Júliusban a keresetek növekedési üteme némileg gyorsult a júniusi lassulás után: míg júniusban a bruttó átlagkereset 7,1, addig júliusban 7,5 százalékkal haladta meg átlagosan az egy évvel korábbit – értékelte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerda reggel közzétett adatait Regős Gábor. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kiemelte,
a növekedés egyik tényezője a bázishatás,
de rámutatott arra is, az év elejéhez képest egy alacsonyabb növekedési pályára álltak a keresetek, még ha ez is érdemben magasabb az inflációnál. A növekedési ütem lassulása főleg az állami szféra kereseti adatainak tudható be: míg februárban például itt 13,4 százalékos átlagos emelkedést mértek, addig júliusban már csak 7,4 százalékost – írja kommentárjában az elemző.
Fotó: MTI
Mint arról szerda reggel beszámoltunk, a KSH adatai szerint az idei év hetedik hónapjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 745 500 forint volt, 7,5 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál, míg a nettó átlagkereset 523 300 forintot ért el, ez 9,1 százalékkal magasabb volt, mint 2025 júliusában.
Regős Gábor úgy látja, az átlagkereset növekedésének másik tényezője az, hogy
a jól képzett munkaerőből még mindig hiány van.
Hozzátette, hogy eközben a munkaerőpiac feszessége csökken, ez pedig szerinte a növekedés lassulásának az oka.
A szakember kiemelte, a nettó keresetek 9,1 százalékos növekedése már megszokott módon jelentősen meghaladja a bruttó keresetek emelkedésének mértékét. Ennek okaként az elemző
a családi adókedvezmények év eleji emelését, illetve a többgyermekes édesanyák fokozatos adómentességét
nevezte meg.
Regős Gábor elemzésében arra is rámutatott, a bruttó mediánkereset 8,6, illetve a nettó mediánkereset 9,7 százalékos emelkedése meghaladja az átlag emelkedését, ami azt jelenti, hogy
az alacsonyabb keresetűek bére nőhetett nagyobb mértékben.
A Gránit Alapkezelő szakértője megjegyezte, nem volt kiemelkedően nagy szórás az egyes ágazatok keresetemelkedései között: a szociális ellátás területén 12,1, a vízellátási, hulladékgazdálkodási ágazatban 10,3 százalék volt a növekedés. Az egészségügyben azonban csak 1, míg az energiaiparban 4,6 százalékkal emelkedtek a fizetések. Hangsúlyozza, miközben a feldolgozóipar tartós nehézségekkel küzd, ebben a szférában a keresetek 6,8 százalékkal nőttek, azaz alig maradnak el az átlagos növekedési ütemtől.
Regős Gábor „szép eredménynek” nevezte, hogy miközben a gazdaság bővülése 1,5-2 százalék körül van, aközben a bruttó átlagkereset reálértéke 6,2, míg a nettóé 7,8 százalékkal lett magasabb, ám szkeptikus a hosszabb távú fenntarthatósággal kapcsolatban. Felidézi, a kormányzat például a szociális, gyermekvédelmi, valamint a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók bérének emelésére a két héttel ezelőtti kormányszóvivői tájékoztatón tett ígéretet, ami az év hátralevő részében még felfelé húzhatja az adatokat, de a növekedésre szerinte jellemzően a mostani szint lehet jellemző.
Regős Gábor előreteintve úgy vélte, a jövő évi béremelkedés kapcsán meghatározó lesz a minimálbér és a garantált bérminimum emelkedésének mértéke, illetve a munkaerőpiac feszessége. Felidézte, a minimálbér emelkedése kapcsán már van egy megállapodás (amit még a korábbi kormányzat kötött – a szerk.), ennek beteljesülése azonban kérdéses, ám – tette hozzá Regős Gábor – a garantált bérminimumról nem tudunk semmit.
Kiemelte, a bérek felzárkóztatása, azok lemaradása miatt továbbra is fontos feladat, azonban ehhez
a termelékenység növekedésének is fel kell zárkóznia.
