<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Romlottak a hazai agrár- és élelmiszergazdaság szereplőinek kilátásai, de vannak termelők, akiknek várhatóan kedvezőbbé válik a helyzetük. A hajtatott zöldségeket termesztő kertészetek most akár jelentős versenyelőnyhöz is juthatnak a nemzetközi piacokon. Mutatjuk miért.

Az energiaárak, a bizonytalan gazdasági környezet és az aszály miatt tovább csökkent a Takarék AgrárTrend Index értéke az előző negyedév után. Az agrárgazdaság szereplőinek 2022 áprilisa és júniusa közötti időszakra vonatkozó helyzetértékelését alapvetően befolyásolta, hogy sorra járnak le a fixált árú áram- és gázszerződések, így a legtöbben már jelentősen megnövekedett energiaárakkal működtetik üzemeiket. Rontotta a kilátásokat a takarmány árának orosz-ukrán háború hatására is bekövetkező emelkedése, az alapanyagok további drágulása, a gazdasági bizonytalanság, valamint a magas infláció okozta fogyasztáscsökkenés – derült ki a Takarékbank és az MKB Bank felméréséből.

Magyarországon továbbra sem kell élelmiszerhiánytól vagy ellátási zavaroktól tartani, és a jelenlegi helyzetnek még kedvező hatásai is lehetnek egyes termékpályákon, elsősorban az import visszaszorulása révén – vélekednek a szakértők.

Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Fotó: Mfor
Hollósi Dávid, a Magyar Bankholding Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója. Fotó: Mfor

„A terméskiesés a kivitel mennyiségében hozhat csökkenést, a forint euróval szembeni gyenge árfolyama és a magasabb piaci árak azonban kompenzálhatják a volumenkiesést. Az árfolyamkörnyezet miatt visszaszorulhat a behozatal, mert hiába érkeznek magas feldolgozottságú élelmiszerek, elvész a dömpingtermékek árelőnye. Vagyis lehetnek termékpályák, amelyeken a hazai termelők jobb helyzetbe kerülnek az importtal szemben”

– hangsúlyozta Hollósi Dávid, a bankcsoport Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának ügyvezető igazgatója.

A Takarék AgrárTrend Index bizalmi mutató értéke 2022 második negyedévében 30 pontra csökkent a 48 pontos skálán, ami 1,1 pontos zsugorodás az első negyedévi 31,1 ponthoz képest, éves összevetésben pedig 2,1 pontos esést jelent. Legutóbb 2020 harmadik negyedévében, a koronavírus-járvány második hullámának elején mutatott hasonló értéket a bank agrárpiaci felmérése.

Takarék AgrárTrend Index alakulása. Forrás: Takarékbank, MKB Bank
Takarék AgrárTrend Index alakulása. Forrás: Takarékbank, MKB Bank

A kilátások változatlanul egyik termékpályán sem érik el az egyensúlyi szintnek tekintett 35 pontos értéket. Így is volt azonban olyan termékpálya,

a hajtatott zöldségeket termelő kertészeteké, amelyen javultak a kilátások az előző negyedévihez képest. Ezen a területen akár nemzetközi versenyelőnyhöz is juthatnak a hazai termelők, ugyanis itthon jellemzően geotermikus energiával, termálkúttal fűtik a hajtatott zöldségek melegházait. (A holland versenytársak gázzal, a lengyelek főként szénnel fűtenek.)

Egyes termékpályákon viszont jelentős a forgóeszközhiány: az állattenyésztésben jelenleg már 100 milliárd forint nagyságrendű, amelyet támogatási vagy banki forrásból pótolni kellene, elkerülendő a kibocsátás csökkenését – hívták fel a figyelmet a bankcsoport elemzői, hozzátéve, hogy amennyiben az aratás nem juttatja elég bevételhez a szántóföldinövény-termesztőket, ezen a területen is likviditáshiány alakulhat ki.

Rámutattak továbbá, hogy a kedvezőtlen kamatkörnyezet és a bizonytalanná váló tervezhetőség nem támogatja a beruházásokat.

A jövedelmezőség csökkenésére számítanak a szántóföldi növénytermesztők

A magyar agrárium legnagyobb kibocsátását produkáló szántóföldi ágazatokban – búza, kukorica, olajos növények, szabadföldi zöldség – továbbra is erős a kereslet. Az emelkedő költségek ellenére a szántóföldi növénytermesztés arra számít, hogy csökken ugyan, de nagy átlagban fennmarad a jövedelmezőség.

Az ország keleti részén a termés jelentős részét elvitte az aszály, így az érintett térségekben a megfelelő termésmennyiség hiányában ezek a kultúrák veszteségesen termelhetők. A kukorica esetében még elkerülhető a „katasztrofális” termésátlag, ha lesz megfelelő mennyiségű csapadék, de például Békés megyében már-már lemondtak erről az évről a gazdák.

Nehéz helyzetben az állattenyésztők

Az állati termékeket előállító termékpályák közül a húsmarha-tenyésztőknél a forint euróval szembeni gyenge árfolyama és az extenzív tartás támogatja a jövedelmezőséget, a kilátások azonban így is romlottak az év elejihez képest. A tejtermelésben szintén csökkenés figyelhető meg, az állatok tejhozama ugyanis apad a melegben, a legelők pedig nincsenek jó állapotban az aszály miatt.

Az abrakfogyasztó állatok, a sertés és a baromfi esetében meredeken emelkednek az árak. Ez részben kompenzálja a takarmány jelentős mértékű, akár 50-70 százalékos drágulását, az istállók világításához, hűtéséhez, fűtéséhez szükséges energia árának növekedése viszont még nem épült be az árakba.

A vágócsirke kilogrammonkénti ára rövid időn belül elérheti az 500 forintot. (Az agráriumban utolsó „békeévnek” tekintett 2019 elején még 260 forint volt.) A gyors biológiai ciklus miatt a baromfitermékpályán fellépő hatások jelzik az állati termékeket előállító többi termékpályán várható változásokat, ez most is így van, romlottak a kilátások.

Bizakodók a kertészetek

A hajtatott zöldségeket termesztő kertészetek adták a leginkább pozitív, átlag feletti helyzetértékelést 2022 második negyedévében a Takarék AgrárTrend Indexben vizsgált termékpályák közül.

A megkérdezettek nem tapasztaltak keresletcsökkenést, és ugyan emelkedett az inputanyagok ára, a termékpályának – európai viszonylatban is – komoly versenyelőnye, hogy jelentős részben geotermikus energiára alapozott. A zárt termelési rendszer miatt pedig az aszály sem sújtja őket.

A gyümölcstermesztők helyzetét nehezíti, hogy bár a tavaszi fagyok nem voltak kemények, a hűtőházak rendkívül nagy energiafogyasztók, a feldolgozás során pedig gázt is használnak. Ez óriási többletköltséget jelent, ami ahhoz vezethet, hogy a termelői ár növekedésénél lényegesen nagyobb mértékben emelkedik majd a gyümölcsök ára a kiskereskedelmi forgalomban. A szőlő-bor termékpályán egyelőre átlagosak a kilátások. A szőlő kevésbé érzékeny az aszályra, az pedig, hogy milyen lesz az idei termés, és mennyi bor kerül a pincékbe, a harmadik negyedévben dől el.

 

Takarék AgrárTrend Index összetevőinek alakulása. Forrás: Takarékbank, MKB Bank
Takarék AgrárTrend Index összetevőinek alakulása. Forrás: Takarékbank, MKB Bank

Az áremelkedés miatt csökken a fogyasztás

Szelektíven, de foglalkoztatja az agrárágazatot, hogy mi az az árszint, amely már esetleg csökkenést okoz a fogyasztásban.

Elsősorban a gyümölcstermesztők, a szőlő-bortermelők, illetve az egyes termékpályák azon szereplői veszik számba ennek lehetőségét, akik nem napi fogyasztási cikknek számító árut állítanak elő.

Héjja Csaba, a Magyar Bankholding Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. Fotó: Mfor
Héjja Csaba, a Magyar Bankholding Zrt. Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője. Fotó: Mfor

Vannak azonban olyan ágazati szereplők is, akik például alapvetőnek tekinthető hústermékek esetében is a fogyasztás csökkenésére számítanak. A Takarékbank és az MKB Bank elemzői emlékeztettek arra, hogy pár üzletláncot, főként a diszkontokat kivéve csökkent a forgalom volumene a boltokban. Recessziós környezetben azonban jellemzően emelkedni szokott az élelmiszer-fogyasztás relatív aránya: a fogyasztói kosárból elsősorban tehát nem az élelmiszerek, hanem egyéb, nem alapvetőnek ítélt termékek kerülnek ki. A szakértők szerint azt előre lehet vetíteni, hogy a fogyasztás szerkezetében változás következik be, előtérbe kerülnek az áruházak sajátmárkás termékei, továbbá nőhet a szénhidrátfogyasztás aránya. Ez a változás azonban eltérően alakul majd az egyes jövedelmi osztályokban.