Továbbra is nagyon gyengén teljesít a magyar kiskereskedelem. A legfrissebb - pénteken megjelent - KSH-adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 8,3 százalékkal csökkent idén júniusban az előző év azonos időszakához képest, igaz, havi szinten minimális mértékben, 0,7 százalékkal nőtt. Az év első hat hónapjában pedig több mint 10 százalékos volt a hanyatlás.
Ijesztő különbség
A forgalom volumenének változása azt mutatja meg, hogy az árváltozások nélkül hogyan szerepeltek a kiskereskedelem főszereplői, azaz a boltok. Leegyszerűsítve mennyiségi mutatónak is lehet nevezni a szóban forgó volumenindexet.
Az összegszerű és mennyiség forgalom között óriási az eltérés, előbbi az év első felében meghaladta a 8700 milliárd forintot, ez 11 százalékkal haladja meg az az előző év azonos időszakában elért 7844 milliárdos összeget.
Ehhez képest a már említett mennyiségi forgalom több mint 10 százalékkal csökkent. Ebből látható, hogy teljesen felemás a kép. A múlt évvel való összehasonlításnál fontos figyelembe venni, hogy tavaly a választások előtt sokan jelentős összegű támogatást kaptak, ilyen volt például az szja-visszatérítés. A extrapénzeket pedig sokan vásárlásra költötték.
Hogyan néz ki az üzletek bizonyítványa?
Érdemes megnézni a részletes adatokat, mégpedig a különböző üzlettípusoknál a forgalom volumenének alakulását. A naptárhatástól megtiszított adatok alapján az élelmiszert árusító boltoknál közel 9 százalékos hanyatlás következett be az idei év első felében. A nem élelmiszerjellegű termékeket kínáló boltokban 8 százalékos volt a csökkenés. Utóbbiakon belül jelentős, 17 százalékos csökkenést könyvelhettek el a műszaki cikkeket és bútorokat forgalmazó üzletek. Ez érthető, mert ebbe a körbe tartoznak a tartós fogyasztási cikkek, amelyek beszerzése nagyobb kiadást ró egy-egy háztartásra. Másként: az ilyen termékek beszerzéséről mondanak le a vásárlók, amikor romlik a helyzet. Ha pedig javul, akkor a szóban forgó üzletek is szépen teljesítenek. A mostani kedvezőtlen környezetet érzékelteti, hogy a nem élelmiszereket áruló üzletek forgalmának volumene 2015 és 2019 között, azaz a járvány előtti időszakban 7-10 százalékkal bővült éves szinten, ez a tempó pedig rendre meghaladta a teljes kiskereskedelmi szektor növekedését.
A fent említett aggasztó számok tehát azt mutatják, hogy kevesebbet vásárol a lakosság, miközben többet fizet. A mennyiségi fogyasztás csökkenése pedig a gazdasági növekedést is visszafogja. A második negyedéves adatra még várni kell, de az év első negyedében a lakossági fogyasztást - egyebek mellett a vásárlásokat - magában foglaló végső fogyasztás 2,6 százalékponttal húzta vissza a GDP-t, amely egyébként 0,9 százalékos éves mínuszban volt akkor.
A reálbér a kulcs
Összességében a pocsék kiskereskedelmi adatok leginkább a reálbérek csökkenésével magyarázhatók. Azaz a nettó fizetések emelkedését meghaladja az infláció. Vagyis csökken a vásárlóerő. E téren javulás jöhet a következő hónapokban, miután az inflációs nyomás alábbhagy és a bérek éves összevetésben továbbra is kétszámjeggyel - 15 százalék felett - nőhetnek.
A nettó reálbérek már az őszi hónapokban pozitív tartományba kerülhetnek a mostani kilátások szerint. Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyből megindul a kiskereskedelmi forgalom emelkedése, sok háztartás ugyanis jó eséllyel a felélt tartalékait pótolja és csak utána kezdenek komolyabb vásárlásokba.
