120 ezer forintra emeli az öregségi nyugdíj legkisebb összegét 2027. január 1-től a kormány. Ez az összeg 2008 óta nem változott, azóta folyamatosan 28 500 forint, reálértéke pedig jelentősen csökkent az idők során. Az öregségi nyugdíj 65 éves kortól vehető igénybe legalább húsz év szolgálati idő esetén, de a nők életkortól függetlenül jogosultak az ellátásra 40 év szolgálati idő után.
A kormány intézkedése közel 242 ezer embert érint, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint ennyien kaptak 120 ezer forintnál alacsonyabb nyugdíjat januárban.
A saját jogon járó nyugdíjban és ellátásban részesülők közel harmada, 725 ezer ember továbbra is 180 ezer forintnál kevesebb összegből él havonta.
A KSH táblázatából kiderül az is, hogy a nyugdíjasok közel fele havi 160-300 ezer forint közötti összeget kap. A nemek között látható szakadék van: a nyugdíjas férfiak nagyobb része, 34 százaléka részesül 300 ezer forint feletti összegben (szemben a nők 22 százalékával), a nők között pedig magasabb (44,4 százalék) a 200 ezer forint alatti juttatásból élők aránya (szemben a férfiak 35,6 százalékával).
Az átlagos ellátmány a nettó átlagkereset 76 százalékát tette ki 2013-2014-ben, az évtized végén azonban leszakadtak a keresetektől a nyugdíjak.
Ma már az átlagnyugdíj az átlagkereset felét sem éri el, és ez a mindenkori kormányok kiadásain is látszódik.
A nyugdíjakra, ellátásokra, járadékokra és egyéb járandóságokra fordított összeg az éves GDP 11,6 százalékát tette ki 2012-ben – az arány a következő tíz évben 8 százalékra csökkent, és érdemben azóta sem emelkedett. Az öregségi nyugdíjakra már csak a GDP 5,76 százalékának megfelelő összeget költi a kormány – ez az arány 2013-ban még 7,67 százalék volt.
Öregségi nyugdíjat összesen 2 millió 11 ezer ember kap Magyarországon. Az ellátás mediánösszege 2024-ben lépte át a havi 200 ezer forintot, júniusban 232 ezer forint volt. (A júliusi adatokat augusztus 31-én, hétfőn teszi közzé a KSH.)
A megyék között általában nincs nagy különbség: a nyugdíjak átlaga Bács-Kiskunban a legalacsonyabb (232 ezer forint) és Fejér megyében a legmagasabb (275 ezer forint) a fővároson kívül. Budapesten ugyanakkor 311 ezer forint volt az átlagos nyugdíjösszeg januárban.
Járások és kerületek szerint már nagyobb különbségek láthatók: a Kiskőrösi, a Mórahalmi, a Kisteleki és a Csengeri járásban sem éri el az átlagos nyugdíj összege a 200 ezer forintot. A fővárosi szinttel csak a Budakeszi és a Tiszaújvárosi járás nyugdíjai tudják felvenni a versenyt, ahol egyaránt 300 ezer forint felett alakult az átlagos összeg. A budapesti kerületek között pedig a XII. emelkedik ki 358 ezer forinttal.
Fotó: Központi Statisztikai Hivatal (KSH)
A KSH előrejelzése igen nehéz helyzetet vázol 2050-ig a mindenkori kormányok számára. A korfa szerint 24 év múlva Magyarországon 8,3 millió alá csökken a lélekszám, a legnépesebb korcsoport a 70-76 éveseké lesz, a népesség több mint harmada (35 százaléka) pedig 60 év feletti emberekből fog állni.
Az elöregedés különböző mértékben érinti az ország térségeit. Míg Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben jelenleg 18 százalék az öregségi nyugdíjban részesülők aránya a teljes népességben, Zala megye minden negyedik lakójának jár ez az ellátás. Zalában a 60 év felettiek aránya már most meghaladja a 32 százalékot, itt tehát a következő években tovább emelkedhet az eltartottsági arány.
