2018. november 29. 05:28

A kormány úgy véli, a sajtóban megjelenő több százezres munkaerőhiányról szóló információk nem megalapozottak, számításaik szerint 150-200 ezernél nem hiányzik több ember a piacról - derül ki egy birtokunkba jutott parlamenti dokumentumból.

Az elmúlt időszakban a munkaerőpiac legfőbb problémájává az egyre fokozódó munkaerőhiány lett, melynek mérséklésére több kormányzati intézkedés is irányult. Most ezek hatásairól készült egy tájékoztató anyag a Vállalkozásfejlesztési Bizottság egyik ülésére, miszerint úgy tűnik, maga a kormány sincs igazán tisztában azzal, hogy mekkora a gazdaság teljes munkerő-kereslete és a munkaerő-hiány mértékét is csak becsülni tudja.

A lapunk birtokába került anyag ugyan hivatkozik a Központi Statisztikai Hivatal statisztikájára, miszerint a második negyedévben 62 ezer üres munkapozíciót regisztráltak, de azt már nehéz meghatározni, hogy ebből mennyi a tartósan betöltetlen. Annyi biztos, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat felmérése szerint a cégek harmada jelezte, hogy van fél évnél régebben betöltetlen pozíciója. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy 2010-ben ezt csak a megkérdezett cégek 5 százaléka állította magáról.

Fotó: MTI Fotó: MTI

Ez a 62 ezer üres állás azonban csak a gazdaság egy részét fedi le, hiszen a 4 főnél nagyobb cégek adatait összesíti, a mintegy 600 ezer ennél kisebb cég esetében viszont csak becsülni lehet.

"Óvatos becslést alkalmazva, azt felételezhetjük, hogy jelenlegi ismereteink szerint 150-200 ezernél nincs nagyobb létszámigénye a gazdaságnak. (A sajtóban megjelenő több százezres létszámigények nem megalapozottak.) - írják a dokumentumban.

Az adminisztratív nyilvántartás alapján a munkaerő-kínálat (regisztrált álláskeresők és közfoglalkoztatásban lévők együtt 390 ezer fő) nyolcszorosa a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál bejelentett munkaerő-igényeknek (49 ezer). Ebből a kormány azt a következtetést vonja le, hogy

"a munkaerő-hiányt jellemzően sokkal inkább minőségi, mint mennyiségi tényezők okozzák."

Hiába azonban ez a megállapítás, a tájékoztató következő bekezdése mégsem a nagyobb "problémával" foglalkozik, hanem a kisebbikkel, melyet tény, hogy sokkal könnyebb orvosolni és rövidebb időn belül hozhat részeredményt. A dokumentum következő fejezete ugyanis "A munkaerő-kínálat mennyiségi növelése" a címet kapta.

2010 óta a kormány számításai szerint 460 ezer embert sikerült visszaterelni a munka világába, amiben egyik legnagyobb szerepe a közfoglalkoztatásnak volt, ez volt "a munka világába történő visszatérést elősegítő egyik legsikeresebb foglalkoztatáspolitikai eszköz". Az állami foglalkoztatási program ugyanis "egyrészt aktivizál, másrészt a munkaerőpiacon tartja, és képzéssel kiegészítve javítja a munkaerő-tartalék foglalkoztathatóságát".

Hiába azonban a közfoglalkoztatás sikere, a versenyszféra munkaerő-igényének kielégítése érdekében szignifikánsan szűkíteni kezdte a kormány a programokat. Mint arra a dokumentumban is kitérnek, "a közfoglalkoztatási programokban résztvevők havi átlagos maximális létszámát 2020-ig 150 ezer főre csökkentjük (szerk.: ez a kritérium, mint arról már korábban beszámoltunk, jó eséllyel idén teljesülni fog, olyan ütemben kezdett neki a kormány a program megvágásának). Az új intézkedések másik iránya, hogy szűkítjük a közfoglalkoztatás lehetőségét azon álláskeresők esetében, akik az átlagosnál jobb kvalitásokkal és elhelyezkedési esélyekkel bírnak".

Ezzel párhuzamosan szeretnék tovább növelni azok arányát is, akik a közfoglalkoztatásból átlépnek a versenyszférába. Ez jelenleg mintegy 12-15 százalékra tehető, és 4500-5000 személyt jelentett.

Véleményünk szerint azonban a programok szűkítésével ezt a célját nagyon könnyen kipipálhatja a kormány, hiszen ha a különféle ösztönzőkkel (például a dupla elhelyezkedési juttatás) sikerül a következő években is biztosítani, hogy 4500-5000 közmunkás elhelyezkedjen, akkor a teljes közfoglalkoztatotti létszám csökkenésének köszönhetően garantáltan növekedni fog az elhelyezkedők aránya. A változatlan számláló mellett ugyanis csökkenni fog a tört nevezője.

A közfoglalkoztatás mellett sikeres "visszaterelő" eszközként nevesíti a dokumentum a korai nyugdíjazási formák megszüntetését is.

A rossz minőségű utak miatt is alacsony a mobilitási hajlandóság a kormány szerint

A munkerőpiac kettősségének megszüntetésében nagy szerepe lehetne, ha nagyobb lenne a munkanélküliek, álláskeresők mobilitási hajlandósága. Hiszen nem ördögtől való forgatókönyv az, hogy egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élő állástalan olyan tudással rendelkezik, amire mondjuk a fővárosban vagy az ország más részén igény lenne. A lakhatási, családi viszonyok miatt azonban nehezen mozdulnak meg az emberek, illetve, ha már elindulnak, akkor inkább mennek külföldre a magyar bérnél jóval nagyobb fizetésért.

"A munkaerőért folyó verseny éleződése miatt a rendelkezésre álló munkaerőt minél hatékonyabban kell elosztani. Az egyre rugalmasabbá váló munkaerőpiac ellenére a munkaerőpiaci átmenetek (munkahelyváltások) aránya alacsony" - ismerik el a dokumentumban.

Ebben kulcsszerepet játszik a kormány szerint az alacsony földrajzi mobilitás,

"melynek oka részben lakhatási okokkal magyarázható, részben pedig az alsóbbrendű utak rosszabb minőségéből fakad."

Ezt orvosolandó indították el a munkásszállások kialakítását támogató programot, melynek eredményeként 3,5 milliárd forintból mára 13 munkásszállást alakítottak ki.

A bérmegállapodás is növeli a kínálatot

A munkaerőpiacon lévők mennyiségi növelését segíti a hatéves bérmegállapodás is a dokumentum szerint.

"A munkaadói adóterhek érdemi mérséklését tartalmazza (szerk.: a megállapodás) és egyúttal ösztönzi a vállalatok hatékonyságjavító törekvéseit, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy tovább emelkedhessen a magas hozzáadott értéket előállítani képes munkakörökben foglalkoztatottak száma. A megállapodás eredményeként nőnek a bérek, ami növeli a gazdaság munkaerő kínálatát" - írják a készítők.

A magasabb elérhető fizetés ugyanis véleményük szerint növeli a munkavállalási és képzésbe történő belépési hajlandóságot, ez pedig jó alapot ad a gazdasági növekedés hosszú távú fenntartásához. Ugyanakkor a megállapodás arra is ösztönzheti a vállalkozásokat, hogy nyissanak a munkaerőkorlátokra megoldást jelentő, automatizált és digitalizált technológiák irányába.

A munkaerőpiaci problémák lassíthatják a gazdaságot

A kormány úgy véli, a mostani gazdasági növekedés fenntartható lesz főként a bérek növekedésének köszönhetően. Ugyanakkor elismerik, hogy

"a munkaerő-tartalékok beszűkülése valóban lassíthatja a gazdasági növekedés ütemét, azonban a felsorolt kormányzati intézkedések jó alapot szolgálnak ahhoz, hogy a munkaerő-kínálat foglalkoztathatóságának javításával, földrajzi mobilitásának élénkítésével a gazdaság munkaerő-igénye hosszabb távon is kielégíthető marad".