Lapunk Minőségi Újságírás díjat kapott 2020. júliusában


		
	
Székely Sarolta Székely Sarolta

A kormány úgy véli, a sajtóban megjelenő több százezres munkaerőhiányról szóló információk nem megalapozottak, számításaik szerint 150-200 ezernél nem hiányzik több ember a piacról - derül ki egy birtokunkba jutott parlamenti dokumentumból.

Az elmúlt időszakban a munkaerőpiac legfőbb problémájává az egyre fokozódó munkaerőhiány lett, melynek mérséklésére több kormányzati intézkedés is irányult. Most ezek hatásairól készült egy tájékoztató anyag a Vállalkozásfejlesztési Bizottság egyik ülésére, miszerint úgy tűnik, maga a kormány sincs igazán tisztában azzal, hogy mekkora a gazdaság teljes munkerő-kereslete és a munkaerő-hiány mértékét is csak becsülni tudja.

A lapunk birtokába került anyag ugyan hivatkozik a Központi Statisztikai Hivatal statisztikájára, miszerint a második negyedévben 62 ezer üres munkapozíciót regisztráltak, de azt már nehéz meghatározni, hogy ebből mennyi a tartósan betöltetlen. Annyi biztos, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felmérése szerint a cégek harmada jelezte, hogy van fél évnél régebben betöltetlen pozíciója. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy 2010-ben ezt csak a megkérdezett cégek 5 százaléka állította magáról.

Fotó: MTIFotó: MTI

Ez a 62 ezer üres állás azonban csak a gazdaság egy részét fedi le, hiszen a 4 főnél nagyobb cégek adatait összesíti, a mintegy 600 ezer ennél kisebb cég esetében viszont csak becsülni lehet.

"Óvatos becslést alkalmazva, azt felételezhetjük, hogy jelenlegi ismereteink szerint 150-200 ezernél nincs nagyobb létszámigénye a gazdaságnak. (A sajtóban megjelenő több százezres létszámigények nem megalapozottak.) - írják a dokumentumban.

Az adminisztratív nyilvántartás alapján a munkaerő-kínálat (regisztrált álláskeresők és közfoglalkoztatásban lévők együtt 390 ezer fő) nyolcszorosa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál bejelentett munkaerő-igényeknek (49 ezer). Ebből a kormány azt a következtetést vonja le, hogy

"a munkaerő-hiányt jellemzően sokkal inkább minőségi, mint mennyiségi tényezők okozzák."

Hiába azonban ez a megállapítás, a tájékoztató következő bekezdése mégsem a nagyobb "problémával" foglalkozik, hanem a kisebbikkel, melyet tény, hogy sokkal könnyebb orvosolni és rövidebb időn belül hozhat részeredményt. A dokumentum következő fejezete ugyanis "A munkaerő-kínálat mennyiségi növelése" a címet kapta.

2010 óta a kormány számításai szerint 460 ezer embert sikerült visszaterelni a munka világába, amiben egyik legnagyobb szerepe a közfoglalkoztatásnak volt, ez volt "a munka világába történő visszatérést elősegítő egyik legsikeresebb foglalkoztatáspolitikai eszköz". Az állami foglalkoztatási program ugyanis "egyrészt aktivizál, másrészt a munkaerőpiacon tartja, és képzéssel kiegészítve javítja a munkaerő-tartalék foglalkoztathatóságát".

Hiába azonban a közfoglalkoztatás sikere, a versenyszféra munkaerő-igényének kielégítése érdekében szignifikánsan szűkíteni kezdte a kormány a programokat. Mint arra a dokumentumban is kitérnek, "a közfoglalkoztatási programokban résztvevők havi átlagos maximális létszámát 2020-ig 150 ezer főre csökkentjük (szerk.: ez a kritérium, mint arról már korábban beszámoltunk, jó eséllyel idén teljesülni fog, olyan ütemben kezdett neki a kormány a program megvágásának). Az új intézkedések másik iránya, hogy szűkítjük a közfoglalkoztatás lehetőségét azon álláskeresők esetében, akik az átlagosnál jobb kvalitásokkal és elhelyezkedési esélyekkel bírnak".

Ezzel párhuzamosan szeretnék tovább növelni azok arányát is, akik a közfoglalkoztatásból átlépnek a versenyszférába. Ez jelenleg mintegy 12-15 százalékra tehető, és 4500-5000 személyt jelentett.

Véleményünk szerint azonban a programok szűkítésével ezt a célját nagyon könnyen kipipálhatja a kormány, hiszen ha a különféle ösztönzőkkel (például a dupla elhelyezkedési juttatás) sikerül a következő években is biztosítani, hogy 4500-5000 közmunkás elhelyezkedjen, akkor a teljes közfoglalkoztatotti létszám csökkenésének köszönhetően garantáltan növekedni fog az elhelyezkedők aránya. A változatlan számláló mellett ugyanis csökkenni fog a tört nevezője.

A közfoglalkoztatás mellett sikeres "visszaterelő" eszközként nevesíti a dokumentum a korai nyugdíjazási formák megszüntetését is.

A rossz minőségű utak miatt is alacsony a mobilitási hajlandóság a kormány szerint

A munkerőpiac kettősségének megszüntetésében nagy szerepe lehetne, ha nagyobb lenne a munkanélküliek, álláskeresők mobilitási hajlandósága. Hiszen nem ördögtől való forgatókönyv az, hogy egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő állástalan olyan tudással rendelkezik, amire mondjuk a fővárosban vagy az ország más részén igény lenne. A lakhatási, családi viszonyok miatt azonban nehezen mozdulnak meg az emberek, illetve, ha már elindulnak, akkor inkább mennek külföldre a magyar bérnél jóval nagyobb fizetésért.

"A munkaerőért folyó verseny éleződése miatt a rendelkezésre álló munkaerőt minél hatékonyabban kell elosztani. Az egyre rugalmasabbá váló munkaerőpiac ellenére a munkaerőpiaci átmenetek (munkahelyváltások) aránya alacsony" - ismerik el a dokumentumban.

Ebben kulcsszerepet játszik a kormány szerint az alacsony földrajzi mobilitás,

"melynek oka részben lakhatási okokkal magyarázható, részben pedig az alsóbbrendű utak rosszabb minőségéből fakad."

Ezt orvosolandó indították el a munkásszállások kialakítását támogató programot, melynek eredményeként 3,5 milliárd forintból mára 13 munkásszállást alakítottak ki.

A bérmegállapodás is növeli a kínálatot

A munkaerőpiacon lévők mennyiségi növelését segíti a hatéves bérmegállapodás is a dokumentum szerint.

"A munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza (szerk.: a megállapodás) és egyúttal ösztönzi a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseit, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedhessen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben foglalkoztatottak száma. A megállapodás eredményeként nőnek a bérek, ami növeli a gazdaság munkaerő kínálatát" - írják a készítők.

A magasabb elérhető fizetés ugyanis véleményük szerint növeli a munkavállalási és képzésbe történő belépési hajlandóságot, ez pedig jó alapot ad a gazdasági növekedés hosszú távú fenntartásához. Ugyanakkor a megállapodás arra is ösztönzheti a vállalkozásokat, hogy nyissanak a munkaerőkorlátokra megoldást jelentő, automatizált és digitalizált technológiák irányába.

A munkaerőpiaci problémák lassíthatják a gazdaságot

A kormány úgy véli, a mostani gazdasági növekedés fenntartható lesz főként a bérek növekedésének köszönhetően. Ugyanakkor elismerik, hogy

"a munkaerő-tartalékok beszűkülése valóban lassíthatja a gazdasági növekedés ütemét, azonban a felsorolt kormányzati intézkedések jó alapot szolgálnak ahhoz, hogy a munkaerő-kínálat foglalkoztathatóságának javításával, földrajzi mobilitásának élénkítésével a gazdaság munkaerő-igénye hosszabb távon is kielégíthető marad".

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára. Sok éves tapasztalattal a hátunk mögött elérkezettnek láttuk az időt arra, hogy szintet lépjünk és egy olyan lehetőséget kínáljunk Önöknek, amelynek segítségével egyes témakörök elismert szakértőinek - így többek között Bod Péter Ákos, Pogátsa Zoltán, László Csaba, Prinz Dániel vagy Szakonyi Péter - véleményeihez, mélyelemzéseihez, neves újságírók által készített egyedi tartalmakhoz jutnak hozzá. Ennek formája egy ELŐFIZETÉS, mely egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között klubtagságot, webinárumokon való részvételt, a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.

Előfizetőink naponta 4-6 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.

Cikkeink túlnyomó többsége azonban továbbra is szabadon olvasható marad.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

 

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Ersténél 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 102 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.

 

Legyen Ön is előfizetőnk!

Előfizetőink naponta 4-6 egyedi, máshol nem olvasott,
minőségi tartalomhoz jutnak hozzá, az első hónapban 390 forintért.