Ami biztos: az Egyesült Királyság formálisan 2020. január 31-én kilépett az EU-ból, ám azt egy 11 hónapos átmeneti periódus követte, amely a Brexit feltételeinek megállapítására szolgált. Ez az interregnum jár le 2020. december 31-én éjfélkor, ám még mindig nem sikerült egyezségre jutnia az EU-nak és az Egyesült Királyságnak.
A legnagyobb nézetkülönbségek a halászati jogok és a versenyjogi szabályozások kapcsán állnak fenn. A hírek szerint az egyeztetések folytatódnak, de nagyon kevés az esélye annak, hogy december 31-éig sikerül ratifikálni az esetleges szerződést. Nem lehet kizárni, hogy sikertelenség esetén, az úgynevezett Hard-Brexit elkerülése érdekében újabb határidőt tűznek ki – vélik az Equilor Befektetési Zrt. elemzői.
Fontos kérdés, hogy az Egyesült Királyság végleges távozása hogyan érinti az Egyesült Királyságba indított és az onnan érkező átutalások díját. Ez utóbbi nem keveseket foglalkoztathat, hiszen nagyjából félmillió magyar él a szigetországban, akik jelentős része rendszeresen bonyolít pénzügyi tranzakciókat hazájával.
Megkérdeztük tehát a hazai nagybankokat, mire lehet számítani, ám a válaszaikból nem rajzolódik ki egységes kép. Egyes hitelintézetek a nagyfokú bizonytalanság ellenére úgy készülnek, hogy 2021. január 1-jétől megtörténik az átállás, így már meg is hirdették az új kondíciókat, míg mások egyelőre még kivárnak.
Az OTP Bank arra hívta fel a figyelmet, hogy az átutalások díja két dologtól függ. Egyrészt attól, hogy az Egyesült Királyság tagja marad-e az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), ebbe az EU tagállamai, valamint Izland, Liechtenstein, Monaco, Norvégia és Svájc tartozik. Másrészt – euró esetében – attól, hogy a fizetések milyen fizetési modellben teljesítik: az úgynevezett SEPA-n keresztül vagy azon kívül.
A SEPA egy angol elnevezés kezdőbetűiből alkotott betűszó: Single Euro Payments Area, azaz Egységes Euró Fizetési Övezet. A SEPA az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén az euróban történő fizetések küldését és fogadását szolgáló, a fizetéseket egységes szabványok és szabályok alkalmazásával lebonyolító, közös európai fizetési eszköztár. A SEPA fizetési módokkal lebonyolított eurófizetések „belföldi” fizetéseknek tekinthetők az Egységes Euró Fizetési Övezetben. SEPA-átutalás esetén az összeg teljes egészében – a közvetítői díjak levonása nélkül – jut el a fizető fél számlájáról a kedvezményezettére. Mindkét fél kizárólag a saját pénzforgalmi szolgáltatójának díját viseli. A SEPA-átutalásokra alkalmazott díjak megegyeznek a belföldi átutalás díjaival és általában alacsonyabbak az ettől a fizetési módtól eltérő euró devizafizetésekre alkalmazottakénál. Nem számíthatnak fel a bankok magasabb díjat ügyfeleiknek az EU-n belüli, euróban végrehajtott fizetési tranzakciókért, mint az azonos értékű belföldi ügyletekért.
A fenti szabály a következő tranzakciókra terjed ki:
- különböző EU-tagországokban vezetett bankszámlák közötti átutalások,
- készpénzfelvétel az EU-tagországokban található bankjegykiadó automatákból,
- betéti kártyával, illetve hitelkártyával történő fizetés uniószerte, beszedési megbízási műveletek.
Az OTP tudomása szerint az Egyesült Királyság a Brexit feltételeinek véglegesítését követően nem lesz része az EGT része, ugyanakkor lesznek olyan átutalások, amelyek ennek ellenére továbbra is SEPA fizetési modellben bonyolódnak le. Ezek kondíciói a Brexit után sem változnak, mivel az OTP a SEPA-átutalások teljes körére alkalmazza az egyébként csak az EU-n belüli, határon átnyúló euró átutalások esetében kötelező érvényű árazási szabályokat. Márpedig az OTP ügyfeleitől az Egyesült Királyságból fogadott euróátutalások 96 százaléka SEPA-ban érkezett, ezek jóváírása pedig továbbra is ingyenes lesz.
Az, hogy az Egyesült Királyság nem lesz tagja az EGT-nek, az OTP Banknál csak a SEPA-n kívüli euróátutalások díját érinti, ezekhez kapcsolódóan a bank a jövőben jutalékot számíthat fel, éppúgy, mint minden egyéb, nem euró és/vagy EGT-n kívüli tétel esetében. Csak érzékeltetésül: a nem EGT-tagállamok viszonylatában a SEPA-n kívüli (például dolláralapú) utalások díja most az OTP által vezetett magánszámlák esetén egy euró (forintszámláról indított tranzakciónál), illetve 2 euró (devizaszámlás ügyleteknél), illetve annak megfelelő összeg, a tranzakció pénznemében.
Az Erste Banknál 2021. január 1-jétől az euróban megadott átutalások szintén SEPA-feldolgozásban maradnak, így e tekintetben az ügyfelek nem fognak változást tapasztalni. Az egyéb devizanemben történő devizaátutalási megbízások esetén az EGT-n kívüli devizaátutalás feltételek lesznek irányadóak a költségviselés módjára és a teljesítési határidőkre vonatkozóan. Az Egyesült Királyság területén történő ATM-, illetve POS-készpénzfelvételekre az EGT-n kívüli díjak lesznek érvényesek.
A többi nagybank közül a CIB Bank azt válaszolta, hogy amennyiben „Nagy-Britannia nem marad az EGT része, a továbbiakban nem az EGT-n belüli bankközi devizautalásokra vonatkozó kondíciók lesznek érvényesek rá, hanem az EGT-n kívüli országokra jellemzőek”.
Itt azt érdemes megjegyezni, hogy – mint látjuk majd lejjebb – több hazai nagybank is Nagy-Britanniát említette, s nem az Egyesült Királyságot. A két entitás egy országban különbözik: míg Anglia, Skócia és Wales mindkettő tagja, addig Észak-Írország csak az Egyesült Királyságé.
Az MKB Bank az Egyesült Királyságról beszélve állapítja meg, hogy bár az már nem lesz az EGT része, mivel az euróban kezdeményezett SEPA-utalások nem függnek a célországtól, az MKB-tól indított utalások költsége nem fog különbözni aszerint, hogy azt ügyfeleik az Egyesült Királyságba vagy uniós országba indítják.
A K&H Bank szerint mivel 2021. január 1-től az Egyesült Királyság már nem lesz az EU/EGT része, az „ugyanazon díjak” elve nem alkalmazandók az Egyesült Királyságba irányuló és onnan érkező, határokon átnyúló fizetésekre. Azaz a hatályos hirdetményükben már nem az EGT-n belüli tranzakciókra vonatkozó díjtételek vonatkoznak majd e tranzakcióra, hanem az azon kívüliek.
A Takarékbanknál azt közölték, hogy a szóban forgó kérdésre „nehéz válaszolni, mert a brexites tárgyalások még nem záródtak le. Pénzforgalmi részről akkor lehet módosulás az ügyfeleknek, ha Nagy-Britannia nem marad az EGT része, akkor a Takarékbankban a jelenleg értékesített termékek esetében általánosságban nőni fog az utalások díja.”
Az UniCredit illetékesei viszont lapunknak azt válaszolták, hogy Nagy-Britannia sokáig és még jelenleg is bizonytalan kilépési feltételei miatt a Brexittel összefüggésben 2021. január 1-jétől nem terveznek változtatást a kondícióikban.
