A szombaton felfüggesztett orosz gázszállítást azóta sem indította újra a Gazprom osztrák vevőjének, az OMV-nek. Ugyanakkor a sajtóbeszámolók és a forgalmi adatok is azt mutatták, hogy a szállított mennyiség ugyan az elmúlt hetekhez képest kis mértékben – körülbelül 15 százalékkal – visszaesett Ausztria irányába, de nem állt le. A felek között elszámolási vita van, de napvilágot láttak más lehetőségek is, ami nem meglepő, hiszen az oroszok korábban is bevetették a gázfegyvert. Ráadásul az osztrák választások idején is kiemelt téma volt a kérdés, így ennek folyományaként is született magyarázat a történtekre.
Fotó: Depositphotos
Korábbi szerződésszegés miatt állt le a szállítás
A nemzetközi sajtóban megjelent hírek szerint az OMV 230 millió euró értékben akart földgázt lefoglalni, ekkora összegű kártérítést ítéltek meg nekik, miután a társaság német leányvállalata az oroszokkal szemben egy választottbíróságon pert nyert. Érdekesség, hogy az OMV kishalnak számít ebben a történetben, a Gazprom ugyanis a meglévő szerződéseket felrúgva állította le több európai partnere felé a szállításokat 2022-ben. Az emiatt indított perek egy része pedig az elmúlt hónapokban lezárult, ezekben komoly kártérítésre kötelezték az orosz céget. Egyes becslések szerint a Gazprom által fizetendő végösszeg 60-80 milliárd eurós lehet (friss árfolyamokat laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár oldalán talál), amit az egyébként is veszteségesen működő vállalat aligha szeretne kifizetni. Az OMV – ellentétben számos más vállalattal – továbbra is szerződéses viszonyban maradt a Gazprommal, így az osztrákok most megpróbálták a nekik ítélt összeget megszerezni.
Olyan találgatások is napvilágot láttak, amely szerint az OMV lépése mögött a szeptember végén rendezett választások eredménye áll: a kormánypártok rovására ugyanis megerősödött az oroszbarát Szabadság Párt, igaz, az így sem tudott hatalomra kerülni. Az OMV lépésével kikényszerített tranzit felfüggesztése pedig az oroszok számára is fájdalmas lehet, hiszen így (papíron legalábbis) újabb nyugati vevőjüket veszítik el. Egyes magyarázatok szerint ugyanakkor a szállítás azért nem állt le, mert „átcímkézve”, közvetítőkön keresztül tovább veszik az osztrákok az orosz gázt, a szerződés felfüggesztése pedig a közvéleménynek szól.
Az álságos vevők és a békepárti magyar fél
Nem látunk a színfalak mögé, így nem tudjuk, hogy a tényeken túli találgatások mennyire valósak, vagy esetleg az orosz dezinformációs stratégia részei, de az tény, hogy a Gazprom a háború kirobbanása óta jelentős visszaesést szenvedett el. A helyzet súlyát jelzi, hogy tavaly a cég egész éves vesztesége közel 7 milliárd dollár volt, amely az első negatív eredmény volt 1999 óta. Ráadásul az idei első kilenc hónapban folytatódott a cég vesszőfutása: az orosz számviteli szabályok szerint 309 milliárd rubeles, mintegy 3,2 milliárd dolláros vesztesége keletkezett az orosz cégnek, úgy, hogy tavaly ugyanezen időszakra 446 milliárd rubeles nyereséget mutattak ki. A társaság ugyan növelte az elmúlt években a kínai exportját, ám az messze nem fedezte az Európában kiesett mennyiséget.
Nem véletlenül lehetett az elmúlt hónapokban olyan pletykákat hallani, hogy a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter által kötött pótlólagos gázszerződések valóban a piaci árnál alacsonyabb összegről szólnak. A korábbi, 2021-ben kötött 15 éves kontraktus ugyanis a publikus adatok alapján a tőzsdei árnál drágább gázt biztosít hazánk számára. Ugyanakkor azt is valószínűsíteni lehet, hogy ezek a pótlólagos mennyiségek nem a hazai igények kielégítését szolgálják, mivel a visszaeső fogyasztás és a meglévő szerződések ezt lefedik. Így ezt a pluszmennyiséget a magyar fél továbbértékesíti Európába, a nyereség pedig az MVM-hez folyik be. (Hogy az állami társaság később ezt hogyan használja, az időnként vita tárgya, volt rá precedens, hogy a magyar kormánynak kedves szervezeteket komoly összeggel támogattak.)
A hétvégén egyébként erre valamilyen szinten rímelő véleményt fogalmazott meg Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója, aki szerint Nyugat-Európában
kell a „jóárasított” orosz cucc, de erről kussolni kell, mert ha kiderül otthon, nem választanak meg újra miniszterelnöknek.
Hosszan lehetne ez alapján lamentálni a nyugat-európaiak hipokrita álláspontján, ám legalább ennyire érdekes, ha egy békepárti kormány vállalja fel a közvetítő szerepet az agresszor ország vezető vállalata és a vevők között.
Az osztrákok nem aggódnak
Tekintve, hogy a szállítások a szerződéses vita ellenére sem álltak le, Karl Nehammer osztrák kancellár nyilatkozata vélhetőleg egyfajta politikai aktus volt. A politikus ugyanis azt hangsúlyozta, hogy biztosítani tudják a gáz beszerzését alternatív forrásokból, és „senki sem fog megfagyni ezen a télen”. Ausztria egyébként is bőséges gázkészlettel rendelkezik, és a meglévő hálózatoknak köszönhetően Németország és Olaszország irányából importálhat LNG-t és vezetékes (norvég vagy észak-afrikai forrásból származó) gázt.
Ahogy azt már hangsúlyoztuk, a Gazprom az elmúlt két évben megszenvedte a kapcsolatok megromlását, ugyanakkor továbbra is jelentős mennyiségben értékesítenek orosz gázt Szlovákiába és Magyarországra. Egyelőre Csehország is komoly vásárló, bár Prága célja, hogy leváljon az orosz gázról. Ezek az országok mellett kisebb mennyiség Olaszországba és Szerbiába is érkezik. Valószínűsíthető ugyanakkor, hogy „átcímkézve” az Európába érkező azeri és török gáz is részben orosz eredetű.
Annak ellenére, hogy az érintettek rendre azt hangsúlyozzák, ma már nem okoz problémát a kieső orosz gáz pótlása, az európai gázpiac továbbra is nagyon érzékeny a geopolitikai fejleményekre. Így bármilyen negatív hír, ha ellátási problémákat nem is okoz, a tőzsdei árakban visszaköszön. Ráadásul az év végén az ukrán gáztranzit leállhat, ami további bizonytalansági tényezőt jelent.
A következő hetekben várható hidegebb európai időjárás keresleti oldalon jelentkezhet, miközben a fent részletezett kérdések a kínálatra hathatnak. Nem véletlen, hogy a kontinensen benchmarknak tekintett holland tőzsdei ár (TTF) hétfőn éves csúcsra ugrott. Persze a jövő kiszámíthatatlan, hiszen Donald Trump színre lépésével az amerikai kitermelés fokozódhat, ha a szabályozás valóban egyszerűsödik. Az energiaárak esését hozhatja az is, ha a megválasztott amerikai elnök valóban gyorsan rá tudja venni Oroszországot az ukrajnai háború lezárására.
Bár, ahogy már említettük, az orosz gáz valószínűsíthető továbbadása haszonnal járhat, Magyarország (és általában egész Európa) számára sokkal nagyobb nyereség lenne, ha a gáz- és energiaárak látványosan visszaesnének, ez ugyanis költségvetési és versenyképességi oldalról is sokkal többet hozna.
