Iskolai végzettség, lakóhely és a nemek közötti különbségek – alapvetően ezek a tényezők befolyásolják azt, hogy mennyire lesz valaki pénzügyi szempontból ellenálló, vagyis mennyi ideig tud megélni kizárólag a megtakarításaiból, ha éppen nincs munkája. Ezt állapítja meg a K&H április végén és május elején végzett reprezentatív kutatása.
Fotó: K&H
Bár ezekben az alapvetésekben markáns változás nincs, a mostani friss felmérés mégis fordulópont – mondta a K&H Biztosító értékesítési és életbiztosítási üzletágának vezetője. Székely Pálma kiemelte, hogy az elmúlt egy évben sokat javult a magyarok pénzügyi ellenállóképessége, történelmi mélypontra csökkent a pénzügyileg legkiszolgáltatottabb középkorú, vagyis a 30 és 59 év kor közötti magyarok aránya.
Míg tavaly a lakosság 42 százaléka mondta azt, hogy legfeljebb egy hónapig tudna megélni a megtakarításaiból jövedelem nélkül, addig idén ez az arány 30 százalékra csökkent, ez a K&H biztos jövő kutatásának eddigi legalacsonyabb eredménye. A felmérés azt is megállapította, hogy ezzel párhuzamosan 37-ről 47 százalékra nőtt azok aránya, akik legalább fél évre elegendő tartalékkal rendelkeznek.
A kutatás kiemeli, hogy a mostani eredmény a korábbi mérésekkel összehasonlítva azért is fordulópont, mert nemcsak a leginkább sérülékeny csoport aránya zsugorodott jelentősen, hanem érdemben nőtt azok aránya is, akik több hónapra vagy akár egy évnél hosszabb időre rendelkeznek pénzügyi tartalékkal. A felmérés szerint a válaszadók átlagosan közel nyolc hónapig tudnák fedezni a kiadásaikat akkor, ha nem lenne átmenetileg jövedelmük.
A javuló helyzetkép ellenére továbbra is vannak különbségek, főleg az iskolai végezettség és a nemek közti különbség szempontjából. A nők továbbra is kevesebb pénzügyi tartalékkal rendelkeznek, mint a férfiak, 40 százalékuk csak egy hónapig tudna a megtakarításaira támaszkodni, a férfiaknál ez az arány jóval alacsonyabb, 20 százalék. A nők helyzete ebből a szempontból évek óta alig változik, a férfiaknál viszont 10 százalékos javulást mutatott a felmérés.
A nemek mellett az életkor is vízválasztó. A kutatás szerint az ötvenesek rendelkeznek a legerősebb pénzügyi háttérrel. Ötven év felett 9-ről 14 százalékra nőtt azok aránya, aki akár két évig is meg tudnának élni a megtakarításaikból.
A lakóhely is befolyásolja a pénzügyi biztonságot. A községekben élők átlagosan kevesebb mint hét hónapig tudnák fenntartani az életszínvonalukat jövedelem nélkül, míg a budapestiek és a megyeszékhelyeken élők közel tíz hónapig. A jövedelmi helyzet szintén meghatározza a pénzügyi ellenállóképességet. Az alacsonyabb jövedelműek 48 százaléka csak egy hónapra elegendő tartalékkal rendelkezik, a közepes jövedelműeknél 29, a magasabb jövedelműeknél 21 százalék ez az arány.
Abban sincs változás, hogy a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők több megtakarítással rendelkeznek, jövedelem nélkül átlagosan tíz hónapig tudnák fedezni a kiadásaikat, míg az alacsonyabb végzettségűek ezt csak körülbelül hét hónapig tudnák megoldani.
A K&H korábbi biztos jövő felmérése még április végén azt állapította meg, hogy a 30-59 évesek átlagos havi nettó háztartási jövedelme 2026 első negyedévére elérte a 602 ezer forintot, ami több mint a duplája a tíz évvel korábbi nettó 269 ezer forintos összegnek, ötéves távlatban pedig másfélszeres az emelkedés.
A K&H kutatása szerint az anyagi biztonsághoz a kulcs a megtakarítás, amelyet már egy szerényebb összeggel is el lehet kezdeni, a lényeg a rendszeresség. A nyugdíjcélú megtakarítással rendelkezők ugyanis átlagosan 14 hónapig tudták finanszírozni az életvitelüket jövedelem nélkül, akiknek nem volt ilyen megtakarítása, az átlagosan csak hét hónapig.
