Éves szinten 7,3 százalékkal, munkanaphatástól megtisztítva 5,8 százalékkal marad el a szeptemberi ipari termelés volumene az egy évvel korábbitól, ugyanakkor a 2023 augusztusi termeléshez képest az érték 1,2 százalékkal nőtt – számolt be lapunk is a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tájékoztatásáról kedd reggel.
A statisztikai közlés többé-kevésbé megfelel az előzetes várakozásoknak. Mint arról a szintén a Klasszis Média által kiadott laptársunk, a Privátbankár korábban beszámolt a hazai Beszerzési Menedzser Index az augusztusi zsugorodást követően szeptemberre emelkedő tendenciát mutatott, értéke 47,7 volt. A válaszadók az év kilencedik hónapjában az előző hónaphoz képest mérsékelt visszaesésről, pozitív kilátásokról számoltak be.
ING: kikerülünk a technikai recesszióból?
Érdemi pozitív meglepetésnek nevezte Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, hogy havi alapon 1,2 százalékkal nőtt az ipari termelés. Hozzáteszi, ez egyben azt is jelenti, hogy szemben a várt romlással, az éves bázisú index szeptemberben javult az augusztusi értékhez képest a munkanaphatástól megtisztított mutató esetében. Ezzel együtt a szakember azt is megjegyzi, hogy
bár alapvetően kedvező a szeptemberi adat, az összkép továbbra sem mutat javulást, ugyanis a termelés szintje nem érte el a júliusban látott mértéket.
Virovácz rámutat, hogy a szeptemberi adattal együtt már rendelkezésünkre áll a teljes harmadik negyedév teljesítménye. Az ING Bank szakértőjének becslése alapján negyedéves bázison megközelítőleg 1,7 százalékkal növekedett az ipar, vagyis úgy látja,
a szektor a harmadik negyedéves GDP-növekedéshez pozitívan járulhatott hozzá.
Mindez érdemi lehetőséget teremt arra, hogy négy negyedévet követően ismételten pozitív negyedév/negyedév változást lássunk a bruttó hazai termékben, vagyis véget érjen a technikai recesszió Magyarországon. (A KSH a harmadik negyedéves bruttó hazai termék első becslését jövő hét kedden, november 14-én fogja közzétenni. – a szerk.)
Bár a részletes adatokra még várni kell, de Virovácz Péter szerint a KSH előzetes közlése szerint érdemi változás nem volt az ipari termelés szerkezetében. Miközben a termelés csökkenéséhez az alágak többsége hozzájárult, ez alól továbbra is kivétel maradt a villamos berendezés gyártása (akkumulátorgyártás) és az autóipar – véli. A szakértő úgy látja, a javuló szeptemberi teljesítmény a nyári leállások után ismét teljes kapacitáson működő export szektoroknak volt köszönhető. Az adatok alapján ráadásul úgy tűnik, hogy a Volkswagen-csoportot érintő technikai jellegű probléma szeptember végén sem okozott olyan mértékű termeléskiesést végül, ami lefelé húzta volna az ipar teljesítményét – teszi hozzá.
Az ING Bank szakértő szerint amíg a gazdasági környezet tartós változást nem mutat, addig az év eleje óta megfigyelt termelési szint körül ingadozik majd az ipari termelés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az év egészét nézve is olyan 5-6 százalék körüli ipari visszaesésre lehet számítani – figyelmeztet Virovácz.
A kockázatok tekintetében az elmúlt egy hónapban érdemi változást nem azonosított a szakember. Felhívja a figyelmet, hogy a külső kereslet – vagyis az exportra termelő ágazatok oldalán – gyülekeznek a felhők, ugyanis
az európai ipari teljesítmény továbbra sem képes magára találni, miközben a kínai gazdaság növekedése inkább befelé forduló, ami aligha segíti a világkereskedelem élénkülését.
A belső gazdasági folyamatokat figyelve pedig egyelőre nem látszódik olyan tényező, amely a belső piacra termelő ágazatok kibocsátásának hamarosan beinduló, gyors növekedését vetítenék előre rövid távon – hangsúlyozza Virovácz.
Az év végére és a jövő évre vonatkozóan pozitívabb kilátásokkal kecsegtet az ING Bank elemzője. A szakember aláhúzza, hogy az iparvállalatok az energiaszerződéseiket egy már jóval kedvezőbb piaci áron újra, ami nagy mértékben csökkentheti a költségeiket, ennek hatására pedig annak a reményének ad hangot, hogy elkezdhet élénkülni a termelés az elszálló költségek miatt a most visszafogottabban teljesítő szektorokban. Virovácz azt is reméli, ezt tovább segítheti, hogy az infláció fékeződésével és a vásárlóerő újbóli növekedésével itthon az év vége felé a belpiacra termelő ipari szektorok nemcsak a kínálati, de a keresleti oldalról is kaphatnak némi pozitív lökést, és ez ellensúlyozhatja az ipari export kezdődő gyengülését.
Makronóm Intézet: felemás kép
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza szerint a szeptemberi – és összességében a harmadik negyedéves – ipari termelési adatok felemás képet mutatnak. Rámutat, éves alapon az ágazat termelését továbbra is jelentős, 7,3 százalékos csökkenés jellemezte szeptemberben, ám hozzáteszi, ebben szerepet játszik a magas bázis, azaz hogy az ipari termelés tavaly szeptemberben érte el történelmi csúcsát. Regős arra is felhívja a figyelmet, hogy az egyes ágazatok kibocsátása jelentős eltéréseket mutat. A Makronóm Intézet elemzője is kiemeli, hogy az exportra termelő ágazatok több esetben növekedni tudtak (például járműgyártás, villamos berendezés gyártása), amiben elsősorban a beruházások termőre fordulása játszik szerepet, ezzel szemben a belföldi felhasználásra termelő ágazatok (például élelmiszeripar) az alacsony belső kereslet miatt kevesebbet állítanak elő, mint egy évvel korábban – természetesen a magas árak miatt ezeket a cégeket sem kell félteni.
A közgazdász aláhúzza, kedvező hír, hogy havi alapon 1,2 százalékkal növekedett a termelés. Bár szerinte ez önmagában még nem jelent trendfordulót, hiszen az előző hónapban itt csökkenésről számolt be a KSH, de a negyedéves termelési adatokat nézve már biztatóbb a kép:
a harmadik negyedévben az ipar termelése 1,7 százalékkal haladta meg az egy negyedévvel korábbit, azonban az egy évvel korábbitól 4,9 százalékkal elmaradt.
Ez egyben azt is jelenti, hogy az ipar a harmadik negyedévben hozzájárulhatott a gazdasági növekedés beindulásához, éves alapon ellenben visszahúzta a teljesítményt – hangsúlyozza Regős.
A szakember azt reméli, hogy a következő időszakban az ipari termelés fokozatosan indul be, ám felhívja a figyelmet, hogy ehhez szükség van a belső kereslet helyreállítására is.
Regős azt is aláhúzza, hogy bár azt gondolnánk, a gyenge forint jó az iparnak, ez ezekben a hónapokban paradox módon megdőlni látszik: a forint a tavalyinál erősebb, mégsem az exportra termelő vállalkozások szenvednek, hanem a belső piacra termelők a magas infláció miatti alacsony kereslet eredményeként.
„Ebben pedig jelentős szerepe van a forint korábbi gyengülésének”
– hangsúlyozza az elemző. Regős szerint az ipari termelés kapcsán érdemes felhívni a figyelmet a külső kereslet okozta kockázatokra: nemcsak a magyar, de a német ipar teljesítményével is problémák vannak. Németországban a termelés havi alapon 1,4, míg éves alapon 3,7 százalékkal mérséklődött szeptemberben, itt a harmadik negyedéves adat is 2,1 százalékos visszaesést mutat a második negyedévhez képest – emlékeztet. Ami a szakember szerint kedvező lehet, az a beruházások alakulása: bár nemzetgazdasági szinten a beruházások csökkennek, ezt leginkább az állami beruházások visszaesése okozza, az ipari beruházásoknál a probléma jóval kisebb. Regős kérdésként fogalmazza meg ugyanakkor, hogy a beruházások termőre fordulása idején lesz-e elegendő munkaerő, vagy azt a vállalkozások egymástól (elsősorban a kisebbektől) szívják el, és így az invesztíciók hatása a vártnál kisebb lesz.
