2024-ben a közép-kelet-európai bankszektor csökkenő összeolvadási és felvásárlási (M&A) tranzakciós aktivitást mutatott – állapította meg friss tanulmányában a Deloitte. A dokumentum megállapításait csütörtökön mutatta be Márton Albert, a tanácsadó cég Közép-kelet-európai Portfolió Tranzakciós Tanácsadási Szolgáltatások vezetője, Csomor Csaba igazgató, a Közép-kelet-európai Blokklánc és Digitális Eszközök terület vezetője, valamint Csoma Attila menedzser.
A tanulmány szerzői kiemelik, a magas kamatkörnyezet és a szektor kiemelkedő profitabilitása csökkentette az eladási kényszert a kisebb, kevésbé hatékony szereplők esetében, emellett a szűkülő piaci likviditás jelentősen korlátozta az olcsó források rendelkezésre állását, megnehezítve az akvizíciók finanszírozását és attraktív árazását. Hozzáteszik, ennek ellenére a régió bankpiaci konszolidációja várhatóan folytatódik, mivel a méretgazdaságosságra való törekvés és a piaci pozíciók további erősítése továbbra is kulcsfontosságú stratégiai cél marad a régiós szereplőknek.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
A szerzők a makrogazdasági környezetet ismertetve rámutattak, hogy az Economist Intelligence Unit szerint a reál GDP a régióban enyhe emelkedést mutat, a 2023-as 1,3 százalék után tavaly 1,9 százalék volt, és a várakozások szerint idén elérheti a 2,6 százalékot.
A Deloitte szakértői megjegyzik, a növekedést több külső és belső kihívás is korlátozhatja a jövőben: a geopolitikai konfliktusok, kereskedelmi feszültségek és az energiapiacok sebezhetősége mellett a kilátásba helyezett amerikai vámok tovább növelik a bizonytalanságot.
A régió munkanélküliségi rátája viszont várhatóan nem változik, 5,9 százalék marad, ahogy a térségben az infláció átlagos mértéke is várhatóan 2,9 százalék lesz. Utóbbihoz kapcsolódva a tanulmány készítői hozzáfűzték, a jegybankok ez alapján elkezdhetik a kamatcsökkentési ciklust.
Hasít a szektor
A közép-kelet-európai bankpiac helyzetére áttérve a Deloitte tanulmánya rámutat, a jövedelmezőség 2023-2024-es időszakban rekordmagas volt, melyet jelentősen támogatott a magas kamatkörnyezet és a jó portfólióminőség. Azonban a teljes eszközállomány GDP-arányosan csökkent, azaz a szektor nem követte le a gazdasági növekedést. A banki hitelkamatok a 2024-es 6,6 százalékos átlagról idén várhatóan 5,8 százalékos átlagra fognak csökkenni.
Ezzel párhuzamosan a nemteljesítő hitelek aránya tovább csökkent, régiós szinten 3 százalék alatt van. A szakértők megjegyezték, 4-5 százalék alatti érték minősül jónak. Eközben a bankok tőkepozíciója régiós szinten továbbra is erős maradt.
Fotó: Depositphotos
A meghatározó bankcsoportok piaci kapitalizációja 2023-2024-es időszakban folyamatos növekedést mutatott, elérve a járványt és a háborút megelőző szinteket – olvasható a tanulmányban. A szerkesztők azonban megjegyezték, hogy az átlagos P/BV ráta, vagyis a részvények árának könyv szerinti értékhez viszonyított aránya ugyan elérte a háború előtti szintet, a pandémiát megelőző értéktől azonban még elmarad. Azt viszont kiemelték, a háború kitörését követő hónapokban a banki részvények közül a jelentős ukrán kitettséggel rendelkező OTP és Raiffeisen értékei veszítettek a legnagyobb mértékben értékükből.
Nincs itt semmi látnivaló?
Ezek után a tanulmány bemutatói áttértek a banki M&A tranzakciók bemutatására, amiről megállapították, ezek aktivitása csökken, mert „jó idő van.” Historikusan az látható – vélik –, hogy a legtöbb banki M&A tranzakció azokban az időszakokban történik, mikor a bankszektor jelentősebb nehézségekkel küzd, ugyanis a kihívások erodálják a gyengébb szereplők tőkepozícióját, akik így tranzakciós kényszerbe kerülnek.
A bankszektor általánosságban kiemelkedőnek mondható jövedelmezősége ennek megfelelően visszafogottabb aktivitást eredményezett 2024-ben. Emellett a jegybankok inflációcsökkentő intézkedései révén jelentősen szűkült a piaci likviditás, korlátozva az olcsó források rendelkezésre állását az akvizíciók kedvező árazására és finanszírozására.
Azonban a továbbra is elaprózódott régiós bankszektor konszolidációja a mérethatékonyság és a piaci pozíciók további erősítése érdekében várhatóan a jövőben is folytatódik. Ennek alátámasztására a dokumentum szerzői bemutatták, 2017-ről 2023-ra három kivétellel minden régiós országban csökkent a bankcsoportok száma (összességében 21 százalékkal), a legnagyobb mértékben épp Magyarországon. Azt is felvázolták, azokon a piacokon várható további átrendeződés, ahol a vezető bankcsoportok nem rendelkeznek stratégiai jelentőségű részesedéssel, ami a gyakorlatban az adott országban eszközállomány alapján az öt legnagyobb bankon kívüli piaci részesedést jelent. Erre volt szemléletes példa, hogy az OTP Bank 2024-ben eladta a Romániában csak kilencedik legnagyobb banknak minősülő leányvállalatát a Banca Transilvaniának.
Összességében tehát a bankpiaci tranzakciók száma a már idézett „jó idő” miatt csökken: míg 2021-ben a régióban még huszonöt M&A ügylet történti, addig 2024-ben már csak tizenegy.
Az elmúlt öt évben a legaktívabb felvásárló az OTP Csoport volt, mely öt akvizíciót hajtott végre, az Erste négy alkalommal többségi, két alkalommal pedig kisebbségi részesedést szerzett, négy-négy alkalommal vásárolt fel a Raiffeisen és az LHV, míg a három bank egyesülésével létrejött MBH Bank három alkalommal többségi, egy alkalommal pedig kisebbségi részesedést vásárolt fel.
A legaktívabb eladók listáját értelemszerűen a Sberbank vezeti, az orosz bank kényszerű kivonulásai hét tranzakciót eredményeztek. Négy-négy ügyletben szerepelt eladóként a Société Générale, és a Danske Bank. Emellett az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) összesen hat alkalommal adott el kisebbségi részesedést a portfóliójából.
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
A tanulmány készítői kitértek a hazai M&A aktivitásra is. Míg 2020 és 2023 között 2-5 tranzakciót kötöttek, addig 2024-ben már csak egy ilyen történt: a Fundamenta-Lakáskassza lakástakarék-pénztár Generali tulajdonában levő 14,9 százalékát vette meg az MBH Bank.
Fintech helyett AI-ba fektetnek?
A dokumentum szerkesztői végül röviden kitértek a fintech piac helyzetére is. Megállapították, hogy a szektor globálisan nehézségekkel küzd, aminek oka a szigorú monetáris környezet, ráadásul
a befektetői érdeklődés is inkább a mesterséges intelligencia (AI) irányába mozdult el.
Ennek ellenére a régióban három kiemelkedő tranzakció is történt ebben a szektorban: a romániai FintechOS 60 millió eurós finanszírozási kört zárt le, a lengyel Vodeno 58 millió eurónyi tőkét vont be, míg a litván Finbee Verslui 35 millió eurónyi kockázati tőkebefektetésben részesült.
A tanulmány arra is rámutat, a fintech piacon a legnagyobb szeletet a fizetési szolgáltatások jelentik, szintén jelentős a banki infrastruktúrával foglalkozó fintech cégek aránya, illetve a dobogó alsó fokára a kiberbiztonsági fejlesztések fértek fel. A szerzők végül azt is megjegyezték, globális szinten a blokklánc és digitális eszközök gyors előretörését látják a pénzügyi szektorban.
