A nyugdíjasok véleményén alapuló friss statisztika is jól rávilágít arra, hogy az érintettekhez érkező ellátások az esetek jelentős részében nem biztosítanak megfelelő életszínvonalat és nem elegendő a tisztes megélhetéshez. Ez a Központi Statisztikai Hivatal pénteken frissített adataiból derült ki, a háztartások különböző megélhetési szintjeihez szükségesnek tartott jövedelemösszegeket jövedelmi kvintilisek szerint (a népesség egy főre jutó nettó évi jövedelme szerint alkotnak öt csoportot) bemutató statisztikája ugyanis kiegészült a legutóbbi, 2021-re vonatkozó adatokkal.
Eszerint 382 700 forintból már remekül meg lehet élni az idősebbek véleménye szerint, míg 111 200 forint csak arra elegendő, hogy nagyon szűkösen kijöjjenek egy-egy hónapban. Ez a két szélsőértéke a jövedelmi ötödök alapján meghatározott szinteknek, ami azt jelenti, hogy ennél jóval alacsonyabb és jóval magasabb jövedelmi elvárások is szerepelnek a kimutatásban.
A statisztika szerint a legalsó jövedelmi ötödbe tartozók legalább 81 300 forintos jövedelmet tartanak szükségesnek ahhoz, hogy nagyon szűkösen kijöjjenek egy hónapban. Ugyanakkor havi 317 900 forintról már azt gondolják, hogy ezzel sikerül egy nagyon jó életszínvonalat fenntartani.
Itt érdemes megjegyezni egyébként, hogy a Magyar Államkincstár tavalyi kimutatása szerint 430 ezren vannak azok, akik 100 ezer forintnál is kevesebb nyugdíjban részesülnek.
Vagyis - tekintve az ötödök átlagaként eredményül kapott 111 200 forintot - majdnem félmillió nyugdíjas még nagyon szűkösen sem tud megélni a havi ellátásából.
Ha csak a legkevésbé tehetős nyugdíjasok véleményét vesszük figyelembe, akkor sem sokkal jobb a helyzet, hiszen a nagyon szűkös megélhetést biztosítja a 100 ezer forint véleményük szerint, ám a szűkös megélhetésre már nem elegendő. Ahhoz a kimutatás szerint 110 500 forintra lenne szükség.
Merőben más értékekkel találkozni a skála másik végén szereplő legtehetősebbek esetén. Ők úgy vélik, havi 139 600 forintból is csak nagyon szűkösen lehet kijönni, 502 200 forint pedig már nagyon jó életszínvonalat tud biztosítani.
Érdekes megállapításra lehet jutni akkor, ha az átlagnyugdíjat vizsgáljuk, mely tavaly - az emelések figyelembevételével - 157 800 forint volt. Ez az összeg egyedül a legalsó ötödba tartozók szerint elegendő ahhoz, hogy egy átlagos életszínvonalat biztosítson, az összes több jövedelmi ötödben úgy vélik, ez csak a szűkös, vagy a nagyon szűkös megélhetést fedezi. Ha pedig a mediánt vizsgálnánk - mely nagyjából 130 ezer forint körül mozoghat -, akkor még csúnyább kép rajzolódik ki.
A medián nyugdíjról ugyanis egyöntetű vélemény, hogy az nem elég az átlagos megélhetésre, miközben ez az az ellátás, melynél pont annyian kapnak kevesebb nyugdíjat, mint többet.
Említésre méltó a helyzet ha összevetjük ezeket a számokat az aktív háztartások véleményével. Ők ugyanis minden megélhetési szint esetén kevesebb összeget tartanak szükségesnek, ami mindennapjaikból fakadóan egyáltalán nem furcsa, bár a nyugdíjasokról gyakori vélemény, hogy az ő igényeik már szerényebbek, így másként alakulnak a kiadásaik is. Utóbbi megállapítás vitathatatlan, hiszen a fogyasztói kosarukban nagyobb súllyal szerepelnek az élelmiszerek és a gyógyszerek is az aktív társadalom fogyasztói kosarával szemben. Tehát a friss statisztika szerint az aktívak úgy gondolják, 104 100 forint kell ahhoz, hogy nagyon szűkösen a legalapvetőbb szükségleteiket biztosítani tudják. Olyanra viszont még nem volt példa, hogy a két csoport majdnem pontosan ugyanúgy vélekedjen arról, mennyi kell a nagyon jó életszínvonalhoz. A nyugdíjas háztartások 382 700 forintjával szemben az aktívak havi 382 500 forintot tartanak ehhez szükségesnek.
Összefoglalva azonban egyértelmű a kép: a nyugdíjasok nagy része él kevesebb pénzből, mint amennyit szükségesnek tartanak egy átlagos életszínvonalhoz. Noha ezen a helyzeten idén a teljes 13. havi nyugdíj már segíthet, ám az elszálló infláció - főleg az élelmiszerek és az energia árrobbanása - gyorsan felemésztheti ezt a plusz juttatást is.
