A közép-kelet-európai biztosítási piac 2023-ban folytatta a korábbi évek növekedését. Az üzletágak növekedési üteme azonban eltért egymástól – derül ki a Deloitte CEE Insurance M&A Study legfrissebb, immár hetedik kiadásából. A tanulmány, melyet Hauer Judit és Mérth Balázs, a Deloitte partnerei, valamint Kollár Nóra és Pámer Balázs igazgatóhelyettesek mutattak be szerdán újságíróknak, kiemeli, hogy
míg a nem-életbiztosítási ág díjbevételei a régióban jelentős mértékekben, 13,8 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, addig a kisebb, a nem-életbiztosíítási üzletághoz képest harmadakkora életbiztosítási piac csak 4,8 százalékkal bővült.
A szerzők rámutattak, a nem-életbiztosítási üzletágban a növekvő díjbevételek tükrözik a biztosítók törekvését a 2022-ben megugrott infláció miatt emelkedő kárráfordítások és működési költségek ellentételezésére. A kárinfláció hatását általában csak késleltetve tudják a biztosítók a díjakban érvényesíteni, ez a régiós adatokon is megfigyelhető. Az országok többségében az inflációs nyomás 2023-ra már enyhült valamelyest, a díjak viszont még a korábbi időszak rekordmagas inflációját tükrözték vissza, jelentős növekedést eredményezve a nem-élet üzletág bevételeiben – magyarázták. A magas díjakkal a biztosítók részben ellentételezni tudták az infláció és a természeti katasztrófák miatt megemelkedett kárráfordításaikat. Az életbiztosítási piac csaknem 5 százalékos növekedése mögött szinte teljes egészében Lengyelország állt, köszönhetően annak, hogy a pandémiát követően a lengyelek körében felértékelődni látszik az öngondoskodás fontossága.
A közép-kelet-európai régióban a biztosítási szektor penetrációja 3 százalék vagy az alatti szinten volt, ami bőven elmarad a nyugat-európai országok 10 százalékot meghaladó szintjétől. A különbség különösen az életbiztosításokat tekintve kiugró. Az egyetlen kivétel Szlovénia, ahol 2023 végéig az állami társadalombiztosítás mellé jogszabályban volt előírva kötelezően megkötendő magán-egészségbiztosítás is. E kötelezettség eltörlése megmutatkozott a szlovén arány drasztikus, több mint 1 százalékpontos csökkenésében is, ami azt jelenti, hogy a díjelőírások 500 millió euróval estek vissza.
„A magyar életbiztosítási piac 3 százalékot esett vissza 2022-höz képest. A szektor teljesítményét rontotta a csökkenő reálbér miatt visszaeső megtakarítási kedv, a szektorra kivetett különadó, valamint az állampapírokon elérhető kirívóan magas hozam, amely egy vonzóbb alternatívaként jelent meg a megtakarításra hajlandó rétegnek”
– összegezte a biztosítási piac változásait Mérth Balázs. Bár a 2024-es teljes évre még nem állnak rendelkezésre adatok, úgy vélte, a tavalyi év első három negyedévében a díjelőírások növekedése lassulni fog, mert azok később követik le az inflációt.
Fotó: Deloitte
A nem-életbiztosítási szektor kárráfordításainak alakulásáról a szerzők megállapították, annak mértéke a díjelőírások 40-50 százaléka között egészséges. Az elmúlt évben azonban elsősorban Csehországban ennek mértéke megugrott, ez pedig a Boris ciklon okozta természeti katasztrófának tudható be. A tanulmányt bemutató szakemberek tájékoztatása szerint Boris 3 milliárd euró biztosítási kárt okozott.
Nem történt átrendeződés, hasít a VIG
Az előző évhez képest 2023-ban nem történt jelentős változás a régió legnagyobb biztosítóinak sorrendjében – ismertették a tanulmány megállapítását a szerzők. Megjegyezték azt is, a biztosítótársaságok száma viszont 2020 óta folyamatosan csökken, köszönhetően a felvásárlásoknak. A csak életbiztosítók száma 2023 végén ugyanúgy 40 volt, mint 2020 elején, azonban a nem-életbiztosítási üzletághoz tartozók száma 135-ről 127-re, míg a mindkét üzletágat magába foglaló kompozit biztosítók száma 124-ről 121-re csökkent négy év alatt. A tanulmány szerzői azt is bemutatták, a VIG megőrizte első helyét az élet- és nem-életbiztosítási szegmensben egyaránt. A Posta Biztosítókban lévő részesedésének értékesítésével a Talanx Csoport a régiós országok közül már csak Lengyelországban van jelen, ami a listán elfoglalt pozíciójára is kihatott. A tranzakcióval az életbiztosítók listáján egy helyet lejjebb csúszva már csak nyolcadik, köszönhetően annak, hogy a Posta Életbiztosító eladásával jelentős szereplő, Magyarország piacvezető életbiztosítója került ki a portfoliójából.
A nem-élet üzletágban a KBC az új szereplő a top 10-es listán, a román Euroins helyét vette át, melynek engedélyét a román felügyelet bevonta. A 2023. év végi állapothoz képest már tudható, hogy az Uniqa elhagyta Albániát, ahol piacvezető volt az élet és nem-élet üzletágban egyaránt. Az albán piac relatív kis mérete miatt ugyanakkor az eladás várhatóan nem változtatja meg az Uniqa listán elfoglalt helyét.
Mint korábban lapunk beszámolt róla, a banki szektorban ott várható jelentős átrendeződés, ahol a pénzintézet eszközállomány alapján csak az öt legnagyobb bankon kívüli piaci részesedéssel bír. Rákérdeztünk, hogy ez igaz-e a biztosítási szektorra is, ugyanis, mint a tanulmányból kiderül, a KBC-t Magyarországon csak a 11., a Groupamát Bulgáriában a 12., míg Szlovéniában a 13. helyen rangsorolták. Mérth Balázs rámutatott, ha önmagában a biztosítótársaságokat nézik, ott is igaz ez a szabály, azonban ahol banki háttér, úgynevezett bancassurance is van a biztosító mögött, ott ez potenciált jelent a piacon. (A hazai bankok közül a K&H a KBC-csoport tagja, míg a Groupama az OTP-vel áll szerződésben több országban, így Magyarország mellett például Bulgáriában és Szlovéniában is – a szerk.)
A szerzők a tanulmányban arra is kitértek, a biztosítótársaságok részvényeinek árazása is jó irányt vett: a saját tőke arányában számított érték (P/BV mutató) 0,84-ről 1 fölé kúszott, míg a nyereségességhez mért érték (P/E mutató) 8-11 között alakult. „A hozameséshez képest a nyereségesség jó” – jegyezték meg a szerzők.
Nem tetszik a vihar
Magyarországon a szűken értelmezett biztosítói szektor tranzakciós aktivitása 2024-ben az előző évhez képest is tovább mérséklődött – ismertették a tanulmányt jegyző szakemberek. Az év egyetlen lezárt ügylete során a magyar állam nevében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. értékesítette a Posta Biztosítóban lévő többségi részvénycsomagját. Az egy évvel korábban a Talanx Csoporttól megszerzett 66,9 százalékos részesedés a Gránit Biztosító tulajdonába került. Ha a Posta Biztosító eladásához hozzávesszük a 2024-ben aláírt, de még nem záródott négy, biztosítót érintő tranzakciót a régióban, a teljes tranzakciós volumen akkor is elmarad a már önmagában alacsonynak számító 2023-as, 7 lezárt biztosítói tranzakciótól – áll a tanulmányban. A szerzők szerint a visszaeső tranzakciós kedv okai elsősorban turbulens gazdasági környezet nyomán kialakuló bizonytalanságban keresendőek. Egy biztosítói úgynevezett M&A tranzakcióban kiemelten fontos tényező a stabilitás, ennek hiánya még a legaktívabb piaci konszolidátorokat, valamint a régiós kivonulást már megkezdő nemzetközi biztosítótársaságokat is fokozott óvatosságra készteti.
„Jól szemlélteti a helyzetet, hogy az inorganikus terjeszkedést egy időre felfüggesztve a régiós piacvezető VIG is inkább arra használta fel ezt az időszakot, hogy a lengyelországi operációját konszolidálja, illetve eladói oldalon a MetLife is megállt a lengyelországi leányvállalatának eladásánál, és az időről időre felerősödő piaci pletykák ellenére nem folyatta régiós érdekeltségeinek értékesítését”
– magyarázta a biztosítói M&A trendek főbb mozgatóit Pámer Balázs.
Fotó: Deloitte
Kárinfláció a nem-élet üzletágban, a magas kamatok miatt leértékelődő kötvényportfóliók az életbiztosítóknál, a vonzó állampapír-hozamok nyomán élesedő konkurencia a lakossági megtakarítások piacán, a szektort sújtó esetleges különadók – a teljesség igénye nélkül mind olyan tényező, amelyek növelik a bizonytalanságot ezáltal megnehezítve a potenciális céltársaságok megbízható értékelését, ezáltal visszavetve az általános tranzakciós kedvet – közölték a tanulmány szerzői.
Bár a szűken értelmezett biztosítási szektorban a tranzakciószám csökkent, ha a biztosításközvetítőkkel, alkuszcégekkel és online biztosítás-összehasonlító portálokkal kibővített iparágat nézzük, akkor viszont egy jóval pezsgőbb piac képe bontakozik ki. A befektetők érdeklődése az utóbbiak iránt 2023-hoz képest is tovább nőtt, 12 lezárt és egy folyamatban lévő tranzakciót eredményezve. A vevők között továbbra is nagy arányban találunk kockázatitőke-befektetőket:
a lazább szabályozás miatti alacsonyabb belépési korlátok, a gyors és stabil megtérülés lehetősége különösen vonzó célponttá teszi az alkusz- és brókercégeket a private equityk szemében.
Emellett jól integrálhatóak insurtech cégek által fejlesztett megoldásokkal, ahol szintén magas a kockázati tőke tulajdoni hányada – hangsúlyozták.
A tanulmány szerzői úgy vélik, enyhülő infláció és alacsonyabb kamatszintek mellett, egy általánosan stabilabb gazdasági környezetben visszatérhetnek a tranzakciók a régió biztosítási piacán. A kiszámíthatóbb környezetben mind eladói, mind pedig vevői oldalon magabiztosabb tud lenni a potenciális céltársaságok értékelése, közelítve ezzel a két oldal árat illető elvárásait. Meglátásuk szerint az iparági szereplők várakozásai alapján a korábbi évek emelkedő trendje a díjbevételekben lassan a végéhez közelít, köszönhetően a biztosítási piac ciklikus természetének. Alacsonyabb díjbevételek mellett az organikus növekedés korlátozott, ezért inkább a felvásárlás szerepe értékelődik fel.
Szigorúbb szabályok – magasabb költségek
A szektor előtt álló, szabályozói oldalról támasztott kihívások is elősegíthetik a tranzakciós piac megindulását – vélik a tanulmány szerzői, akik megjegyezték, lépést tartani a sokrétű és egyre szigorodó szabályozással jelentős költségekkel jár, különösen a sok országban jelenlévő biztosítótársaságok számára, ami a nemzetközi portfoliójuk felülvizsgálatához késztetheti őket.
„Több évet felölelő előkészítő munkát követően a biztosítóknak a 2023-as évet záró beszámolójukban kellett először alkalmaznia az IFRS 17-et, a biztosítási szerződéseket szabályozó új nemzetközi számviteli sztenderdet. Az implementáció befejezésével azonban a biztosítótársaságok nem dőlhetnek hátra, ugyanis számos területet érintően jelennek meg új szabályozások, amelyeknek való megfelelés várhatóan jelentős erőforrásokat igényel majd a biztosítók részéről”
– emelte ki a szektor előtt álló kihívásokat Hauer Judit.
A szakember kiemelte, erősödnek a „Value for Money”, vagyis az ügyfélérték növelésére irányuló kezdeményezések. A szabályozói oldal elvárja, hogy a biztosítók az ügyfelek számára kedvező ár-érték arányú termékek piacra bocsátásával, valamint az ügyféltájékoztatás erősítésével növeljék az ügyfelek elégedettségét és biztosítások iránti általános bizalmat. Annak monitorozására, hogy a biztosító terméke megfelel-e ezeknek az irányelveknek, egységes referenciaértékeket dolgoztak ki a jogszabályalkotók.
Ezzel összhangban az MNB Magyarországon bevezette az Etikus 2.0 szabályozói csomagot – emlékeztetett a Deloitte partnere. Hauer Judit elmondta, a csomag fő részei a teljes költségmutató (TKM) rendelet módosítása, a unit-linked termékhez kapcsolódó ajánlás, valamint a termékfelügyeleti és -irányítási intézkedések alkalmazásáról szóló POG (Product Oversight & Governance) ajánlás. A csomag kiegészül még a minőségbiztosítási telefonhívásokra vonatkozó Welcome call ajánlással, illetve az érdekkonfliktusok, összeférhetetlenség, ösztönzési rendszer területeket szabályozó Összeférhetetlenségi ajánlással – részletezte.
Ezek mellett szintén új szabályozó jelent meg az informatikai kockázatok kezelésére, a frissen hatályosult DORA (Digital Operational Resilience Act) már közösségi szinten szabályozza, hogy hogyan kell kezelni a biztosítóknak az informatikai kockázatok és fenyegetettségeket.
A biztosítók helyreállításáról és szanálásáról szóló új irányelv (Insurance Recovery and Resolution Directive, IRRD) csak 2027-től lesz hatályos, és egyelőre nehéz megbecsülni, hogy mekkora hatása lehet a régió biztosítóira. Ennek célja, hogy felkészültebbé tegye a biztosítókat és az érintett hatóságokat a jelentős pénzügyi nehézségekre, hogy a hatóságok idejekorán és gyorsan, akár határokon átnyúlóan is beavatkozhassanak – tájékoztatott a Deloitte szakértője.
Fotó: Deloitte
A klímaváltozás hatása egyre gyakoribb és súlyosabb természeti katasztrófákban megnyilvánulva éreztette hatását a közép-kelet-európai régióban. Az extrém időjárás, árvizek, földrengések és egyéb természeti katasztrófák okozta káresemények már 2023-ban is gyarapodtak, de hatásuk igazán 2024 őszén, a Boris elnevezésű ciklon heves esőzései nyomán kialakuló pusztító erejű árvizekben csúcsosodott ki, több milliárd eurós kárt okozva a régióban.
A klímaváltozásból fakadóan jelentkezhetnek fizikai, átállási és felelősségi kockázatok egyaránt, melyekkel szemben a biztosítóknak ellenállónak kell lenni, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) rendelet ennek szellemében elvárja, hogy a társaságok részletesen beszámoljanak többek között a klímakockázataikról és az azok mérséklésére hozott konkrét lepéseikről, stratégiáikról. Magyarországon ezek fokozott figyelembevételét célozza meg a Magyar Nemzeti Bank a biztosítókra vonatkozó Zöld Ajánlásában, ezzel is felkészítve a szektort az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok szempontjából releváns jogszabályi változásokra – zárult a Deloitte tanulmányát bemutató tájékoztató.
