Mindkét félnek érdeke, hogy ne álljanak le az EU-ba irányuló orosz gázszállítások, mondta el Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázpiaci elemzője az Infostartnak. Ennek ellenére, tette hozzá, az utóbbi napokban, amióta az orosz–ukrán háború kitört, jelentős mértékben csökkent az európai szállítás, naponta 1-1,5 millió hordóval kevesebb kőolaj és kőolajtermék érkezik Oroszországból.
A megmaradó készleteket viszont az oroszok sem tudják könnyen értékesíteni, India ugyan komolyabb mennyiségben vásárol a most nagyjából 30 dollárral a világpiaci ár alatt kapható orosz olajból, de ez nem váltja ki a kieső exportmennyiségeket, miközben az orosz tárolók kezdenek megtelni, és a tengeri szállításokkal is gondok vannak, hiszen a vevők hiánya mellett a külföldi szállítócégek többsége sem hajlandó orosz kikötőkbe beállni.
A napokban bejelentett német-katari cseppfolyósföldgáz-megállapodásról az elemző úgy gondolja, hogy rövid távon ez sem oldhatja meg a német földgázhelyzetet, hiszen Katar nem tud elegendő mennyiséget szállítnai, Németországnak pedig LNG-terminálja sincsen, ennek megépítése csak 2-3 év távlatában várható.
Összességében tehát rövid távon nem várható nagy változás a jelenlegi helyzethez képest Pletser Tamás szerint.
"A következő 4-5 év orosz földgáz nélkül gyakorlatilag megoldhatatlan Európában. Azt követően lesznek opciók, és tíz éven belül a kontinens teljesen leválhat az orosz gáztól, ha ehhez megvan a pénz és a politikai akarat."
