Ugyan a piaci konszenzusnál rendre optimistább a Takarékbank növekedési előrejelzése, ám az elmúlt két évben az ő várakozásaik voltak a legközelebb a tényadatokhoz. A magyar növekedés a régiós átlagba fog belesimulni, sőt akár az átlagot meghaladó is lehet. Az év elején a dinamikus 4. negyedéves növekedésnek várhatóan lesz egy áthúzódó hatása, de emellett optimizmusra ad okot, hogy a külső környezet is kedvező. Mind Németország, mind az EKB felfele módosította az utóbbi időben a növekedési kilátásokat. Ezeknek köszönhetően a Takarékbank 4,5 százalékos GDP-növekedést vár az idei évben.
A növekedés globálisan is nagyon kedvező, a világgazdaság bővülése a negyedik negyedévben többéves csúcsot ért el. A bank vezető elemzője, Suppan Gergely szerint a tavalyi évben a mezőgazdaság gyenge teljesítménye még vissza is fogta a gazdaságot. Előrejelzésük szerint idén a mezőgazdaság is hozzátehet a növekedéshez.
Az elemző szerint a következő években tartósan 3-4 százalékos lehet a növekedés. Ezt a fenti okok támogatják, ugyanakkor Suppan Gergely szerint negatív növekedési kockázatok is vannak. Ilyenek az uniós pénzek kifutása és a lakásáfa növekedése. Ugyanakkor olyan módon aligha fog megtorpanni a gazdaság, ahogy azt az előző uniós költségvetési ciklus után láttuk.
A hazai GDP egyrészt a háztartások fogyasztása révén növekedhet, köszönhetően az alacsony munkanélküliségnek és a robbanó reálbéreknek. Emellett az ipar és a külkereskedelem is dinamikus lehet. Az ipari termelésnél a Takarékbank a tavalyinál gyorsabb növekedéssel számol, véleményük szerint 7,5 százalékkal bővülhet. Az építőipar esetében is nagy ugrás várható, az első két hónap 40 százalék feletti erősödése viszont valószínűleg némileg lassul.
A beruházások esetében nagyon dinamikus a növekedés, ez számos lábon áll, hiszen nagyon sok magánberuházás van folyamatban, az uniós támogatásokból megvalósulók is még előttünk állnak, hiszen eddig csupán a költségvetési ciklusban rendelkezésre álló összeg 20 százalékát hívtuk le. Emellett nagyon sok állami beruházásra lehet számítani, akár a paksi erőmű, akár a budapesti kórházfejlesztések, vagy éppen a vasútfejlesztések olyan nagyszabású projektek, amelyek jelentős lökést adhatnak. Akadályt a kellő számú képzett munkaerő jelenthet. Ugyanakkor, ha emiatt lassabban valósulnak meg a tervezett beruházások, akkor az csupán a növekedés hosszabb megvalósulásával jár majd.
A kiskereskedelem esetében is további növekedéssel számolnak, legalábbis ebbe az irányba mutatnak az év elején mért számok. A munkanélküliségi ráta kiemelkedően kedvező, a szerdai adatok is ezt jelzik. A munkaerő kiáramlás lassult, ugyanakkor ez lassan fog megfordulni. Az elemző szerint a vállalatoknak növelni kell a hatékonyságot, ami megteremti azt, hogy magasabb jövedelmek legyenek. Amennyiben a nettó bér eléri az 1000-1200 eurót (310-370 ezer forint), akkor a hazai munkaerő várhatóan nem fog kivándorolni.
A külső környezet kapcsán a Takarékbank szakértői szerint mind pozitív, mind negatív kockázatok vannak. Pozitív irányba hathat az amerikai adócsökkentés és az ottani tervezett infrastrukturális beruházások. Németország esetében pedig a költségvetési többlet elköltése jelenthet lökést. Negatív irányú kockázatnak az amerikai elnök által bejelentett protekcionista intézkedések – védővámok – számítanak, ugyanakkor ennek egyelőre igen csekély mértékű hatása van.
Az elemző szerint, ha a jelenlegi folyamatok mmegmaradnak, Magyarország nettó külső hitelező lehet, amire Mátyás király óta nem volt példa, hogy nem nekünk hiteleznek, hanem mi adunk kölcsön másoknak (nettó).
A költségvetési egyensúllyal Suppan Gergely szerint nem lesz gond, az adóbevételek a magas munkanélküliség és a növekvő bérek miatt biztosan jól alakulnak majd. A munkaerőpiacon szűkülő kínálat hatására a foglalkoztatás-bővülés üteme lelassult, és ezt immár szinte kizárólag az elsődleges állásteremtések vezérlik. Nem véletlen, hogy az utóbbi hónapokban megkezdődött a közfoglalkoztatás állományának csökkenése is. Így a Takarékbank arra számít, hogy ha mérsékeltebb ütemben is, de a munkanélküliségi ráta süllyedése stabilan folytatódik.
Továbbra is kedvező folyamatok látszanak az államháztartás egyenlegével kapcsolatban. Tavaly annak ellenére nem szállt el a hiány, hogy az uniós pályázati kifizetések jelentős részét a költségvetés állta, az odaítélt 2555 milliárdból az EU mindössze 1015 milliárd forintnyit utalt át. Az idei évben a hiányterv a GDP 2,4 százaléka, 4,3 százalékos gazdasági növekedést feltételezve. Amennyiben a Takarékbank által várt magasabb növekedés valósul meg, akkor értelemszerűen alacsonyabb lesz a hiány.
Az államadósság esetén folytatódott a csökkenő trend. Sőt, Suppan Gergely szerint miközben az eredményszemléletű hiány a tervek szerint alakul, a központi költségvetésben akár komoly többlet is lehet, ha megérkeznek az EU-tól várt ezermilliárdok. Ebben az esetben nem csak GDP-arányosan, de nominálisan is csökkenhet az államadósság.
A forint 2016-ban végleg szakított a legsebezhetőbbnek tekintett valuták körével, így egyre kevésbé reagál érzékenyen a nemzetközi hangulat változásaira. Volatilitását ugyanakkor valamelyest növeli, hogy továbbra is a kedvező egyensúlyi folyamatok indokolta felértékelődési nyomás és az MNB ezzel ellentétes érdekei közötti présben van. Rövid távon ezért a Takarékbank továbbra sem számít arra, hogy a forint euróval szembeni árfolyama markánsan eltérne az utóbbi időszakot jellemző 306-315-ös sávtól. Ám 2018 közepétől kezdve egy lassú, trendszerű erősödés minden előrelátható gazdasági hatást figyelembe véve mégis kibontakozhat, így a forint tartósan az említett sáv alján maradhat. Suppan szerint a forint menedékvaluta lehet, olyan valuták sorába léphet, mint a svájci frank.
A külső egyensúlyi folyamatok alakulásán túl ezt az is támogathatja, hogy a gyorsuló növekedés mellett a nagy hitelminősítő cégek tovább javíthatják Magyarország adósosztályzatait, amelyek tavaly már így is kivétel nélkül visszakerültek a befektetésre ajánlott kategóriába. Ha a dollárral szemben nézzük, akkor felértékelődő forintra lehet számítani. Ez egyrészt az euró dollárral szembeni erősödése miatt következhet be, másrészt a fent említett euró-forint árfolyamváltozás miatt.
