2p

Tudni szeretné, mi vár Önre 2025-ben?
Mit okoz, hogy ingatlancélra is elkölthetőek a nyugdíjmegtakarítások?
Hogyan érinti ez a piacokat, merre mennek az ingatlanárak és az épitőipari árak?
Pogátsa Zoltán, Farkas András, Nagygyörgy Tibor
és sok más kíváló szakértő ezúttal élőben osztja meg nézeteit!

Találkozzunk személyesen!

2024. november 21. 16:00 Budapest

Részletek és jelentkezés itt

A Mol vezérigazgatója a látszat és a valóság kapcsolatáról gondolkodott.

A látszat néha csal – kezdi véleménycikkét a Mandineren Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója. Mint írta, számtalanszor tapasztalta már, hogy mennyire félre tud vinni, ha nem a valóság vezeti az embert, hanem a látszatok. 

A cikkben Hernádi felidézi, hogy 2002-ben, még frissen kinevezett Mol-elnökként, Oroszországban tárgyaltak kőolaj- és földgázkitermelési lehetőségekről. A Mol az elsők között kötött olyan joint venture típusú szerződést, amelyre nem volt orosz állami garancia. Az általános európai elemzői vélemény akkor az volt: „Ezek megőrültek.” Mit keres egy európai cég állami garancia nélkül Oroszországban? – kérdezték.

Hernádi Zsolt szerint amiért egykoron őrültnek gondolták a Molt, néhány évvel később a mainstream lett
Hernádi Zsolt szerint amiért egykoron őrültnek gondolták a Molt, néhány évvel később a mainstream lett
Fotó: Mol

Pár év múlva azonban az üzleti találkozókon akkora tülekedés volt az európai vállalatok részéről az orosz lehetőségekért, hogy szó szerint nem fértek oda az asztalhoz. A legnagyobb cégek versengtek, hogy minél hamarabb és minél nagyobb közös, joint venture alapú üzleteket köthessenek. Ami 2002-ben vad eretnekségnek számított, az az évtized végére mainstreammé vált. Hernádi szerint érthető is, hiszen az üzlet jó volt: 2010-ben a Mol egyik legjobb befektetéseként zárták le ezeket a szerződéseket.

Hogy jelenik meg mindez az orosz-ukrán háború kapcsán?

Hernádi szerint ütközik a valóság és a reputációs pánik kettőssége az orosz–ukrán háború kapcsán is, különösen az orosz energiavásárlás kérdésében. Úgy véli, hogy ez lassan a nyugat-európai hipokrácia új szimbóluma lesz.

Mint írta, miközben a nagy PR- és politikai narratíva szerint morálisan nem elfogadható üzletelni az agresszorral, a valóság az, hogy a legkritikusabb nyugat-európai országok sutyiban továbbra is nagy mennyiségben vásárolnak orosz energiát. Például Spanyolország gázimportjának harmada Oroszországból származik, a G7-országok pedig 2024-ben eddig több mint 2 milliárd dollárért vásároltak orosz olajból finomított „török” dízelolajat. Hozzátette, csak a múlt héten az orosz olaj és üzemanyag 4,5 milliárd eurónyi exportjából 1,62 milliárd eurónyi ment olyan hajókon, amelyeket európai országok biztosítói fedeztek, segítve ezzel az oroszok globális kereskedelmét és harcát Ukrajna ellen. Végül kijelentette:

mert persze kell a „jóárasított” orosz cucc, de erről kussolni kell, mert ha kiderül otthon, nem választanak meg újra miniszterelnöknek.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!