Igen érdekes az az időzítés, amely szerint Bedros J. Róbert miniszteri megbízott épp szeptember 17-én, a brüsszeli döntés előtt egy nappal beszélt a Magyar Nemzetben a szuperkórházról, miszerint a kormány továbbra is elkötelezett a Dél-budai Centrumkórház (DBC) megvalósítása iránt. Mindebből arra lehet következtetni, hogy a forrásmegvonások nélkül is akad a kormány pénztárcájában fedezet erre a beruházásra.
„Amikor legelőször tett említést Rogán Antal a dél-budai szuperkórházról, akkor mind László Imre jelenlegi újbudai polgármester, mind én, akik ismerjük Budapest egészségügyi ellátórendszerét, azt gondoltuk, ez ismét egy propagandabejelentés. Nem így lett. Ezért azt gondoljuk, szép vízió az impozáns látványtervekkel ellátott kórházat megcsinálni, de amit rááldozunk erre a mai Magyarországon, abból az egész budapesti egészségügyi ellátórendszert korszerűsíteni lehetne, nem egyetlen egy intézményt létrehozni” – kommentálta a hírt Komáromi Zoltán, a DK parlamenti képviselője.
A DK árnyékminisztere emlékeztett arra, hogy évekkel ezelőtt a Szent Imre Kórházat a szuperkórházra szánt 330 milliárd 10-15 százalékából fel lehetett volna fejleszteni centrumkórházzá, sőt, még maradt volna fedezet a Szent János Kórház új szárnyának felépítésére is. Oda tízemeletes pavilont terveztek, ami be tudta volna fogadni a Szent Imre Kórházból jelenleg hiányzó osztályokat, műtőket, ráadásul könnyebben is elérhető lett volna.
„Aki ma beteg, sovány vigasz számára, hogy 2026-tól talán a szuperkórház el tudja majd látni. A lényeg, hogy itt ismét nem az egészségügy fejlesztése a fő motiváció. Ez is egy hatalmas építkezés, ahol ismét egyesek a saját zsebükre fognak tudni nyerészkedni” – teszi hozzá a korábbi háziorvos.
A szuperkórház tervezője már megvan, a kivitelezésre még nem írtak ki közbeszerzést. Brüsszelnek pedig épp az az egyik legkardinálisabb kritikája Magyarország ellen, hogy korrupt módon folynak a közbeszerzések. Arra a kérdésre, mit gondol, vajon a kormány tudja-e már, kit bíz meg a gigantikus kivitelezői feladattal, Komáromi azt mondja, minden ott kezdődött, hogy kormányközeli személytől vásárolták meg horribilis áron a használhatatlan telket.
„Úgyis mindig kiderül, hogy mikor, melyik lépésnél melyik oligarcha vagy vállalkozó került vagy kerül bele az ügyletekbe. De mikor ilyen válságos helyzetben van az ország és az egészségügy, akkor minden fillérre oda kéne figyelni, hogy azok tényleg a betegek ellátását szolgálják, ne egyéni érdekeket” –
teszi hozzá Komáromi, aki szerint az előző években elköltött 650 milliárd forintos kórházkorszerűsítések nem a legmodernebb, hanem a ’90-es években megszokott technológiát és intézményrendszert konzerválták, ráadásul ennek ellenére még mindig sok helyen gyalázatosak maradtak a nyílászárók, a kórházi épületek hőszigetelése és fűtési rendszere - miközben itt az energakrízis. És ha az állam nem kompenzálja az egészségügyi intézmények irgalmatlan energiaszámláit, akkor a kórházigazgató nem fog tud majd mást csinálni, mint épületeket kell, hogy lezárjon, hogy legalább ott tudja biztosítani a szükséges 22-24 fokot, mert ezekben az intézményekben nem lehet 18 fokban betegeket ellátni.
„Lényeges információkat tart vissza kormány. Az elmúlt napokban fontos egészségügyi konferenciákon vettem részt, amelyeken olyan direkt kérdésre sem válaszoltak az energiaválság közepette, mint hogy mi lesz a kórházak fűtés- és villanyszámláival.
Erről egy szó sem esik. Pedig így is minden évben 50-80 milliárd forint adósságot halmoznak fel az egészségügyi intézmények az alulfinaszírozás miatt. Csak idén augusztusban 7 milliárd forinttal növekedett a hátralékuk. Amennyiben a kórház nem tud fizetni, akkor a gázszolgáltató nem zárhatja el a csapot, viszont minden bizonnyal kifizeti azt a számlát, amit a kormánynak kéne" - teszi hozzá Komáromi Zoltán.
Vajon ki lesz a kivitelező?
A Népszava júliusi információi szerint szinte valamennyi Budapestre tervezett állami projektet leállítottak volna, köztük a Dél-budai Centrumkórházat is, ám most pont került a találgatások végére. Közel 300 felfüggesztett beruházás szerepel azon a listán, amit Csepreghy Nándor, az Építési és Beruházási Minisztérium miniszterhelyettese adott közre tegnap a parlamentben a DK-s Vadai Ágnes kérdésére válaszul, miután pár nappal ezelőtt egy konferencián kiderült, hogy összesen 2100 milliárd forint értékben nem valósulnak meg fejlesztések.
A szuperkórház valóban nincs a listán, tehát megmenekült, bár a felreppent hírek azt mutatják, hogy ott lehetett a guillotine a nyakán, s még az is elképzelhető, hogy Lázár János építési miniszter, első körben a realitás talaján megjelölt beruházásait tovább szűrték – azaz végül nem az ő szava döntött.
Mint ismeretes: a Dél-budai Centrumkórház korábban 100-150 milliárd forintra, most már 330 milliárdra becsült költségének nagyobb részét, 260 milliárdot az uniós helyreállítási alapból akarta előteremteni az Orbán-kormány. A pénzről azonban régóta eredménytelenül egyezkednek Brüsszellel, így még ahhoz az előleghez sem jutott hozzá az ország, amelyet pontos tervek nélkül is fel lehetett volna venni. Négy éve még abban bízott a kormány, hogy 2023-ban át is adják a szuperkórházat, most 2026-ra ígérik.
A komplexum tervpályázatára kiírt közbeszerzést az M-Teampannon Kft. nyerte el, de az összeget 2022. július 6-án plusz 57,5 millió forinttal megfejelték, ami az úgynevezett többlettervezési díjnak köszönhető, mert „további építési beruházásra is igény merült fel”. Így lett a végösszeg 8,307 milliárd. A szerződés szerint 2022. december 15-ig kell elkészülnie a terveknek. Az M-Teampannon Kft. nevéhez egyébként olyan projektek fűződnek, mint a Nyugati pályaudvar és környékének megújítása, a budapesti Palotanegyedben található Pázmány Péter Katolikus Egyetem új campusa, az ötödik kerületi, ötcsillagos Private Palace Budapest Hotel, a Budapesti Közlekedési Múzeum, vagy a Magyar Zene Háza.
Épp ezért nem véletlen, hogy a cég nettó árbevétele az elmúlt években úgy ívelt fel, mint a rakéta. Az Opten adatai szerint 2019-ben még csak 262,2 millió forint volt, 2020-ban 2 milliárd, 2020-ben pedig már 3,4 milliárd forint. Ennek köszönhető, hogy tavalyi nyeresége is már félmilliárd forintra rúgott.
A szuperkórházra szánt kiadások itt még nem állnak meg, mert a Dél-budai Centrumkórház miatt kiírt közlekedésfejlesztésére vonatkozó közbeszerzési pályázatát a FŐMTERV Mérnöki Tervező Zrt nyerte el, e célra az idén és jövőre mintegy 673 millió forint költségvetési forrást biztosítanak.
Szintén ehhez kapcsolódik az a közbeszerzés is, amit nyáron a DBC miatt hirdettek meg, mégpedig a Kelenföldi intermodális csomópont előkészítéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány miatt, melyet az ÓBUDA-ÚJLAK Beruházásszervező és Fővállalkozó Zrt. nyert el, a megbízás 47,5 millió forintról szól.
Hamarosan sor kerül a kivitelezői közbeszerzés kiírására is, s még az is elképzelheőt, hogy ezúttal sem fogunk meglepődni a nyertes kilétén.
