Az biztos, hogy nem kapkodja el az állam a MALÉV GH Földi Kiszolgáló Zrt. felszámolását. A kormány döntése alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) egy éve, 2020. június 26-án – az állami tulajdonú reptéri társaság gazdasági, pénzügyi, likviditási helyzetére tekintettel – kezdeményezte a felszámolási eljárás megindítását, a cég jogutód nélküli megszüntetése érdekében. A cégbíróság tavaly július 8-án rendelte el a felszámolási eljárás megindítását, azóta viszont nem történt semmi.
Egészen mostanáig, ugyanis a felszámolással megbízott, szintén állami tulajdonban lévő Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. június 17-én és június 24-én meghirdette az első pályázatokat, amelyeken a Malév GH ingóságait próbálnák értékesíteni.
Az első pályázatban szereplő vagyontárgyak:
- tétel: új vegyes munka- és védőruházat
- tétel: használt vegyes munka- és védőruházat
- tétel: 120 pár új vegyes méretű és márkájú munkavédelmi cipő
Cipőt és munkaruhát tehát lehet venni, a becsértékük összesen 4,8 millió forint. Már július 2-a óta lehet pályázni, a határidő pedig július 19-én jár le. A másik pályázaton pedig cateringeszközökre (tányér, evőeszköz, pohár) és higiéniai termékekre lehet ajánlatot tenni. Itt a becsérték 3,4 millió forint, és július 26-ig lehet licitálni. A két összegből is látszik, hogy nem ez a 8 millió forint (ha sikerül eladni a vagyontárgyakat) fogja megoldani a Malév GH adósságait. A reptéri cég ugyanis például szerepel az adóhatóságnál nyilvántartott, 180 napon túli, 100 millió forintot meghaladó adótartozással rendelkező adózók listáján. A pályázatok java azonban még csak a közeljövőben jöhet, ugyanis milliárdos értékű eszközök vannak a felszámolás alatt álló cég birtokában.
Mi okozta a felszámolást?
Az MNV tavaly nyáron közölte, hogy a Malév GH Zrt. 2012 – a Malév Zrt. felszámolásának kezdete – óta alapvető finanszírozási problémákkal küzdött. A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér földi kiszolgálói piacán fennálló erős verseny nagyban hozzájárult a társaság veszteséges működéséhez és nehéz likviditási helyzetéhez. A társaságnak ugyan sikerült a 2017-ben megkezdődött reorganizáció eredményeként 2018-ban szerény mértékű nyereséget elérnie, azonban a korábbi években felhalmozott, jelentős veszteségét nem sikerült ledolgozni. Végül a koronavírus-járvány hatására világszinten lebénult légi közlekedés miatt a Malév GH kritikus gazdasági helyzetbe került és 2020 júniusára fizetésképtelenné vált.
Nehéz megítélni, hogy konkrétan mi vezetett a gyenge eredményhez: az egyebek mellett a Wizz Air légitársaság földi kiszolgálást is végző Malév GH 2019-ben rekordárbevételt könyvelhetett el, hiszen a 2018-as 6,1 milliárd forintot 6,3 milliárd forintra sikerült feltornáznia. A probléma, hogy míg 2018-ban minimális nyereséget mutattak ki sok év veszteséges működés után, addig 2019-ben rekordmínusz lett a vége: a -853 millió forinttal még a 2015-ös 600 milliós veszteséget is sikerült überelni.
A cég legutóbbi elérhető, 2019-es beszámolójából az derül ki, hogy ugyan 2019-ben növekedtek a Malév GH bevételei, de a kiadásai még nagyobb mértékben gyarapodtak. Például 500 millió forinttal több lett a bérköltség. Még a fizetésképtelenség bejelentése előtt, április-májusban volt is egy 15 százalékos leépítés, akkor mintegy 65 emberttől köszöntek el (mára már csak néhány irodai alkalmazott maradt). Szintén nem sok jót jelent, hogy az állami társaság rövid lejáratú kötelezettségei is szépen meghíztak: a 2018-as 2,4 milliárd forinttal szemben 2019-ben már 3,7 milliárd forint szerepelt ezen a soron.
Van helyette másik
A Malév GH legnagyobb ügyfele az utóbbi néhány évben a Wizz Air volt, de az állami cég szolgálta ki az Air China, az Air France, a Shanghai Airlines (China Eastern), az Egyptair, az Emirates, a Finnair, a KLM, a TAP Air Portugal, valamint a Tarom repülőgépeit és utasait is a budapesti repülőtéren. A légitársaságok már rég otthagyták a felszámolás alatt álló, a gyakorlatban már nem is működő céget. A Wizz Air például tavaly novemberben jelentette be, hogy a budapesti járatainak földi kiszolgálási tevékenységére kiírt tendert a brit hátterű Menzies Aviation (Hungary) Kft. nyerte. A felek öt évre írták alá a szerződést.
Az Air China, az Air France, az Egyptair, az Emirates, a Finnair, a KLM és a Tarom viszont a magyar nagyvállalatok tulajdonában lévő Airport Service Budapest Zrt.-hez kerültek át. A cég tavaly júliusban jelentette be, hogy kézhez kapta a kiterjesztett földi kiszolgálási engedélyét, amely fővállalkozóként is feljogosítja a teljeskörű földi kiszolgálási tevékenységre a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. A vállalat korábban Demján Sándor érdekeltségeihez tartozott, most a B+N Referencia Zrt., a Civil Zrt. és a Valton-Sec Zrt. tulajdonában van. A Civil Zrt. például Pintér Sándor belügyminiszter volt cége, a Valton és a B+N is gyakori nyertesei állami (takarítási és vagyonvédelmi) közbeszerzéseknek.
Az üzleti tárgyalásaink eredményeként a Társaság portfoliójában jelenleg prémium kategóriás légitársaságok vannak, és a Kormány által hozott korlátozó intézkedések feloldását követően azzal számolunk, hogy a légiforgalom fokozatosan beindul és az üzletág által termelt veszteség, fokozatosan megszűnik
- olvasható az Airport Service Budapest Zrt. 2020-as beszámolójában. A cég tavaly 2,8 milliárd forintos árbevétel mellett 283 millió forintos veszteséggel zárt.
A cég a honlapján pedig arról írt, hogy a földi kiszolgálási tevékenység ellátásához szükséges csapat bővítését a társaság már megkezdte, zajlik az eszközpark bővítése is, így a pandémiás korlátozások megszűnésével az utasforgalom korábbi szintre való visszaállását már felkészülten tudják fogadni. A Malév GH lassú kiesésével pedig van és lesz is bőven elvégzendő feladata a kormányközeli tulajdonosi háttérrel rendelkező társaságnak.
