<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
4p

Egyre magasabban tornyosul az élelmiszerek inflációja - az egész Európai Unióban a legnagyobb átlagos drágulással szembesülhettek a magyar fogyasztók a boltokban, és ez még nem minden. 

Az Eurostat közzétette a szeptemberre vonatkozó inflációs statisztikát, amely alapján az Európai Unió éves inflációja 10,9 százalék volt, szemben az augusztusi 10,1 százalékkal. Az euróövezet éves inflációs rátája 9,9 százalék volt, szemben az augusztusi 9,1 százalékkal.

Ahogy arról korábbi cikkünkben írtunk, Magyarország 20,1 százalékos inflációs rátája az Unióban a negyedik legmagasabb, így közel duplája a hazai áremelkedés az EU-ban kijött átlagnak.

Dupla akkora a kenyérdrágulás, mint máshol. Fotó: Depositphotos
Dupla akkora a kenyérdrágulás, mint máshol. Fotó: Depositphotos

Azt pedig laptársunk, a Privátbankár.hu mutatta ki, hogy a szeptemberi 4,5 százalékpontos magyarországi fogyasztóiár-indexnél nemcsak uniós szinten, hanem egész Európában nem volt példa, az még az e tekintetben Magyarország után következő Törökország rátáját (3,24 százalék) is felülmúlta.

Ha már az inflációról van szó, mindig fontos tétel az élelmiszerek árának alakulása, így a legfrissebb adatok segítségével ezt is megnéztük. Idén szeptemberben az Európai Unió átlagos élelmiszerdrágulása 15,8 százalék volt, az egyes államok között viszont Magyarország volt a listavezető,

a 39 százalékos áremelkedésnek még csak a közelébe sem ért más uniós tagország statisztikája, a második helyezett Litvániában már „csak” 29,5 százalékos volt az áremelkedés.

A Visegrádi Négyek országai közül Lengyelországban volt a relatíve legalacsonyabb a drágulás, 18,9 százalék, azonban összességében a kelet-európai országok mindegyikében az uniós átlag felett emelkedett az élelmiszerek ára.

Drága kenyér

A szeptemberi élelmiszerinflációs adatokat nézve nehezen találjuk a szavakat, ugyanis a hazai kenyérár emelkedése olyannyira brutális méretet öltött, hogy a 76,9 százalékos, az előző év azonos időszakához mért drágulásnak nemhogy nem akadt párja, hanem a magyar áremelkedés a második helyezett, lettországi áremelkedés több mint duplájára rúgott.

De hogyan viszonyult a magyarok méregdrága kenyere a regionális árakhoz?  A legközelebb a hazai dráguláshoz a szlovákok áremelkedése jutott, 33,7 százalékkal, míg aránylag legkevésbé Romániában emelkedett a termékcsoport ára, 26,5 százalékkal.

A tojás ára is felfelé ível

Mostanában a piacokon és a boltokban járva egyre inkább tapasztalható, hogy drágult a tojás ára, ezt a benyomást pedig az Eurostat számai is alátámasztják.

A hazai tojás szeptemberben 53,7 százalékkal drágult, ez az uniós toplista második helyét jelentette ebben a tekintetben, ugyanis Észtországban 54,4 százalékos áremelkedést mértek.

A legkevésbé a lengyel rántottakészítőknek fájhat a feje, hiszen ott a múlt hónapban 16,7 százalékos volt a drágulás, míg a legközelebb a hazai áremelkedéshez Szlovákia jutott, 29,4 százalékkal.

Árstop mellett is drágul

Minimálisan látszik a kormányzati árstop hatása a tartós tej drágulásán, amelyet részben indokol az, hogy az intézkedés hatálya alá csak a 2,8 százalékos zsírtartalmú termék tartozik – mindezt szem előtt tartva

szeptemberben 27,1 százalékkal emelkedtek a tejárak itthon. Ez, csakúgy, mint a tojás esetében, a második legnagyobb mértékű infláció az uniós tagországok közt, csak Litvániában mértek ennél jelentősebb, 31,8 százalékos ugrást.

Fej-fej mellett a Visegrádi Négyek

Végül nézzünk egy olyan termékcsoportot, ahol a magyar áremelkedés a régióban egyáltalán nem kiugró, ez pedig nem más, mint a szárnyasfélék csoportja, minkeutána az Eurostat adatközlésének sajátossága, hogy

a csirke- és pulykaárakat egy csoportban kezeli a hivatal. Szeptemberben Magyarország ezen termékek esetében is az uniós lista élére került, a hazai áremelkedés 42,9 százalék volt,

ami annak fényében különösen érdekes, hogy, mint ismert, a csirkefarhát, a csirkemell, és egyes csirkeaprólékok árát 2022. február elsejétől szintén az árstop keretében rögzítették. A többi vizsgált élelmiszerrel szemben azonban itt egyáltalán nem olyan jelentős a regionális drágulás különbsége, hiszen Lengyelországban 40,9 százalékot mértek, míg Szlovákiában 38,1 százalékot. A legkevésbé ezen országok közül Romániában drágult a szárnyashús, 18,6 százalékkal.

Horror a boltokban

A hazai áremelkedés kiugró mértéke csak ezen termékek alapján is egyértelmű, és nagyon nehezen vitatható. Bár Orbán Viktor előszeretettel emleget háborús, sőt újabban „szankciós” inflációt, az továbbra is látszik, hogy más, Ukrajna szomszédságában fekvő, szintén a régióban fekvő országokban messze nem azzal találkoznak, hogy közel duplájára drágult a kenyér ára egy év alatt.