális cégek is nehéz helyzetben vannak. Míg a forint drasztikus gyengülése mellett korábban belefért nekik a béremelés, hiszen euróban számítva alig nőtt a bérköltségük, most a stabil forint mellett nagyon nehéz az anyavállalatokon keresztülvinni a két számjegyű bérnövekedést forintban, hiszen ez már euróra konvertálva is szemmel látható költségnövekedést jelent a munkáltatók számára.
Az ING szakértője kollégáinál kicsit óvatosabb előrejelzésről beszélt. Szerinte a bérfolyamatok abba az irányba mutatnak, hogy a versenyszféra egy jelentős részében a dolgozók számára nem feltétlenül lesz fenntartható a tavaly decemberben látott 10 százalék körüli reálbér-növekedés, de még a kormány által várt 6-7 százalékos vásárlóerő-erősödés is meglehetősen optimistának tűnik most.
