<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Meddig tart még a háború, és mi vár Magyarországra? Jól helyezkedik a kormány? Meddig bírja anyagilag Oroszország? Hogyan és miből lehet majd újjáépíteni Ukrajnát?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Káncz Csabával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. december 15. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Tavaly is folytatódott a hazai készpénzmennyiség növekedése. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adata szerint 500 milliárd forinttal több cash volt forgalomban 2021 végén, mint egy évvel korábban. Már az így 7800 milliárdra hízott készpénzállomány is egy kívülálló számára irdatlanul nagy lehet. De az egyre jobban digitalizálódó világban, az elektronikus fizetési módok elterjedése közepette az még meghökkentőbb, hogy a 2008-as válság előtti 8 százalékhoz képest annak GDP-hez viszonyított aránya már 15 százalék – ez csak öt EU-tagországban magasabb.

Megállíthatatlannak tűnik a hazai készpénzállomány bővülése. 2021 végén már 7788,3 milliárd forint értékű cash volt forgalomban – derül ki az MNB friss adatából. Ennél a szezonálisan igazított állomány valamennyivel alacsonyabb, 7723 milliárd, de ez nem változtat a lényegen, miszerint a múlt év végén mintegy 500 milliárd forinttal több készpénz volt a forgalomban, mint egy évvel korábban.

Ez még akkor is tetemes mennyiség, ha a jegybanki szakértők nem győzik hangsúlyozni, hogy a készpénzállománynak csak kisebb része szolgál a hétköznapi vásárlások alkalmával tranzakciós célokat, a nagyobb hányada egyértelműen megtakarítási, felhalmozási keresletet elégít ki. Magyarul, a közel 7800 milliárd forintnál lényegesen kevesebb van „kint” a gazdaságban, fordul meg nap, mint nap.

Tény, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és az MNB adatai szerint a magyar háztartások készpénzben tartott vagyona 2013-tól 2021 harmadik negyedévéig csaknem a két és félszeresére, 2 537 milliárd forintról közel 6200 milliárd forintra nőtt.

A készpénzállomány gyarapodása azonban így is szembetűnő, az a múlt év végén már egy nagyságrenddel volt magasabb, mint 1998-ban, abban az évben, amelytől kezdve az MNB ezen adata nyilvánosan elérhetők. Huszonhárom évvel ezelőtt ugyanis még 726,6 milliárdra rúgott a cash.

Egyre csak halmozódik. Fotó: depositphotos
Egyre csak halmozódik. Fotó: depositphotos

Azóta növekszik csaknem évről évre folyamatosan, mindössze három olyan esztendő akadt – 2004, 2009 és 2012 – amelyben csökkenést jegyezhettünk fel. Miközben voltak olyan periódusok, amikor lassult a növekedési dinamika, például a 2013-2016 közötti négy évben, valamint 2018-ban és 2019-ben.

S 2021-ben is ez történt, a 2020-as 10,6 százalékkal szemben ugyanis csak mintegy 7 százalékkal több készpénz került a hazai forgalomba. Amit szakértők az azonnali fizetési rendszer 2020 márciusi bevezetésének is betudnak – bár kétségtelen, hogy a legfeljebb öt másodperces átutalások lehetőségének megteremtésétől azt várták, hogy annak hatására majd jobban visszaszorulnak a készpénzes tranzakciók.

Ám nem is az abszolút mennyiség, hanem igazán az a mérvadó, hogy a készpénzállomány mekkora hányadát teszi ki az évente megtermelt GDP-nek, hiszen ez árulkodhat egy ország fizetési infrastruktúrájának fejlettségéről (ráadásul kiszűri az árfolyamváltozások torzító hatásait, így az egyes országok ezen mutatói összehasonlíthatóvá válnak). Nos, e téren még rosszabb Magyarország helyzete. A hazai készpénzállomány GDP-aránya először 2013-ban lett kétszámjegyű – nem véletlenül, hiszen akkortól „ketyeg” a pénzügyi tranzakciós illeték és havi kétszeri, legfeljebb 150 ezer forint értékű ingyenes készpénzfelvétel –, 2021 végén pedig soha nem látott arányt, 15,04 százalékot érhetett el (a feltételes mód azért indokolt, mert még nem tudjuk, mennyivel nőtt tavaly a GDP, mi az e tekintetben leginkább illetékesnek tekinthető intézmény, a KSH elnökhelyettese, Windisch László minap megfogalmazott becslését használtuk, aki szerint 7 százalékos is lehetett a 2021-es bővülés).

A magyar GDP-arányos készpénzállomány európai összehasonlításban magasnak mondható. Azon 35 európai ország közül, amelyről rendelkezésre állt ilyen adat, Magyarország 2019 végén a mezőny végefelé kullogott, nálunk csak hét országnak volt magasabb e rátája, közülük öt tagja az EU-nak. (2019 véginél frissebb adatok nem elérhetők, de a tendenciák az utóbbi két évben aligha változtattak számottevően az arányokon és a rangsorokon).

Mint már jeleztük, a 2013-ban bevezetett tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel jelentősen hozzájárult a cash emelkedéséhez. E két tétel hatására ugyanis a magyar háztartások európai összehasonlításban alkalmanként jelentősen nagyobb összegű készpénzt vesznek fel annak érdekében, hogy csökkentsék a banki költségeiket – mutatott rá Végső Tamás, az MNB készpénzpolitikai szakértője a Hitelintézeti Szemle 2020 márciusi számában megjelent tanulmányában. Ráadásul sokan az akkor még alacsonyabb kamat láttán szintén arra jutottak, hogy ne a bankbetétbe tegyék a pénzüket, nulla vagy ahhoz közelítő kamatra, hanem a „párnacihában vagy a befőttesüvegben” tartsák. (Amiből az következhet, hogy a tavalyi év végefelé meglódult kamatoknak meg előbb-utóbb készpénzcsalogató hatásúaknak kellene lenniük – hogy így lesz, az majd az idei statisztikákban érhető tetten.)

Nem véletlen, hogy a Magyar Bankszövetség – már csak a gazdaság „kifehérítésének” a szándékával – a készpénzhasználat csökkentését szorgalmazó, 2019 novemberében közzétett nyolcpontos csomagjában egyebek mellett a tranzakciós illeték és az ingyenes készpénzfelvétel eltörlését szorgalmazta. Akkori számításaik szerint javaslataik elfogadása esetén összességében a GDP 1,7 százalékának megfelelő összeget, azaz mintegy 700 milliárd forintot lehetne megtakarítani, ami még mindig csak az egytizede lenne a 2021 végi készpénzállománynak.

Más kérdés, hogy egyelőre a nyolc pontból csak egy valósult meg. Az, miszerint az online kasszát használó kereskedők 2021 januárjától kötelesek mindenhol biztosítani legalább egy, nem készpénzes (kártyás vagy azonnali átutalásra épülő (például QR-kódos) fizetési lehetőséget. Igaz, ezen előírás megszegésének nincs törvényes szankciója, nem csoda, hogy így számos kereskedő még most, több mint egy évvel bevezetése után is elsumákolja az új szabályt. Márpedig amíg így lesz, addig folytatódhatnak a hazai készpénzállomány rekorddöntögetései.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.