Mintegy 510 ezerrel több haláleset történt 27 uniós, valamint további négy nem uniós európai országban tavaly január és november között a 2016 és 2019 közötti évek megegyező időszakainak átlagához képest, írja laptársunk, a Privátbankár.hu az Eurostat adataira hivatkozva.
A statisztikából, amely minden (tehát nem csak koronavírusos) feljegyzett halálesetet tartalmaz, kitűnik az is, hogy a legtöbb plusz haláleset március és május közepe, illetve október és december eleje között történt, amikor 225 ezerrel, illetve 250 ezerrel többen hunytak el, mint a korábbi négy év azonos időszakában az átlagot tekintve.
A halálozások száma tehát a Covid-járvány első hullámának csúcsán, valamint a második hullám felfutása idején nőtt kimagasló mértékben.
Magyarország az első hullámot relatív jól átvészelte: a halálozások száma csak áprilisban haladta meg a korábbi négy év azonos időszakának átlagát, akkor is csak egy százalékkal. Ősztől kezdve, amint dagadni kezdett a második hullám, radikálisan romlott a helyzet:
októberben 15,8, novemberben 56,8, decemberben 42,6 százalékkal több haláleset történt itthon, mint a korábbi négy év azonos időszakában átlagosan az Eurostat szerint.
A KSH adatai szerint
tavaly összesen csaknem 140 ezer ember hunyt el itthon, 9946-tal (7,7 százalékkal) több mint 2019-ben – a Covid-áldozatok hivatalos száma január elsején csaknem ugyanennyi, 9667 volt. Az ezer lakosra vetített halálozási ráta 13,3-ról 14,3 százalékra nőtt.
Utoljára több mint 20 éve, 1999-ben hunytak el többen (143 ezren), mint tavaly. A halálozási ráta pedig utoljára 27 éve, 1993-ban (14,5 százalék) volt magasabb.
A teljes cikket a Privátbankár.hu-n olvashatják.
