Egyáltalán nem túlzó az elkeserítő jelzőt használni arra a helyzetre, ami januárban alakult ki, és amely miatt egészen megdöbbentően nehéz helyzetben vannak a magyar nyugdíjasok. A Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli közlése alapján az árak emelkedése a nyugdíjasokat sújtja a legjobban. Míg ugyanis az általános fogyasztói kosárra számolt infláció 25,7 százalékos lett az előző év azonos időszakához mérten januárban, addig a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt érték 27,4 százalékos.
Így a január már sorban a nyolcadik olyan hónap egymás után, amikor a nyugdíjas infláció mértéke meghaladja az általános inflációét. Hasonlóra legutóbb egyébként 2020-ban volt példa, akkor a koronavírus-járvány hazai berobbanása után kialakult gazdasági nehézségek eredményeztek ilyen helyzetet.
A differencia hátterében egyébként az eltérő fogyasztói szokások állnak, hiszen a nyugdíjasok (és egyben az alacsony keresetűek is) jövedelmük jóval nagyobb hányadát költik el élelmiszerekre és lakhatásra (beleértve a háztartási energiát) szemben a társadalom aktív rétegével. A jelenlegi környezetben pedig pont ez a két termékkör az, melynek ára felhúzza az indexet.
A friss adatok szerint ugyanis az élelmiszerek 44, a háztartási energia pedig 52,4 százalékkal drágult januárban az előző év azonos időszakához képest, ami jól mutatja, hogy egyetlen év alatt mennyivel nagyobb anyagi terhet kell valahogy kigazdálkodniuk a nyugdíjasoknak.
A probléma abból ered, hogy idén év elején 15 százalékkal emelte a kormány a nyugdíjakat, ami a januári 27,4 százalékos, nyugdíjaskosár alapján számolt inflációval köszönőviszonyban sincs. Gyakorlatilag az ellátások emelése ellenére is 10 százalékot meghaladó mértékű reálcsökkenést kellett elkönyvelniük az érintetteknek. Ez egyszerűen megfogalmazva azt jelenti, hogy ennyivel kevesebb terméket és szolgáltatást tudtak fedezni az idei januári ellátásból, mint tették azt egy évvel korábban az alacsonyabb összegű nyugdíjból. Persze, azt érdemes megjegyezni, hogy ez a kialakult helyzet egyáltalán nem egyformán sújtja a nyugdíjasokat, hiszen belátható, hogy félmilliós vagy 800 ezres, netán milliós nyugdíjból feltehetően könnyebb kigazdálkodni az árak elszállását, mint az átlagkörnyéki vagy annál alacsonyabb összegű ellátásból. Az átlagos nyugdíj összege egyébként januártól 206 ezer forintra emelkedett.
A helyzeten némiképp javíthat a 13. havi nyugdíj, amit ha havi szintre elosztunk, akkor 17 166 forintos pluszpénzt kapunk az átlagnyugdíj szintjén. Igaz, mindez csak elmélet, hiszen a gyakorlatban minden bizonnyal nem ilyen módon, havi szintre szétosztva fogják elkölteni a plusz egyhavi juttatást az érintettek. Mindenesetre, még ez sem oldaná meg igazán a kialakult helyzetet, hiszen ezt is figyelembevéve 24,5 százalékos növekedés az eredmény, ami még mindig elmarad a januárra közölt 27,4 százalékos nyugdíjas inflációtól.
Az első havi inflációt látva egyelőre minden esély megvan arra, hogy a kormánynak hozzá kell nyúlnia a nyugdíjakhoz idén és éves átlagban kevésnek fog bizonyulni a 15 százalékos emelés. Ám, hogy ezúttal is döntenek-e előrehozott, évközi kiegészítésről szükség esetén, arról egyelőre nincsenek információk. A törvényben foglaltak alapján a kormánynak novemberben kötelessége ezt megejteni, amennyiben az augusztusi számok indokolják. Az azonban biztos, hogy ha lenne is évközi nyugdíjkiegészítés, a kormány az első 3-4 hónap adatait biztosan megvárja a döntéssel.
A most kialakult helyzet egyébként azt is jelenti egyben, hogy idén januárban minden eddiginél nagyobb mértékben hitelezik a nyugdíjasok a magyar államot. Az átlagnyugdíj szintjén havonta 22 ezer forint emelés maradt el a januári inflációs adat ismeretében.
