Nincsenek könnyű helyzetben a nyugdíjasok és ez a közeljövőben sem változik, hiszen minden jel szerint a kormányzat túl optimistának bizonyult, amikor arról kellett dönteni, hogy milyen mértékben korrigálják novemberben a nyugdíjakat. Végül az év eleji 5 és a júliusi 3,9 százalék után úgy látták, hogy az ismert és a várható inflációs adatok tükrében 4,5 százalékos novemberi kiegészítés indokolt. Ám számos jel utal arra, hogy az így eredményként kapott
éves 14 százalékos nyugdíjemelés kevés lesz a kormányzati cél teljesüléséhez.
Nevezetesen a nyugdíjak értékállóságának megőrzéséhez. Ehhez ugyanis az kellene, hogy az emelés mértéke megegyezzen az éves átlagos infláció mértékével. A matek azonban nem jön ki.
A Központi Statisztikai Hivatal múlt heti közlése szerint októberben 21,1 százalékos volt az éves infláció, míg a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolt index 23,6 százalékot tett ki. Ezzel az idei év első tíz hónapjára számolt ráta sorrendben 12,71, valamint 13,03 százalékra jön ki. Noha első ránézésre azt is lehetne gondolni, hogy ezek még távol állnak a 14 százaléktól, a várható folyamatok és trendek alapján ezt a szintet könnyebbnek tűnik elérni most, mint elkerülni.
Rögtönzött modellezésünk alapján annak záloga, hogy a 14 százalékos nyugdíjemelés biztosítsa az ellátások értékállóságát, reálértéken ne történjen változás, vagy legalábbis csökkenés semmiképp, az lenne, ha ez a múlt héten közölt inflációs adat a plafont jelentené. Vagyis ezzel tetőzött volna az inflációs hullám.
Ha ugyanis a nyugdíjas infláció (mivel az év egészét tekintve ez tűnik magasabbnak és a novemberi kiegészítés során a törvény is ezt figyeli, mi is ezzel kalkuláltunk) novemberben a mostani 23,6 százalékról 20 százalékra mérséklődne, majd decemberben 18 százalékra, akkor jönne ki az év egészét nézve 14,025 százalékos infláció. Tekintve, hogy a kormány 14 százalékig egészítette ki az ellátásokat, joggal feltételezhetjük, hogy jelen állás szerint egy ilyen optimista forgatókönyvben bíznak a kormányban, vagyis abban, hogy túl vagyunk az infláció tetőzésén.
Egy fokkal pesszimistább, ugyanakkor valamivel reálisabb forgatókönyvet nézve, miszerint az októberi szinten stagnál majd az infláció az év hátralévő két hónapjában, 14,8 százalékos éves átlagos rátát kapunk, vagyis már 0,8 százalékos az emelés elmaradása. Ebben az esetben az átlagnyugdíj szintjén havi 1400, éves szinten 16 800 forintos veszteség jönne ki. Ám a várakozások és prognózisok alapján erre is vajmi kevés esély mutatkozik.
Sokkal nagyobb valószínűsége van annak, hogy az év hátralévő részében tovább emelkedik idehaza az infláció, a legkedvezőbb forgatókönyv szerint is decemberi tetőzéssel. Hogy hol is lesz a teteje, arról egyelőre megoszlanak a vélemények, de egyes elemzők, valamint maga Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter decemberre akár 25 százalékos éves szintű (azaz a 2021 decemberéhez viszonyított) rátát is esélyesnek tart. Ráadásul a helyzet romlásáról szóló forgatókönyvet erősíti az is, hogy
- októberben a maginfláció - mely egyfajta indikátorként is szolgálhat az előttünk álló időszakra - további lendületes emelkedést mutatott és annak mértéke 22,3 százalék volt októberben.
- A romló tendenciát erősíti a bázishatás, mely főként most az energiaárak tekintetében lehet a legerőteljesebb. A rezsicsökkentés módosítása miatt ugyanis a háztartási energia áremelkedési üteme 64 százalék volt októberben. Ez a hatás legkorábban jövő év szeptemberében tud kifutni.
- Egyes elemzők akár 17 százalékos éves áremelkedési ütemet is esélyesnek tartanak.
- Harmadik tényezőként megemlíthetjük laptársunk, a Privátbankár Árkosár-felmérését, mely egy hónappal előzi a KSH közlését. A friss kimutatás szerint az élelmiszerárak novemberben tovább szárnyaltak, a vizsgált termékkört 42 százalékkal drágábban lehetett megvásárolni, mint egy évvel korábban. Októberben az Árkosár szerint még "csak" 36 százalékos volt a drágulás üteme.
Ha elfogadjuk, hogy az éves infláció az év utolsó hónapjában 25 százalékig is felmehet, és annál nyár óta a nyugdíjas infláció rendre magasabb - és egyre tágul a különbség is -, az az egészen elképesztő helyzet is kialakulhat, hogy decemberben 27 százalék körül alakul a nyugdíjasok kosara alapján számolt infláció. Ennek figyelembevételével a legrosszabb, ám mégis a legvalószínűbb forgatókönyv alapján novemberre 25, decemberre pedig 26,5 százalékos áremelkedési ütemet feltételeztünk. Ezekkel együtt az éves átlagos infláció 15,15 százalékos is lehet, szemben a nyugdíjak 14 százalékos növekedésével.
Ebben az esetben az átlagos nyugdíj szintjén havi szinten majdnem 2000 forintot veszítenek az érintettek, ami éves szinten a 22 ezer forintot is meghaladja.
Amennyiben modellezésünk és becslésünk helyesnek bizonyul, vagyis az éves átlagos infláció meghaladja a nyugdíjak összemelésének 14 százalékos mértékét, akkor sincs még minden veszve. Igaz, az érintettek helyzetén ez a megállapítás mit sem segít, vagy könnyít. Ebben az esetben is megkaphatják a nyugdíjasok a tényleges infláció alapján járó, elmaradt emelésüket, méghozzá úgy, hogy a kormány ezt majd a januári emelés során érvényesíti - magyarán, ennyivel nagyobbat fog emelni.
Ám, hogy mennyivel emelik majd jövőre az ellátásokat, arról minden bizonnyal majd csak decemberben fog dönteni a kormány, amikor is a legfrissebb makrogazdasági adatok ismeretében gyakorlatilag újratervezi a jövő évi költségvetést. Az ugyanis a jelenleg hatályos formájában 5,2 százalékos inflációval és 370 forintos euróval számol, ami igencsak távol áll az aktuális helyzettől.
