<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Most, hogy tegnap kiderült, ki nyerte az ellenzéki előválasztást, megnéztük, hogy a két legégetőbb szektorban, az oktatásban és az egészségügyben milyen tervekkel és ígéretekkel vág neki a választásoknak Márki-Zay Péter. 

Sokan felkapták a fejüket Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt kijelentésére még februárban, a második és a harmadik hullám találkozási pontján.

Akkor kijelentette: az egészségügy és az oktatás bedöntésével kényszerítené térdre a kormányt, hiszen az orvosok és a tanárok bojkottja véget vethetne a Fidesz kormányzásának.

Az egyetemi alapítványokat egyből megszüntetné. Fotó: mforAz egyetemi alapítványokat egyből megszüntetné. Fotó: mfor

Aki nem akarta félremagyarázni, az megértette az üzenetet, ám a két legégetőbb szektor igazság szerint sajnos dől magától is. Azóta ugyanis az egészségügyből több, mint 5000 fő távozott az új egészségügyi jogviszony bevezetése, valamint a dolgozók kötelezővé tett Covid-oltása miatt, valamint volt egy felvonulásuk is még nyáron a szakápolók béremelése érdekében. A pedagógusok pedig - a kormány jövő év eleji béremelési ígérete ellenére is -, két szakszervezet összefogásával valóban sztrájkra készülődnek. A sztrájktárgyalások megkezdődtek, bár egyelőre nem sok eredménnyel. Szóval lesz mit rendbe tenni a tegnap ellenzéki előválasztáson győzelmet aratott Márki-Zay Péternek, ha áprilisban is győzni tud. Összegyűjtöttük, mit vett eddig célba ezeken a területeken.

Oktatás: jól felkészített gyerekeket a rendszerbe!

Az elnagyolt februári kijelentés után szeptember közepén a miniszterelnök-jelölt kifejtette, hogy a magyar oktatás már akár ott is tarthatna, ahol Észtország, vagy még jobb helyen, ha a jelenlegi kormány erre is fókuszált volna.

  • Digitális tananyag: szeretne rengeteg innovatív, digitális tananyagot, amihez tabletekre és laptopokra van szükségük a gyerekeknek, ezt viszont a kevésbé tehetőseknek az államnak biztosítania kell.
  • Államilag biztosított technikai eszközök a szegényebbeknek:

„Elvből nem szeretek olyat mondani, hogy ingyen laptop minden gyereknek, mert jópár szülő meg tudja venni, tehát ne az adófizetők fizessék meg. De, ahol előfordul, hogy nincs otthon internete, és technikai eszköze, s emiatt nem tanulhat a szegény sorsú gyerek, akkor igenis az államnak kell biztosítania ezeket” – vélekedik Márki-Zay, aki szerint ma egy rigid, merev, tényalapú oktatás zajlik, és ez nem készíti fel a magyar gyerekeket arra, hogy később versenyképesek legyenek a globális munkaerőpiacon.

  • Vitakultúra fejlesztése, álhírek felismerése: az ellenzéki miniszterlelnök-jelölt szerint az amerikai filmekben látott vitaklubokra van szükség a magyar oktatásban, amelyekben a gyerekek megtanulnak érvelni. De jónak tartaná átvenni a finn oktatás egyik eredményét is, ahol a gyerekek már remekül beazonosítják és védekeznek a fake news-ok (álhírek) ellen.
  • Több közgazdaságtan, vállalkozói és jogi ismeret:

„Elvileg egy jogállamban, demokráciában és piacgazdaságban élünk, de a felnövekvő generáció a lehető legkevesebb információt kapja erről. Pedig ahhoz, hogy a gyerekek esetleg később vállalkozóvá válhassanak, tudniuk kell, milyen jogaik vannak, ezért jóval több jogot, közgazdaságtant, vállalkozói ismereteket és politikai ismereteket kell kanpuk. Egy 18 éves gyerek legyen készen arra, hogy egy piacgazdaságban, jogállamban, demokráciában megállja a helyét, akár nemzetközi viszonylatban is”.

  • Bérrendezéssel több tanárt a rendszerbe: a miniszterelnök-jelölt szerint a kormány pont az egyébként kritikusan fontos természettudományi tárgyakat szünteti meg vagy építi vissza azzal, hogy a kevés fizetés miatt nincs elég tanár. "Ez pénzkérdés, ha megfizetik ezeket a tanárokat, akkor többen választanák ezt a szakmát"

  • Internethasználat, tízujjas vakon gépelés, nyelvtudás, szövegértés fejlesztése: kulcsfontosságúnak tartja ezeket, mind a szakmunkások, mind az egyetemet végzettek körében, amivel olyan jó munkavállalókká válhatnak, hogy a magyar vagy külföldi befektetők kapkodjanak utánuk.
  • Egyházi és az állami iskolák támogatásának kiegyenlítése: 2019-ben az államtól négyszer annyi támogatást kapott az egyház egy diák után, mint egy állami iskola, sőt, a 2021-es költségvetésben az egyházi és civil fenntartóknak az ideinél 20 milliárd forinttal magasabb támogatást biztosít az állam. A KSH adatai szerint egyébként 8-10 évvel ezelőtt 197 általános iskola volt egyházi fenntartású, most közel 400. Gimnáziumból 108-ról közel 200-ra emelkedett a számuk.   
  • Alapfokú és középfokú oktatás reformja: az oktatási rendszert 2012-ben kezdték jelentősen átalakítani, vagyis az intézményeket a Klebelsberg Központ (KLIK) alá rendelni, miközben a gimnáziumok éléről folymatosan vonult ki az állam, átadva a helyét az egyházi fenntartásnak. Márki-Zay ezért az alapfokú oktatást visszaadná az önkormányzatoknak, ám a középfokú oktatást érdemesnek tartaná állami kézben hagyni.
  • Egyetemi alapítványok sorsa: több, mint húsz egyetem döntött a modellváltás mellett, amivel a felsőfokú intézményeket vezető kuratóriumokba nem feltétlenül oktatásügyi szakemberek kerültek. A miniszterelnök-jelölt hatalomra kerülésével megszüntetné ezeket.  
  • Amiről nem ejtett szót: (de legalábbis nem találtunk utalást) például a Nemzeti Alaptanterv megreformálásáról, vagy a tervezett Fudan Egyetem sorsáról, hogy csak két fontos elemet említsünk.

Egészségügy: gazdát kell találni

Szeptemberben a Népszavának nyilatkozva Márky-Zay úgy nyilatkozott (az akkor még a versenyben lévő többi négy ellenzéki politikussal egyetértésben), hogy nincs gazdája az egészségügynek.

  • Első 100 nap tervei: önálló szaktárcát szeretne létrehozni, elindítaná a szakdolgozói bérek emelését, és azonnal belefogna a minőségbiztosítás kidolgozásába és betegjogi képviseletet megteremtésébe.
  • Négyéves ciklus tervei: megalapozná az európai minőségű egészségügyet, amelyben mutatókkal mérik majd az orvosok és a kórházak munkáját, és erről nyilvánosan elérhető adatokat ígér a pácienseknek is. Mivel nagyon jelentősnek tartja az elvándorlást, a szakdolgozók bérrendezését a hosszútávú tervekben is említi, és számos eddig csak az orvosok által elvégezhető feladatot átadna nekik. A szakorvosi rendelésre 6 hétnél, műtétre pedig 6 hónapnál hosszabban senki sem várakozhatna. Ha az állami ellátás ezt a határidőt nem tudja tartani, akkor magánszolgáltatókkal is szerződne a feladatra. A jelenlegi idősotthoni férőhelyek jelenlegi számát megdupláznák, hogy mindenki a méltóságát megőrizve kaphasson ellátást.
  • Egy biztosítós modell: az egykori több biztosítós tervekkel ellentétben Márki-Zay Péter az egy biztosítós modellt támogatná megválasztása esetén
  • Intézmények összevonása: októberben szót ejtett arról is, hogy vannak olyan területek, mint a járóbeteg-ellátás, ahol lehet centralizálni, de a fekvőbeteg-ellátásban igenis el kell fogadni, hogy sürgősségi, vagy éppen szülészeti ellátás ne legyen a vidéki városokban, vagy akár falvakban élők közelében. 
  • Amiről nem ejtett szót: vagy legalábbis nem találtunk utalást, az a kórházi adósságokra vonatkozó tervei. A kórházi adósságokkal évek óta küzd a kormányzat. Idén júliusban még 46 milliárd forintra rúgott az adósság, amiből augusztusban hirtelen eltűnt 18 milliárd. Ez azonban nem a kifizetéseknek volt köszönhető, hanem annak, hogy a kórházak egy összegben megkapták az év első négy hónapja után járó Covid-ellátás költségeit, mintegy 9 milliárdot. A többi 9 milliárd tartozás pedig azért tűnt el, mert az orvosképző egyetemek augusztustól alapítványi formában üzemelnek, így a náluk felgyűlő egészségügyi adósság is kikerült az állami kimutatásból. De ettől még az intézmények adóssága folyamatosan újratermelődik évről-évre.

Most, hogy az ellenzéki előválasztás megmérettetései lezárultak, minden bizonnyal tovább cizellálódnak Márki-Zay Péter különböző szakterületekkel kapcsolatos tervei. Hiszen e két szegmensben is csak a legfontosabb változtatásokra tért ki a kampány során, de az előtte álló fél év fontos feladatai között valószínűleg folytatódik a célok finomítása.  

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.